Őszintén a szájüregi daganatokról

- Írta: betegvagyok.hu

Őszintén a szájüregi daganatokról

Ismert tény, hogy a fiatalon elkezdett, és a hosszú éveken át folytatott dohányzás jelentős mértékben növeli a szájüregi, gége-, és tüdődaganatok előfordulásának gyakoriságát. Emellett csak igen kevesen tudják, hogy a cigarettafüggők között sokkal magasabb a húgyhólyag-, és a méhnyakrák előfordulása is.

Földünkön 1,5-2 milliárdra tehető az aktív dohányosok száma. Közülük azonban csak kevesen betegszenek meg a fent említett daganatok valamelyikében. Ennek oka azon egyszerű tény, hogy a dohányosok egy része még azelőtt meghal valamilyen szív-, vagy érrendszeri betegség következtében, mielőtt a daganatos betegség kialakulna. A szájüregi-, gége-, és tüdődaganatos betegek között csak elvétve találkozunk olyanokkal, akik nem dohányoznak.

A passzív dohányzási ártalom a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst okozta egészségkárosodást jelenti. Szakemberek véleménye szerint az egy szál cigaretta elszívásakor a szájüregből, tüdőből távozó dohányfüst méreganyag-tartalma felülmúlja a dohányos ember szervezetébe került károsító anyagok mennyiségét. Napjaink törvényalkotása helyes irányba mozdult el: a dohányosok kiszorulóban vannak a vendéglátóhelyekről, az egészségügyi intézményekből, és számos munkahelyről.

Mai tudásunk szerint a szájüregi daganatok kialakulásáért a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szájhigiéne, az alultápláltság, és a következményes vitaminhiány együttesen felelősek. Ha a nemdohányzók szájüregi daganat kialakulására vonatkoztatott relatív rizikófaktorát 1-nek vesszük, akkor a rendszeresen napi egy csomag cigarettát elszívók esetében ez a szám 15, az alkoholbetegeknél pedig 13.

Mit is tehetünk annak érdekében, hogy e betegségcsoportot elkerüljük? Először is ne dohányozzunk, vagy ha már elkezdtük, sürgősen hagyjuk abba. Figyelemre méltó adat, hogy aki éveken keresztül rendszeresen dohányzik, majd leszokik, annak a kockázati rizikófaktor-aránya csak körülbelül 30 év múlva esik vissza a nemdohányzókra jellemző szintre. A tömény alkohol károsítja a szájnyálkahártyát, amely a dohányfüst káros összetevőivel együtt kóros sejtszaporodáshoz, daganatképződéshez vezethet. Másik igen kellemetlen, a dohányosokra jellemző tünetcsoport a köpetképződéssel járó krónikus hörghurut, a fokozott fogkőképződés, fogelszíneződés, és az állandó rossz lehelet. Fordítsunk gondot a rendszeres szájhigiénére: az alapos, naponta három alkalommal végzett fogmosásra, és a fogközök tisztítására. A rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálat a daganatmegelőző állapotok korai felismerése útján megkönnyíti a betegség megelőzését.

Amennyiben szánkban, ajkunkon szokatlan, gyógyulási hajlamot nem mutató, vagy csak lassan gyógyuló sebet észlelünk jelentkezzünk a szájsebészeti szakrendelésen! Ugyanezt tegyük, ha a nyakon, vagy az állkapocs alatt megnagyobbodott nyirokcsomót tapintunk, esetleg nyeléskor fájdalmat érzünk, indokolatlan rossz lehelet, szájzár alakul ki.

E tanácsokat betartva azzal a megnyugtató tudattal élhetünk, hogy rendszeresen dohányzó és alkoholt fogyasztó embertársainkkal ellentétben mentesülhetünk bizonyos daganattípusoktól. Természetesen az élet sok más veszélyt is tartogat.


Szakértőink

dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus



Bezár