Mit érdemes tudni az méhtestrákról?

Mit érdemes tudni az méhtestrákról?

Az méhtestrák a méh belső nyálkahártyájának rosszindulatú elváltozása. A nők körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés.

A méhnyálkahártyadaganatról

  • A betegség korai fázisában szokatlan, erős vérzés és bűzös hüvelyi folyás jellemzi.
  • A kezelés során várható: műtéti beavatkozás, sugárterápia, kemoterápia és hormonterápia.
  • Korai diagnózis és a megfelelő terápiát követően a túlélési prognózis ígéretes.

A tünetek

Korai tünet a rendellenes, erős vérzés két menstruáció közötti időszakban, vagy a változó kórt követően.

Jellemző a medence tájéki, illetve közösülés közbeni erős, görcsös fájdalom. Előfordulhat vizeletürítés közbeni fájdalom, valamint a húgyhólyag ürítését illetően nehézségek merülhetnek fel.

A betegség előrehaladtával jelentkező tünetek:

  • medence tájéki nehéz érzés, fájdalom
  • hirtelen súlycsökkenés,
  • kimerültség, gyengeség érzése,
  • hányinger,
  • fájdalom a test különböző részein, mint láb, hát és medence.

A méhnyálkahártyadaganat tüneteihez hasonlóak lehetnek egyes nem rosszindulatú megbetegedések tünetei is. Ilyen a mióma, endometriózis, méh hiperplázia (azaz a méh részben ismeretlen okból bekövetkező, extrém méretnövekedése és vérzése), és a méhen belüli polipok. Ezen betegségek fennállása esetében fontos kizárni a méhtestdaganat gyanúját.

Kiindulási állapot (Staging)

Ha a daganatot diagnosztizálták a tumort osztályozzák, hogy a továbbiakban követhető legyen a betegség stádiuma, hogy a tumor milyen gyorsan nő.

Egy magasabb osztályozású vagy grádusú tumor, valószínűsítve hamarabb nő és terjed el a szervezet többi részébe.

A kezelés az osztályozástól függ, illetve attól, hogy a daganat milyen gyorsan terjed.

Az alábbi osztályozásokat alkalmazzák:

  • Stage 0: A rákos szövetek a kezdeti fázison túl nem növekedtek, csak a méhnyálkahártyán találhatóak meg.
  • Stage I.: A daganat tovább terjed a méh külső részére is.
  • Stage II.: A tumor tovább terjed a méhnyak felé.
  • Stage III.: A daganat tovább terjed a közeli szövetekre, a vaginára vagy nyirokcsomóra.
  • Stage IV.: A daganat átterjed a húgyhólyagra vagy a bélrendszerre, valamint további területekre, mint a csont, a máj vagy a tüdő.

Metasztázisnak vagy áttétnek nevezzük, amikor a daganat megjelenik más szervben is. Abban az esetben, ha a méhtest karcinóma átterjed például a tüdőre, akkor nem egy új daganatról van szó, hanem a méhtestrák metasztázisáról.

Az endometrium daganat kezelési módjai

A kezelések mindig függenek a páciens korától, a daganat terjedésétől és grádusától.

A kezelések előtt az orvos mindig megbeszéli a beteggel a kezelés kilátásait és a lehetséges mellékhatásokat.

A kezelési lehetőségek magába foglalják a sebészeti beavatkozást, a sugárterápiát, a kemoterápiát és a hormonkezelést.

Sebészeti beavatkozás

A sebészeti beavatkozás során hiszterektómiát végeznek, ami azt jelenti, hogy eltávolítják a méhet, a petevezetéket és a petefészkeket is. A műtét ugyan két napos kórházi bentlétet igényel, de ezt követően a felépülés 6-8 hetet is igénybe vehet.

Nőknél, akiknél a hiszterektómia még a változó kor előtt történik, többé nem menstruáció képesek és az ő esetükben a továbbiakban nem fordulhat elő terhesség sem. A műtétet követően felléphetnek a menopauzára jellemző tünetek olyanok, mint hőhullám, éjszakai izzadás és hüvelyszárazság.

Sugárterápia

A sugárterápia során erős sugárzást alkalmaznak, hogy a rákos sejteket elpusztítsák. A kezelés során a daganatos sejtek DNS-ét tönkre teszik, így az nem képes tovább fejlődni.

A külső felszíni, ionizáló sugárzás során a sugárnyalábot a medencére és egyéb érintett szervekre irányítják. A kezelés általában 5 alkalmat vesz igénybe és terápiánként általában 15 percig tart.

Az úgynevezett brachiterápia során egy sugárzó, tűszerű eszközt helyeznek be a vaginába pár percre, majd eltávolítják azt. Az eszköz eltávolításával, megszűnik a sugárzás is. Ezt követően a beteg hazamehet. A terápia pár hétig tart kettő vagy akár több alkalommal.

Műtét előtti neoadjuváns (kiegészítő) sugárterápiát is kérhet az orvos, hogy a rákos szövet zsugorodását elérjék.

Adjuváns kezelésnek nevezzük, ha az orvos műtéti beavatkozás után kér sugárkezelést, annak érdekében, hogy a lehetségesen visszamaradt élő szöveteket, illetve területek csökkentsék, illetve felszámolják.

A sugárterápia mellékhatásai: a bőr felületi sérülése, égése, a haj kihullása, kimerültség, hányinger, hasmenés. Ezek a tünetek a terápiát követően megszűnnek.

Kemoterápia

A kemoterápia során gyógyszeres kezelés történik, annak érdekében, hogy a rákos szövetek megszűnjenek a daganat mérete csökkenjen. A sugárterápiával kombináltan alkalmazva, nagyobb eséllyel várható, hogy a még élő tumorsejtek elpusztulnak.

A magas osztályozású daganat során a kemoterápia lassíthatja a tumor tovább terjedését, ezzel javítva a beteg életkilátásait.

Az előrehaladott állapotban lévő betegeknél, mindkét kezelési mód, a sugárterápia és a kemoterápia is, segít a tünetek csökkentésében.

A méhtestdaganat során a kemoterápia alkalmazása intravénásan történik. Két kezelés között eltelik egy kis várakozási idő, hogy a beteg felépüljön. A kezelési ciklust több alkalommal megismétlik függően a daganatos megbetegedés súlyosságától és a kezelés céljától.

Lehetséges mellékhatások többek között: az egészséges vértestek csökkenése, gyengébb ellenállás a fertőzésekkel szemben, vérzés, vérszegénység, kimerültség, rossz közérzet. A kemoterápia szintén okozhat hajhullást, és bélrendszeri problémákat beleértve a hányingert, hányást, hasmenést és étvágytalanságot. Az orvos tanácsot adhat a mellékhatás tüneteinek a csökkentésére.

További problémaként jelentkezhet a feldagadt láb, fájó ízület, hallási nehézségek, bőrkiütés, zsibbadtság a kézben és a lábban.

Hormonterápia

A hormonterápiás kezelés az előrehaladott betegség folyamán segíthet.

Azok, akiknél korai fázisban diagnosztizálták a betegséget, alacsony grádusú tumorról van szó és gyermeket szeretnének, az orvos inkább hormonterápiát javasolhat, mint sebészeti beavatkozást.

A hormonterápia nem egy általános kezelési mód, igen szigorú felügyeletet igényel. Hat hónap utáni gyógykezelés során, ha a tumor visszahúzódott azt javasolják a betegnek, hogy a kívánt terhességet hordja ki, szülje meg gyerekét és csak ezt követően kerüljön sor a műtéti beavatkozásra, abból a célból, hogy a tumor kiújulását elkerülje.

A méhtestdaganat során alkalmazott hormonterápia alatt a beteg progestin tartamú gyógyszert kap, ami csökkenti a daganat méretét és kontroll alatt tartja a tüneteket. Csökkenti az ösztrogénszintet, ami által csökkenti a lehetőségét annak, hogy a tumorszövetek tovább növekedjenek.

A mellékhatások: súlygyarapodás, enyhe izomgörcs és hányinger.

Okok

A tudomány jelen állása szerint nem ismert a méhtestrák oka.

Daganat jön létre, amikor a szövetek genetikai struktúrájában változás történik. A szövetek korlátozás nélkül növekedésnek indulnak, ahelyett, hogy elpusztuljanak, akkor, amikor az életciklusuk befejeződik.

A szakemberek továbbra is kutatják, hogy mi okozhatja ezt a genetikai változást.

Kockázati tényezők

Igaz, hogy a közvetlen okok nem ismertek a méhnyálkahártya kialakulásában, de bizonyos tényezőket beazonosítottak, amelyek a betegség kialakulásában szerepet játszanak.

Ilyen kiemelt rizikótényező a magas ösztrogénszínt.

További rizikófaktorok, ha a beteg:

  • soha nem volt terhes,
  • 12 éves kora előtt kezdett el menstruálni,
  • 55 év fölött kezdődött a változó kor.

Egyéb oknál kifolyólag történt hiszterektómiát követően ösztrogénhormonnal kezelik a beteget, ami szintén növeli a méhtestdaganat kialakulásának a veszélyét.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) megnöveli a szervezetben az ösztrogénszintet, tehát ebben az esetben is magas kockázata van a daganatos megbetegedés kialakulásának.

A cukorbetegség során az inzulintermeléssel egy időben az ösztrogénszint is nő, így ez a betegség is komoly rizikófaktor.

Egyéb kockázati tényezők:

• endometrium hyperplasia (méhnyálkahártya jóindulatú burjánzása), vagy a méhnyálkahártya normálisnál eltérő megvastagodása,
• elhízás,
• magas vérnyomás,
• a medence sugárterápiája,
• méhdaganatok előfordulása a családban,
• korábban kezelt petefészek vagy mellrák tumor

Korai tünetek

Fontos korai állapotában felismerni a méhtestdaganatot, amikor az még szinte teljes bizonyossággal gyógyítható.

A korai tünetek lehetnek:

  • szokatlan vérzés a menstruációs időszak között,
  • a szokottnál erősebb vérzés a ciklus során,
  • a változó kórt követően megjelenő újbóli vérzés,
  • szokatlan hüvelyi (esetleg véres) folyás.

Amint változást észlel a havi menstruációja során, esetleg megváltozott hüvelyi folyást tapasztal, mihamarabb keresse fel nőgyógyászát!

Diagnózis

A méhtestrák diagnózisának megállapítására orvosa részletesen kikérdezi a tünetekről, a kórtörténetéről, arról, hogy a családjában előfordult-e daganatos megbetegedés. A fizikális vizsgálat is megtörténik. A vizsgálat során az orvos tüzetesen átvizsgálja a méhet, a vaginát, a szeméremajkakat, hogy nem talál-e csomót vagy bármilyen egyéb elváltozást.

A hüvelyi ultrahang során megállapítható, a méh mérete és körvonala, továbbá a nyálkahártya szerkezete, illetve vastagsága.

Vérvizsgálat is kimutathatja a tumoros sejtek jelenlétét a szervezetben.

További vizsgálat a biopszia, amely során közvetlenül a szövetből történik a mintavétel, majd ezt mikroszkóp alatt vizsgálják meg. A méhtükrözés során egy vékony teleszkópot vezetnek a vaginán keresztül a méhbe vagy az aspirációs biopszia (vékonytű-biopszia), amely során egy vékony tűszerű eszközzel történő mintavétel történik.

Annak érdekében, hogy a daganat terjedésének mértékét nyomon lehessen követni további lehetőségekre is mód van. Ilyen a PAP-test (méhnyakrákszűrés), nyirokcsomó-biopszia vagy képalkotó vizsgálatok, mint a röntgen, CT (komputertomográfia), PET (pozitron emissziós tomográfia) vagy az MRI (mágneses rezonancia) vizsgálatok.

A kockázat csökkenésére javasolt a dohányzás elhagyása, rendszeres testedzés és kiegyensúlyozott egészséges diétás étrend követése.

Forrás: www.medicalnewstoday.com

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Buhály Mónika dr. Buhály Mónika gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár