Hogyan kezeljük a stresszt?

Hogyan kezeljük a stresszt?

A stressz lehet motivációs tényező. A napi létszükségletünk eleme a stressz. A „küzd vagy menekülj” mechanizmus mondja meg számunkra, hogy miként reagáljunk a veszélyre. Habár ez a mechanizmus ki tud váltani túl könnyen nagy mennyiségű stresszort, aláásva az ember mentális és fizikai egészségét, ami veszélyes lehet.

Az ember céljai elérése érdekében küzd, majd túlterhelté válik. Hétköznapi értelemben ezt nevezzük stressznek.

Ezek a célok lehetnek pénzügyi, munka, kapcsolatok és egyéb szituációk, de minden, ami kihívást vagy fenyegetést jelent az ember egészségére nézve stresszt okozhat.

A stressz lehet motivációs tényező. A napi létszükségletünk eleme a stressz. A „küzd vagy menekülj” mechanizmus mondja meg számunkra, hogy miként reagáljunk a veszélyre. Habár ez a mechanizmus ki tud váltani túl könnyen nagy mennyiségű stresszort, aláásva az ember mentális és fizikai egészségét, ami veszélyes lehet.

Tények a stresszről

  • a stressz felkészíti a szervezetet a veszéllyel szembeni ellenállásra.
  • A tünetek lehetnek fizikai vagy mentális eredetűek.
  • A rövid ideig tartó stressz lehet segítség, de a hosszútávú stressz egészségügyi problémákhoz vezethet.
  • A stresszel szembeni küzdelemben segít pár, stresszkezelési módszer.

Mi a stressz?

A stressz a szervezet védekező mechanizmusa a felmerülő veszély ellen. „Felriasztja” a hormonokat, hogy a szervezet felkészüljön a veszély szembenállására vagy elkerülésére. Ezt hívjuk „küzd vagy menekülj” mechanizmusnak.

Mikor kihívás előtt állunk a szervezetünk egy része pszichésen reagál. A szervezet a lehető legrövidebb időn belül tartalékokat hoz működésbe. Válaszreakcióiban minden ember más, de a túl sok stressz az egészségi állapot romlásához vezethet.

Az emberi szervezet nagy mennyiségben hoz létre kortizolt, adrenalint és noradrenalint. Ezek gyorsabb szívverést okoznak, fokozzák az izomműködést, izzadást és éber állapotot idéznek elő. Mindezek a faktorok segítik a szervezet képességét, hogy jobban ellenálljon veszélyes kihívásoknak.
Azokat a környezeti tényezőket, amelyek ezt a reakciót előidézik, hívják stresszoroknak. Ezek lehetnek különböző zajok, erőszakos viselkedés, egy gyors autó, ijesztő képsorok a moziban, vagy akár egy első randi. Minél több stresszort tapasztalunk, annál több stresszt élünk meg.

Szervezeti változások

A stressz lelassítja a szervezet funkcióját, mint például az emésztés vagy az immunrendszerünk működését. Az összes erőforrás a gyors lélegzésre, a meggyorsult véráramlásra, az éberségre és az izmok használatára irányul.

A stressz az alábbiak szerint változtatja meg fizikai állapotunkat:

  • vérnyomás és szívritmusemelkedés,
  • gyorsabb lélegzés,
  • az emésztőrendszer lelassul,
  • immunrendszer ellenállóképessége lecsökken,
  • az izmok feszültté válnak,
  • a feszült éber állapot miatt nehézzé válik a nyugodt alvás.

Attól függően, hogy miként reagálunk egy nehéz helyzetre, úgy befolyásolja a stressz az egészségünket. Egy olyan személy, aki úgy érzi, hogy nehezen tud megküzdeni a felmerült nehéz helyzettel, az annál inkább ki van téve annak, hogy az egészsége leromoljon. A stresszorok különbözőképpen hatnak.

A pozitív helyzetek is stresszt okoznak, például gyerek születése, kirándulás, költözés egy jobb házba, akár egy előléptetés.

A stressz három típusa

Akut stressz

A rövidtávú stressz, a legáltalánosabb stresszhelyzetben alakul ki. Az akut stresszt legtöbbször az váltja ki, hogy a ránk nehezedő nyomásra gondolunk, vagy az elkövetkező történésre, ami bármilyen jellegű erőfeszítést kíván tőlünk.

Ebben a helyzetben a stressz elmúlik, amint a szituáció megoldódik. Az akut stressz nem okoz olyan jellegű elváltozásokat, mint a hosszú távú vagy krónikus stressz. A rövidtávú stressz hatására átmenetileg megnőhet a vérnyomásunk, fejfájást, gyomorbántalmat okozhat, illetve aggódást vagy bánatot.

Időszakos akut stressz

Azok az emberek, akik folyamatosan aggódnak időszakos akut stressztől szenvednek. Olyanok, akiknek túl sok az elköteleződésük, és nem tudják megfelelően szervezni az életüket, egy idő után ők is időszakos akut stressztől szenvednek majd. Ez egy folyamatos ingerült és feszült állapothoz vezethet, amely kihathat az emberi kapcsolatokra is.

Ez a típusú stressz magas vérnyomáshoz és szívproblémákhoz vezethet.

Krónikus stressz

Hosszabb távon fennálló, legveszélyesebb típusú stressz. Egy rossz családi légkör, egy rossz házasság okozhat krónikus stresszt. Krónikus stresszről beszélünk, amikor az egyén nem lát kiutat, feladja, nem keres szabadulást elkeserítő helyzetéből. Ezt szintén okozhatja egy korábbi időszakban ért súlyoz trauma is.

A krónikus stressz folytatódhat észrevétlen, az egyén megszokhatja, az akut stresszel szemben, ahol van azonnali megoldás. A krónikus stressz részévé válhat az embernek, kialakulhat egy olyan hajlama, hogy az ismétlődő stresszt már nem veszi figyelembe.

Azokat az embereket, akik folyamatos krónikus stressz ér, gyakran éri idegösszeroppanás, amely akár öngyilkossághoz, erőszakos eseményhez, szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet.

Okok

Majdnem minden okozhat stresszt. Mindenki másképp reagál a stresszes helyzetekre. Egyesek számára elég, ha csak kis dologokra gondolnak és már ez is stresszt okoz.

A leggyakoribb okai a stressznek:

  • munkahelyi ügyek, nyugdíj,
  • idő- vagy pénzhiány,
  • haláleset,
  • családi problémák,
  • betegség,
  • hazaköltözés,
  • kapcsolatok, házasság, válás.

Különböző helyzetek, amelyek különbözőképpen érintik az egyéneket:

  • abortusz vagy vetélés,
  • közlekedési dugó vagy balesettől való félelem,
  • gyilkosságtól való félelem vagy rossz kapcsolat a szomszédokkal,
  • terhesség, szülővé válni,
  • túlzott zaj, tömeg és környezetszennyezés,
  • bizonytalanság az egyén számára egy fontos ügyben.

A múltbéli történések, tapasztalatok befolyásolják a stresszre adott reakciónkat.

Előfordulhat, hogy nincs a stressznek különösebb oka. A mentális betegségek, mint a depresszió vagy felgyülemlett frusztráció és szorongás, fogékonyabbá teheti egyeseket a stresszes állapotra.
Azokat, akiket súlyosabb trauma ért, mint egy baleset vagy bármilyen típusú abúzus, ők poszttraumás stresszzavarban (PTSD) szenvednek. Azokat, akik stresszes környezetben dolgoznak, mint a katonák vagy mentősök egy-egy súlyosabb incidens után PTSD -t vizsgálva vizsgálják meg őket.

Tünetek

A stressz fizikai tünetei lehetnek:

  • izzadás,
  • a hát-, a derék- vagy a csípő fájdalma,
  • erekciós problémák és csökkent libidó,
  • ájulás,
  • fejfájás,
  • szívbetegségek,
  • magas vérnyomás,
  • az immunrendszer ellenálló képességének a csökkenése,
  • izom fájdalom,
  • tikkelés,
  • idegesség,
  • alvási zavarok,
  • gyomorfájdalom.

Érzelmi válasz a stresszre:

  • düh,
  • aggodalom, szorongás,
  • kiégés,
  • koncentrációs zavar,
  • depresszió,
  • kimerültség,
  • bizonytalanság érzése,
  • feledékenység,
  • ingerlékenység, érzékenység,
  • körömrágás,
  • nyugtalanság,
  • szomorúság.

A stressz miatt felvett szokások:

  • sóvárgás az étel után, túl sok vagy túl kevés étkezés,
  • érzelmi kitörések,
  • alkohol, drog fogyasztása,
  • túl sok dohányzás,
  • befele fordulás, kapcsolati problémák,
  • gyakori sírógörcsök.

A stressz leküzdésére érdemes magunk számára egy stratégiát kialakítani, ami segíti a hasonló helyzetek kezelésében. Ha már úgy érzi, hogy határait feszegeti érdemes megpróbálkozni egy jó lazító masszázzsal, a jóga is jót tesz a stressz levezetésére, de a zenehallgatás is sokat segíthet.

Az alábbiakban életmód kialakítására teszünk javaslatot, amely segít a stressz leküzdésében:

  • testmozgás – számtalan tudományos kutatás kimutatta már, hogy a rendszeres testmozgás jótékony hatással van az ember fizikai és lelki egészségére.
  • Csökkentse a fogyasztott alkohol, drog- és koffeinbevitelt.
  • Egészséges táplálkozás – a kiegyensúlyozott diéta megfelelő mennyiségű gyümölcs- és zöldségbevitellel segít az immunrendszer megerősítésében.
  • Prioritások meghatározása – töltsön egy kis időt, azzal, hogy átgondolja milyen feladatai vannak és ezek között határozzon meg fontossági sorrendet.
  • Idő – szánjon magára egy kis időt, amikor relaxál, csak önmagával foglalkozik
  • Légzés és relaxálás – a meditáció, masszázs, jóga tud az ellazulásban segíteni.
  • Beszéd – beszéljen a családtagjaival, barátaival, kollégáival, főnökével arról, hogy túlterhelt. Könnyebb lesz elviselnie a nehéz szituációkat, ha tudja, hogy nincs egyedül.

Ha fenti tüneteket észleli feltétlenül forduljon szakorvoshoz!

Forrás: www.medicalnewstoday.com

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Buhály Mónika dr. Buhály Mónika gyógyszerész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos




Újévi fogadalmak

Mennyire vesszük komolyan saját fogadalmunkat?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár