Rákkeltő növények

Címkék: növény rákkeltő
Rákkeltő növények

A növények gyógyító erejének sokfélesége napjainkban mind többünk számára egyszerű, de igen fontos lehetőség a természetesebb életre, illetve a kockázatmentes gyógyulásra.

Saspáfrány, közönséges aggófű és társaik

A növények gyógyító erejének sokfélesége napjainkban mind többünk számára egyszerű, de igen fontos lehetőség a természetesebb életre, illetve a kockázatmentes gyógyulásra. De vajon léteznek-e olyan növények is, amelyek ellenkező, azaz károsító hatásúak, netán egyenesen okozói lehetnek egyes elváltozásoknak, tüneteknek, betegségeknek? A kérdésre, most tán meglepő módon, igennel kell válaszolnunk.

Igen, vannak olyan növények-szerencsére nem túl sok – amelyek egyes anyagcseretermékeik, hatóanyagaik révén okai lehetnek egyes tünetcsoportoknak. Fontosságnál fogva kiemelt figyelmet érdemelnek a növényvilág azon tagjai, amelyek rákkeltőnek, rákot okozónak bizonyultak. E növények legfontosabbjait szeretném most bemutatni, mindannyiunk okulására.

Erdeinkben – főleg a dunántúli tölgyesekben, erdei fenyvesekben, de másutt is –, parkjainkban, a kertekben gyakran találkozhatunk az igen dekoratív saspáfránnyal. Ez a páfrányfaj majdnem valamennyi földrészen előfordul. Ausztráliában és Új-Zélandon azonban egy rokonfajta él. A saspáfrány nagyon elterjedt, közönséges növény, hiszen a botanikusok felmérése szerint Földünk negyedik-ötödik gyomnövényfaja! Angliában például – körülbelül – 1,3 millió hektár területet borít e növény. Európában főleg az atlanti - szubatlanti területek gyakori faja, amellyel akár 1700 méter magasban is találkozhatunk.

Mi jellemzi a saspáfrányt?

Erős, fejlett gyökértörzse (rizómája) van, ami sok tápanyagot képes raktározni, egyben magyarázatát is adja, miért tud szinte bármely környezeti hatást, akár egy tűzvészt is túlélni, és meglepően gyorsan regenerálódni. A növény nagy alkalmazkodóképességében szerepet játszik az, hogy speciális gombafajokkal szimbiotikusan élhet együtt, aminek jelentős szerepe van egyes fémek felhalmozódásában, illetve a talaj bizonyos fokú „méregtelenítésében” is. A föld feletti rész tulajdonképpen a rizómából kifejlődő, egyetlen, igen nagy méretű 2 méteres összetett levél, amelyek fonáki oldalán – az úgynevezett szoruszokban – képződnek a növény szaporodását biztosító spórák.

A növény magyar neve a levélnyél szöveti szerkezetére utal, ennek edénynyalábjai a kétfejű sasra emlékeztetnek. A saspáfrány körülbelül életének harmadik-negyedik évében hoz létre először spórákat, ezek száma évente és növényenként a 300 milliós nagyságrendben mozog. Páfrányunk nem válogatós a talajban, szinte mindenhol megél, s a gázcserenyílások takarékos működése következtében – eltérően a legtöbb páfránytól – a száraz időszakokat is át tudja vészelni.

A mutatós saspáfrány azonban egy rákkeltő anyagot, a ptaquilozidot is tartalmazza, egy rákkeltő anyagot, a ptaquilozidot is tartalmazza, egy úgynevezett szeszkviterpén típusú vegyületet, méghozzá nem jelentéktelen mennyiségben. A növény aktuális ptaquilozidtartalmát sok tényező befolyásolhatja, akár több ezer milligrammnyi mennyiség is kimutatható a növény száraz tömegének kilogrammjában. 1998-ban egy másik, hasonló szerkezetű és hatású vegyületet is találtak.

Veszélyes élelem

A saspáfrány fogyasztása a világ egyes részeire főként a történelmi időkben volt jellemző, de egyes népeknél még ma is előfordul (észak-amerikai indián törzsek, Szibéria, Japán). A fogyasztást megelőzően általában a fiatal hajtásokat vízben főzik meg, aminek következtében a károsító anyagok egy része hatástalan lesz. Az utóbbi idők felmérései sajnos egyértelmű összefüggést állapítottak meg a növény fogyasztása és az emésztőtraktus daganatos megbetegedései között. A statisztikai adatok félelmetesek, hiszen a saspáfrányt fogyasztók esetében a nyelőcső és a gyomor tumoros eseteinek száma 5-8-szorosan múlja felül a saspáfrányt nem fogyasztóknál tapasztalható esetszámot.

Az igazi veszélyt azonban valami más jelenti, éspedig annak lehetősége, hogy a rákkeltő (karcinogén) vegyület(ek) állati eredetű élelmiszerekbe juthat(nak) át. Míg a haszonállatok húsa nem, addig tejük sajnos szerepelhet ilyen közvetítőként. Észak-Walesban és Costa Ricában például – mint az elvégzett felmérések igazolták – a saspáfrányos területeken élő szarvasmarhák tejét évekig-évtizedekig fogyasztó lakosság körében 2-3-szorosan nagyobb a gyomorrák előfordulásának kockázata. A vizsgálatok és számítások szerint például a szarvasmarhák szervezetébe jutó rákkeltő molekula 8-10 százaléka választódik ki a tejjel, s az ilyen tej fél liternyi mennyiségét fogyasztó személy akár 10 mg karcinogén anyagot is felvehet. Ráadásul, a felvett anyag hatásának hosszú ideig semmi érzékelhető jele, tünete.

Vajon hogyan fejti ki csendes, lassú, de egyértelmű hatását a karcinogén molekula? Már 1987-ben felmerült a hatásmód magyarázataként a genetikai információt hordozó DNS-molekulák károsodásának lehetősége. Eszerint nem a ptaquilozidmolekula, hanem bomlásából keletkező egyik termék módosíthatja a DNS-molekulát kémiailag, ami a karcinogenezis első lépése lehet. A kémiailag átalakult genetikai kód úgynevezett pontmutációt okozhat, előidézve ezzel egyes kóros hatású fehérjék keletkezését.

Mindössze néhány éve derült fény arra, hogy a saspáfrány nemcsak tartalmazza a veszélyes anyagot, hanem a növényből a talajba is kerülhet belőle, azaz van elvi lehetőség az anyag mikromennyiségének esetleg az ivóvízbe jutására is. Mindezek fényében a saspáfrány a rákkeltő hatású növények sorának első helyén áll.

A közönséges aggófű, a fészekvirágzatúak családjának tagja, viszonylag kistermetű, lágyszárú, egy- vagy kétéves növény. Levelei élénk zöldek, szárnyasan hasogatottak, szélük fogazott, az alsó levelek nyelesek, a felsők szárölelők, a levélváll füles. A virágszerkezet jellemzője, hogy – ellentétben a nemzetség többi fajával – a fészkek csak csöves virágokból állnak. A virágzás igen hosszú: márciustól akár novemberig is eltarthat. Az aggófű őshazája a Földközi-tenger nyugati medencéje, de ma már az egész Európában megtalálható. Gyomtársulások, szántók, parlagok gyakori faja, különösen, ha a talaj nitrogénben gazdag.

A növény – hasonlóan sok más aggófű fajhoz – pirrolizidinvázas alkaloidokat (legfontosabb a senecionon) tartalmaz, körülbelül összesen 0,5 százaléknyi mennyiségben. A növénnyel szennyezett takarmányt fogyasztó állatok esetében aggófűmérgezés (szenciózis) következhet be. A pirolizidin alkaloidok oxigenáz enzimek révén pirrolszármazékokká alakulnak, melyek a makromolekulák kémiai módosítása révén karcinogén hatásúak.

A martilapu egy érdekes, szintén fészekvirágzatú, hengeres gyökértörzsű, évelő faj. Kora tavasszal (február–március) jelennek meg a virágok, majd csak ezt követően fejlődnek ki a levelek. Az aranysárga, csöves és nyelves virágokból álló virágzatok tőkocsányon nyílnak, amelyet pirosas-barnás pikkelylevelek borítanak. A 10-30 centiméteres levelek tőállóak, kerekdedek, karéjosak, a fonáki rész molyhos. A martilapu eurázsiai flóraelem, amely hazánk minden részén elég gyakori, az Alföld középső részét kivéve. Sokszor pionír növényként találkozhatunk vele, lazább, bolygatott talajokon.

A fekete nadálytő erőteljes gyökértörzsű, érdes hajtású, évelő növény, az érdes levelűek családjának tagja. Szára 30-80 centiméter magas, nagy tőlevelei (25 centiméteresek is lehetnek) tojásdadok vagy lándzsásak, nyelesek. A szárlevelek kisebbek. Virágai különböző színűek lehetnek: általában a harang alakú párta vörös, ibolyás, de lehet sárgás vagy fehér is. Virágai levélhónalji kunkorvirágzatot alkotnak. A virágzás ideje: május-július között. A nadálytő Eurázsiában őshonos növény. Mocsárrétek, vízpartok, nedves rétek igen gyakori, néhol tömeges faja. A nadálytő legfontosabb hatóanyaga a rákkeltő hatású szimfitin, amely a növény levelében, gyökerében 0,2-0,3-százaléknyi mennyiségben fordul elő.

A közönséges farkasalma hengeres, elágazó, tarackszerű gyökértörzsű növény. Szára egyenes, 50-70 centiméteres, nem fásodó, felső részében majdnem kúszó. Levélállása szórt, levelei nagyok, bőrszerűek, mélyen szíves alakúak. Virágai a levélhónaljakban, leginkább hármasával-ötösével nőnek.

A sárga virágok kétoldali szimmetriájúak, forrtak. A virágszerkezet sajátosan alakult ki annak érdekében, hogy a megporzó rovarok ne távozhassanak virágpor nélkül. A virágzás ideje: május–június. A növény 2,5-3,5 centiméteres termése körte alakú, dió nagyságú, hatrekeszű tok („farkasalma”), üregeiben lapos, háromszög alakú, gesztenyebarna magvakkal. A Kaukázus, illetve Kis-Ázsia területéről származó faj mára már egész Közép-Európában elterjedt, ártereken, a szegélynövényzetben, szőlőkultúrákban gyakran, akár tömegesen is előfordul. A farkasalmában gyanták és éterikus olaj mellett – főként a földbeli szervében és magjaiban – alkaloidszerű arisztolochiasavat és keserűanyagokat találhatunk. A növény (termések, magok) nagyobb mennyiségének fogyasztását követően erős (néha halálos) mérgezés következhet be, jellegzetes tünetektől kísérve (hányás, a gyomor és béltraktus ingerlékenysége, görcsök, szívritmus gyorsulása, vérnyomáscsökkenés, vesepanaszok), az arisztolochiasav azonban hosszabb távon, kis dózisban tumorképző, illetve mutációkat létrehozó tulajdonságú. A vegyület arisztolochia-laktammá alakul, amely DNS-molekulákhoz kapcsolódik, kiváltva így a genetikai alap súlyos következményű módosulását.

A kapotnyak kistermetű, évelő erdei növény, gyökérzete, gyökértörzse hengeres, vízszintesen kúszó, szaga borsszerű, íze csípős, kesernyés. A talaj fölé egy 6-8 mm vastag tengellyel emelkedik, amelyet pikkelyes allevelek borítanak. Örökzöld levelei párosával, átellenesen nőnek, hosszú nyelűek, vese alakúak, bőrszerűek, színi részük fényes. a kancsó alakú, kicsi, hússzínű-barnás virágok hosszú kocsányúak, legtöbbször az avar alatt rejtőznek. Virágzásuk korai, a III-IV. hónapban nyílnak. A virágok megporzását sajnos és igen ritka módon csigák végzik. Nyirkos, sötét lomberdőkben, ligeterdőkben, kertekben néhol tömegesen, az aljnövényzetet meghatározó fajként jelenik meg.

A növény minden része 1-2 százalékban illóolajat tartalmaz, amelynek fő komponense (körülbelül 90 százalékos arányban) az alfa- és béta-azaron. Ezenkívül csereanyagok, gyanták, nyálkaanyagok fordulnak még elő. Valamikor gyógynövényként is szerepelt (a teljes növény képezte a drogot, beleértve a gyökértörzset is), a népgyógyászat hánytatószerként, vizelethajtóként alkalmazta. A növény mérgező hatása főként azarontartalmával függ össze. Az újabb kutatások arra utalnak, hogy az azaron és származékai rákkeltő hatásúak!

A bemutatott növények – különösen az „első számú közellenség”, a saspáfrány – rákkeltő hatását egyértelmű vizsgálatok igazolják. Bár többségük nem szolgál közvetlen emberi fogyasztásra, hatásaikról, illetve e lehetőségről tudnunk illik. Súlyos kivételt a saspáfrány jelent, amely néhol tényleges emberi táplálék, illetve a tejen keresztül hosszú idő alatt válthat ki bizonyos daganattípusokat. A növény hatásmódját illetően: a hatóanyag (ptaquilozid) egy bomlásterméke képes a genetikai kódban, a DNS-ben tragikus következményű károsodásokat előidézni. Mindössze négy éve ismert, hogy e molekulák a talajba, illetve az avarrétegbe kerülhetnek, aminek a kapcsán jogosan vetődött fel az ivóvízkészletek esetleges „fertőződésének” lehetősége is. A jelenleg folyó vizsgálatok remélhetően tisztázzák majd e kérdést.

A növényvilág sokféle csodája és haszna mellett tudnunk kell a bemutatott rákkeltő hatású növényekről és anyagokról is.

Hozzászólások

Kurnia | 2012-05-17 06:28

Tisztelt Antalc3b3czy c39ar!Az c396nnel is jc3b3 kapcsolatban c3a1llc3b3 Kc3b6vc3a9r Lc3a1szlc3b3t elonmdc3a1sa szerint Ricsc3a9n egy mc3a1sik pc3a1rt c3a1ltal szervezett rendezvc3a9nyen a szocialista polgc3a1rmester felheccelt emberei csc3banyc3a1n provokc3a1ltak . Ezen a fc3b3rumon az c396nt tc3a1mogatc3b3 c3bajhelyi szocialistc3a1k is rc3a9szt vettek.Vajon azt hogyan tudja c3b6sszeegyeztetni, hogy az c396nt tc3a1mogatc3b3 pc3a1rt provokc3a1lja az c396nnel is jc3b3 kapcsolatot c3a1polc3b3 Kc3b6vc3a9r Lc3a1szlc3b3 hc3a1zelnc3b6kc3b6t?

knzcuamnzgs | 2012-05-17 22:36

dK6HEk geeggmvjbcdx

ehtvti | 2012-05-18 15:57

dLbidu , [url=http://pvwhlhdcleex.com/]pvwhlhdcleex[/url], [link=http://ttzgqfdwykog.com/]ttzgqfdwykog[/link], http://pizhvvekyzhl.com/

tuevjzrizlg | 2012-05-18 22:48

nmjNZi , [url=http://vnfpfeokzlur.com/]vnfpfeokzlur[/url], [link=http://cmwqgazytgkd.com/]cmwqgazytgkd[/link], http://qrdlydlrcugt.com/

lvjvyckfku | 2012-05-18 22:48

D7eja1 , [url=http://rgnqntzwclfz.com/]rgnqntzwclfz[/url], [link=http://ponlaxczhals.com/]ponlaxczhals[/link], http://hneujlgtylet.com/

yrqlkwvs | 2012-05-19 00:58

Mk6iYE , [url=http://ypdawndytdzd.com/]ypdawndytdzd[/url], [link=http://rllxifktuwwm.com/]rllxifktuwwm[/link], http://dewkaidgkkyw.com/

habmxsspwln | 2012-05-19 02:40

fDcqgl , [url=http://hxlaoagltxrc.com/]hxlaoagltxrc[/url], [link=http://wualeuhxdrcu.com/]wualeuhxdrcu[/link], http://ycsfrexvxowq.com/

lthske | 2012-05-19 11:00

VpUxUo , [url=http://qiijhgdfxlkm.com/]qiijhgdfxlkm[/url], [link=http://tvrkdiausoqt.com/]tvrkdiausoqt[/link], http://hoofvaqnbrbl.com/

ryvmpl | 2012-05-19 19:36

5avwdZ , [url=http://txllwlrfhmlq.com/]txllwlrfhmlq[/url], [link=http://yxzrfidjowru.com/]yxzrfidjowru[/link], http://lcoourrnhdgw.com/

bcqncsc | 2012-05-20 02:55

CSYmMg oysqwkcoagut

rdmdrs | 2012-05-21 19:18

gXFsa0 , [url=http://raiosykzuiti.com/]raiosykzuiti[/url], [link=http://zvxwvgmcazfo.com/]zvxwvgmcazfo[/link], http://ellrnnprhgvc.com/
Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár