Hidegártalmak

- Írta: Dr. Benkő And­rás (fül-orr-gé­gész)

Hidegártalmak

A hidegártalmakat két nagy csoportra osztjuk. A helyi külső hidegsérülés és az általános hidegártalom. Leggyakrabban a végtagok és az arc kiálló részei: az orr és a fül sérül meg, mert ezek vannak leginkább kitéve a lehűlésnek. A hidegsérülés azért jön létre, mert a lehűlt területben keringési zavar keletkezik, de emellett kialakulásában olyan hormonális és idegi tényezők is szerepet játszanak, amelyeket ma még nem ismerünk teljes egészében. 

Fa­gyá­si sé­rü­lés ál­ta­lá­ban fagy­pont alatt, de ala­cso­nyabb hő­mér­sék­le­ten is je­lent­kez­het. Víz­ben akár már +10 °C kö­rül is je­lent­kez­het hos­­szú ide­jű be­ha­tás után. Egész­sé­ges em­ber­ben a hi­deg ha­tá­sá­ra az erek össze­hú­zód­nak, ezt egy re­ak­tív ér­tá­gu­lat kö­ve­ti, fo­ko­zott vér­áram­lás, amely ál­tal a hi­deg­nek ki­tett te­rü­let fel­me­leg­szik. Hi­deg­sé­rü­lés mind­ad­dig nem kö­vet­ke­zik be, amíg ez a vér­bő­ség fenn­áll, amit a bőr pi­ros szí­ne is je­lez. Az ér­tó­nus bé­nu­lá­sá­nak je­le, ha ké­sőbb ez a vér­bő te­rü­let ké­kes szí­nű­vé vá­lik. Ilyen­kor azon­nal vé­de­ni kell a hi­deg­ha­tás­nak ki­tett te­rü­le­tet, mert ha ezt nem tes­­szük meg, be­kö­vet­ke­zik a hi­deg­sé­rü­lés.
A he­lyi hi­deg­sé­rü­lés eny­hébb eset­ben nem azon­nal je­lent­ke­zik, ha­nem ké­sőbb már a me­leg­ben, és to­váb­bi hi­deg­be­ha­tás nél­kül még egy ide­ig ros­­szab­bod­hat is. A bőr­te­rü­let pi­ros, majd las­san ödé­más lesz, meg­da­gad, a bő­rön hó­lya­gok kép­ződ­het­nek, sőt üsz­kö­sö­dés is ki­ala­kul­hat. A sé­rü­lé­se­ket há­rom stá­di­um­ba oszt­hat­juk sú­lyos­sá­gi sor­rend­ben:

  1. Congelatio eryi­the­ma­tosa (csak bőr­pírt okoz),
  2. Hó­lya­gos (égés­hez ha­­son­ló hó­lya­go­kat okoz),
  3. Üsz­kös hi­deg­sé­rü­lés.

Nem­csak a bőr, ha­nem a lágy­ré­szek, a porc és az izom is sé­rül­het.
A fa­gyott test­részt he­lyez­zük 38°C fo­kos víz­be a tel­jes át­me­le­ge­dé­sig, de ne dör­zsöl­jük. Majd szá­ra­zon, pu­hán, la­zán pó­lyál­juk be, sú­lyo­sabb eset­ben for­dul­junk há­zi­or­vos­hoz, vagy se­bész­hez. Eny­hébb ese­tek­ben jó ha­tá­sú a fagy el­le­ni ke­nőcs.
Mint min­dig, most is leg­fon­to­sabb a meg­elő­zés. Öl­töz­zünk az idő­já­rás­nak meg­fe­le­lő­en, ré­te­ge­sen. Sze­les, hi­deg idő­ben hasz­nál­junk olyan sap­kát, amely vé­di a fü­lün­ket. Ne hasz­nál­junk szűk ci­pőt. Ci­pőnk té­len le­gyen egy kis­sé na­gyobb, hogy vas­tag zok­nit is fel tud­junk húz­ni, és így ne szo­rít­sa a lá­bun­kat. Lá­bunk­ra tel­je­sen szá­raz láb­be­lit, ha­ris­nyát, zok­nit húz­zunk. Min­dig vi­sel­jünk kesz­tyűt, amely ne le­gyen szűk, te­gyünk fel ka­puc­nit, és hasz­nál­junk ken­dőt, nyak­sá­lat.

 


Szakértőink

dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus



Bezár