Hogyan lehet rajtakapni a hazug embert

Hogyan lehet rajtakapni a hazug embert

Az embereket mindig izgatta, hogyan leplezhetőek le azok, akik füllentenek vagy orbitálisan hazudnak. A különféle tudományos és nem tudományos vélekedések megegyeznek abban, hogy a személyről sokat elárul a testbeszéde. Gyakorlatilag mindenki ismeri azokat a tipikus jeleket, amelyek árulkodóak lehetnek. Ilyen például, ha az illető oldalra fordítja a fejét, az orrához kap, dörzsöli a szemét vagy egy ruhadarabját babrálja – ezek a gesztusok arra utalhatnak, hogy a beszélő valamit elferdít. Igen ám, de pusztán a testbeszédre hagyatkozni nem mindig célszerű, mert tévútra is vezethet.

Pszichológusok arra jutottak, hogy a test különféle jelei nem minden esetben adnak biztos támpontot. Összesen 108, a témában született tudományos dolgozatot néztek át, amelyekben 16 ezer 537 embernél vizsgálták, mennyire jól veszik észre embertársaik hazugságait. A végeredményből az derült ki, hogy azok, akik az arc mimikájára vagy a test egyéb jeleire figyeltek hatványozottabban, lényegében nem sokkal jobb eredményt tudtak elérni, mint a többiek.    

Thomas Ormerod, a Susssex-i egyetem pszichológus professzora azt mondta: „Nincsenek olyan általánosan elfogadott ismertetőjelek, amelyek alapján tökéletesen kiszűrhetőek volnának a hazug emberek.” Példának hozta fel a közismert gyakorlatot, ahogyan a határőrök vagy más biztonsági emberek próbálják felismerni azokat, akik meg akarják őket téveszteni. Általában néhány sztenderd kérdést tesznek fel, és a válaszoló reakcióira figyelnek. Közben azonban elmegy a fülük mellett a mondandó tartalma vagy más jelek. Ha mégis sikerül felfedezniük a hazugságot, inkább a saját emberismeretük és tapasztalatuk segíti őket.    

Thomas Ormerod más módszert ajánl. Kísérleteibe nyomozókat, pszichológusokat, bírókat vont be, akiknek azt tanácsolta: ne csak a testbeszédre figyeljenek, hanem a célzott személlyel beszélgessenek el egyénileg. Például kérjék meg őket, hogy történeteiket mondják el visszafelé is, vagy írják le részletesen a velük megesett dolgokat, vagy konkrétan jellemezzék a környezetükben előforduló emberek külsejét és viselkedését. Ha például valaki azt állítja, hogy Oxfordban tanult, és felmerül bennünk a gyanú, hogy ez nem igaz, kérdezzük meg tőle, milyen messze volt a lakhelye az egyetemtől és mennyi idő alatt tette meg ezt a távolságot. A füllentők zavarba jönnek, amikor részletesen kell beszámolniuk egy eseményről vagy történetről. Ráadásul nem tudják pontosan elmondani kétszer ugyanazt a mesét, amelyet előadtak. Ha valaki ezt a módszert választja a hazug ember kiszűrésére, jobb eredményre jut. A professzor hozzátette, gyerekei füllentéseire is úgy jön rá, hogy megkérdezi tőlük: akkor hogy is volt az?      


Forrás: gazeta.ru


 


Szakértőink

dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész



Bezár