Hapci!

Címkék: Influenza Nátha
Hapci!

Ilyenkor a tél beálltával egyszerre megtelnek az orvosi várók betegekkel. A hideg, zord időjárás és a szervezet vitaminhiányból eredő legyengült ellenállóképessége következtében kevés ember „menekül meg” az évszak tipikus betegségeitől. Az alábbiakban az ilyenkor jellemző influenza és nátha tüneteiről, kezeléséről, és nem utolsósorban megelőzéséről szólunk.

Inf­lu­en­za

Az inf­lu­en­za csepp­fer­tő­zés­sel ter­je­dő ví­ru­sos be­teg­ség, ame­lyet 1933. óta is­mer­nek a ku­ta­tók.

Tü­ne­tek

Az inf­lu­en­za ví­rus csepp­fer­tő­zés­sel jut a lég­utak­ba, ahol sza­po­rod­ni kezd. Ez a lap­pan­gá­si idő, amely ál­ta­lá­ban 48 órán át tart, majd hi­deg­rá­zás­sal kí­sért, 39-39,5°C-ig ter­je­dő láz je­lent­ke­zik. Ezt kí­sé­rik az ál­ta­lá­nos tü­ne­tek: el­esett­ség, izom­fáj­dal­mak (fő­leg a hát és a vég­tag­ok érin­tet­tek) gyak­ran fej­fá­jás. Je­lent­ke­zik emel­lett még to­rok­fá­jás, gyen­ge­ség, ve­rej­té­ke­zés, amely he­te­kig meg­ma­rad­hat.
A be­teg­ség szö­vőd­mé­nyek­kel is jár­hat, el­ső­sor­ban a ter­hes­ség har­ma­dik sza­ka­szá­ban lé­vő anyák­nál, idő­sek­nél, kis­gyer­me­kek­nél, va­la­mint ágy­hoz kö­tött be­te­gek ese­té­ben.

Ke­ze­lés

Szö­vőd­mény­men­tes­ség ese­tén vi­ta­mi­nok, láz­csil­la­pí­tó sze­dé­se, bő fo­lya­dék­fo­gyasz­tás ja­va­solt. (Ta­pasz­ta­la­tok sze­rint a mé­zes tea na­gyon ha­té­kony.) Ha a ma­gas lá­zat gyógy­szer­rel két órán be­lül nem le­het csil­la­pí­ta­ni, ké­szít­sünk a be­teg­nek hű­tő­für­dőt. Mi­vel a fel­ső lég­úti lá­zas be­teg­sé­gek kö­rül­be­lül 90%-át ví­ru­sok okoz­zák, az an­ti­bio­ti­kum­ok ke­ze­lés nem ja­va­solt. Ne kí­sér­le­tez­zünk az inf­lu­en­za ott­ho­ni ke­ze­lé­sé­vel, a szak­sze­rű gyó­gyí­tá­sért fel­tét­le­nül for­dul­junk or­vos­hoz!

Meg­elő­zés

Vi­ta­min­dús táp­lál­ko­zás­sal, sok pi­he­nés­sel és rend­sze­res moz­gás­sal nö­vel­het­jük a szer­ve­zet ellenállóképességét. Ne en­ged­jünk a ví­ru­sok­nak sza­bad utat! Gyak­ran mos­sunk ke­zet, ne nyúl­­kál­junk az or­runk­hoz, sze­münk­höz, szánk­hoz mo­sat­lan kéz­zel!

Nát­ha

Na­gyon ra­gá­lyos ví­rus­fer­tő­zés, amely a té­li hó­na­pok­ban gya­ko­ribb, de az egész esz­ten­dő­ben elő­for­dul. A nát­ha kü­lö­nö­sen a le­gyen­gült és idős em­be­re­ket, a cse­cse­mő­ket és kis­gyer­me­ke­ket, a sú­lyo­san sé­rült, or­vo­si ke­ze­lés­ben ré­sze­sü­lő­ket ve­szé­lyez­te­ti. Az orr vá­la­dé­ka te­le van ví­ru­sok­kal, és a meg­fer­tő­zött sze­mély ál­tal be­lé­leg­zett le­ve­gő, ame­lyet ki­kö­hög vagy ki­tüsz­­szent, meg­fer­tőz­he­ti a kör­nye­ze­té­ben lé­vő­ket. A nát­ha­ví­ru­so­kat fel­nőt­tek­kel, vagy más gyer­me­kek­kel va­ló szo­ros kap­cso­lat út­ján is to­vább le­het ad­ni, ezek be­jut­nak a test­be, ami­kor a „be­fo­ga­dó” meg­dör­zsö­li a sze­mét, vagy az or­rát.

Tü­ne­tek

To­rok-, és fej­fá­jás, te­lí­tett­ség ér­zé­se a hom­lok­tá­jon, vá­la­dé­kos orr, gya­ko­ri tüs­­szen­tés. A be­teg so­kat kö­hög, ét­vágy­ta­lan, bá­gyadt, le­vert. A be­teg­sé­get hő­emel­ke­dés, vagy eny­he láz kí­sé­ri. A lap­pan­gá­si idő hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen két nap, de az orr több hé­tig is vá­la­dé­koz­hat.

Ke­ze­lés

A leg­fon­to­sabb, hogy a be­teg hő­mér­sék­le­tét ala­cso­nyan tart­suk. Ne bu­gyo­lál­juk be ru­hák­ba, és ne fűt­sük be a szo­bá­ját. A kis­ba­bák kü­lö­nö­sen ér­zé­ke­nyek a nagy me­leg­re, tart­suk őket kel­le­me­sen me­leg szo­bá­ban! A lan­gyos víz­zel va­ló le­dör­zsö­lés le­hű­ti és meg­nyug­tat­ja a kis be­te­get. Fo­gyas­­szunk a meg­szo­kott­nál több italt, kü­lö­nö­sen hi­de­get, hogy pó­tol­juk a fo­lya­dék­vesz­te­sé­get, és le­hűt­sük a tes­tet. Ve­gyünk be fáj­da­lom­csil­la­pí­tót, a kö­hö­gés el­le­ni szi­rup eny­hí­ti a nát­há­val já­ró kel­le­met­len kö­hö­gé­si tü­ne­te­ket. Fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy ne hasz­nál­junk or­vo­si elő­írás nél­kül orr­csep­pe­ket. Ezek ugyan át­me­ne­ti­leg meg­kön­­nyeb­bü­lést hoz­hat­nak, de ké­sőbb még job­ban el­du­gul­hat az orr­já­rat.

Meg­elő­zés

Ha­son­ló­an az inf­lu­en­zá­nál ja­va­sol­tak­hoz vi­ta­min­dús táp­lál­ko­zás és egész­sé­ges élet­mód aján­la­tos.
 


Szakértőink

dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus



Bezár