Nem a kisebb nátriumtartalom billenti a mérleget a tengeri só irányába

2012.09.18. - Írta: DA

Nem a kisebb nátriumtartalom billenti a mérleget a tengeri só irányába

A tengeri só nem az alacsonyabb nátriumtartalom miatt egészségesebb a szimpla konyhasónál, ezen a téren ugyanis távolról sem olyan perdöntő a különbség a kettő között, mint azt sokan gondolják. Más tényezők miatt azonban egyértelműen jobban tesszük, ha előbbieket választjuk.

Az emberek nagyrésze abban a hitben él, hogy a tengeri só egészségesebb az asztalinál, mivel alacsonyabb a nátriumtartalma az utóbbiénál. A gyártók minderre természetesen csak igyekeznek is rátenni, amikor természetes, egészséges termékként hirdetik portékájukat, ám a valóság kicsit más. A tengeri só és az asztali, „hagyományos” só ugyanis kémiai összetételüket tekintve nem különböznek egymástól olyan mértékben, mint azt a többség gondolja. Az igazi eltérés inkább abban keresendő, miként használják fel őket később.

Az asztali só a föld alól kerül az asztalunkra, de az ipari feldolgozás során számos egyéb adalék kerül hozzá, miközben több eredendően benne lévő ásványi elem eltűnik belőle. A tengeri sót a lepárolt tengervízből nyerik ki: több benne a magnézium, a kalcium és még néhány egyéb ásványi anyag is, ami a szakácsművészetben járatosak szerint jobb ízt ad neki. A nátriumtartalomban azonban nincs igazán lényeges különbség a két fajta között – ez nagyjából tíz százalék mínusz a tengeri sók javára. Nem emiatt érdemes tehát ezt rendszeresíteni a konyhában, hanem az említett ásványi anyagok magasabb jelenléti aránya és a finomabb ízhatás miatt. Különösen a több jód miatt javallott tengeri sót – vagy bármilyen jódozott sót – használni ételeink ízesítéséhez, ugyanis a jódhiány pajzsmirigy-problémákhoz, várandós nőknél pedig a magzat fejlődési rendellenességeihez vezethet. Ráadásul a szervezet tökéletesen kielégítő működéséhez szükséges jódmennyiség a napi étkezések során nem feltétlenül vehető fel pusztán az étkezések alkalmával, ezért tehát fokozottan ajánlott az ilyen sókészítmények használata.

A szakemberek nagyjából 2300 milligrammban határozzák meg a napi ajánlott nátriumbevitelt, ami körülbelül egy teáskanálnyi sónak felel meg. Bizonyos esetekben – például negyven éves kor felett – ennél kisebb mennyiség fogyasztása ajánlott, és mondani sem kell: a mi kultúrkörünkben ennek nem ritkán a duplája, sőt, triplája jut be a szervezetbe egy teljesen átlagos hétköznap során. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomás-betegséghez, keringési, tehát szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.


Szakértőink

dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta



Bezár