Töltsd ki a kérdőívet, megmondom mi var rád!

Sajtóközlemény

2011.05.19.

Töltsd ki a kérdőívet, megmondom mi var rád!

Létezik egy a finnek által kipróbált rizikóalapú felmérés, aminek segítségével felfedezhetők a rejtett cukorbetegek. És mivel a betegek fele nem is tudja, hogy cukorbeteg, igen hasznos lehet a Findrisc kérdőív alkalmazása. Erről számolt be Barkai László professzor a Magyar Diabetes Társaság leendő elnöke a Kor Kontroll Társaság "Mozogj és számolj!" elnevezésű egészségnapján.

Sajnos a cukorbetegség felfedezése előtt már 5-10 évvel elkezdődik a betegség érkárosító hatása, ami szívinfarktushoz, agyvérzéshez, vaksághoz, vesebetegséghez vezethet. Olyannyira, hogy a gyakoribb, 2-es típusú kórformában szenvedők mintegy háromnegyede kardiovaszkuláris betegségben hal meg.

Egyes becslések szerint Magyarországon a cukorbetegek fele nem tud betegségéről. Pedig egy "frissen felfedezett" cukorbetegség esetén a kóros anyagcsere-folyamatok évek óta fennállnak, a beteg tünet- és panaszmentes, de a magas vércukorértékek miatt megkezdődik a szövődmények szív és érrendszeri betegségek, diabeteszes láb stb. kialakulása. A kettes és az egyes típusú diabétesz előfordulásának aránya 9:1, tehát nagyon durván, minden 10 cukorbetegből 1 valószínűsíthető egyes, és 9 kettes típusúnak. Miután a nagyobb hányadot kitevő kettes típus igen sokszor észrevétlenül alakul ki, a már létező, de még felismeretlen cukorbetegek száma még egyszer annyi, mint a már felismerteké. A diabétesz elő állapotában levőké pedig annyi, mint az ismert és nem ismert betegeké együttesen. Hogy egyértelmű legyen: számoljunk kis túlzással 600 000 ismert diabéteszessel. A fenti képlet szerint 1.200.000-re tehető azoknak a száma, akik már cukorbetegek, de mintegy a fele meg nem tud róla. Még egyszer ennyien, azaz körülbelül 2.400.000-ren vannak azok, akik vagy cukorbetegek, vagy a betegség valamelyik elő állapotában élnek.

Az ő életüket mentheti meg a Findrisc kérdőív, amelyet a világ számos nyelvére, köztük magyarra is lefordítottak. Ez egy nagyon egyszerű, mindenki számára követhető és könnyedén kitölthető kérdéssorozat. A kérdések között szerepel többek között az illető életkora, hogy volt-e valaha magasabb vércukorral járó állapota, szenvedett-e magasvérnyomás-betegségben, szed-e olyan gyógyszert, ami vagy a vérnyomást csökkenti, vagy a vérzsír-eltérés korrigálására való, végez-e naponta fizikai aktivitást, van-e a családban a legközelebbi hozzátartozók között cukorbeteg. A kérdésre adott válaszok egy-egy számot generálnak, ezeket összesítik, s ha az eredmény 10 pont alatti, a válaszadó a diabétesz szempontjából nincs nagy veszélyben. Minél nagyobb az összesített pontérték; a score-szám, annál magasabb a betegség rizikója. 15 fölött minden harmadik, 20 pont fölött minden második személynél számolhatunk a cukorbetegség kialakulásával 10 éven belül. A maximum pontszám 26. Ha az adott személy 12 vagy afölötti pontszámmal rendelkezik, akkor célszerű, ha minél hamarabb aláveti magát egy cukorterheléses vizsgálatnak.

A kockázatalapú diabétesz-szűrés elve az, hogy csak azok körében történjék a cukorbetegség tényét megerősítő laboratóriumi vizsgálat, akik fokozottan veszélyeztetettek. 2008-ban indult a Magyar Diabetes Társaság szakmai felügyeletével, a 77 Elektronika, és az EGIS támogatásával valamint az Országos Alapellátási Intézet együttműködésével kereken 70.000 ember adatainak összegzése történt meg. Európában, sőt a világon sem volt még ilyen nagy esetszámmal végzett mérés. Az eredményeket feldolgozzák a szakemberek, és június 8-án a Magyar Tudományos Akadémián számolnak be a részletekről. Ha ez is azt bizonyítja, hogy a 12 pont fölötti eredmény valóban diabétesz rizikót jelent, akkor érdemes bevinni a háziorvosi gyakorlatba.

A kockázat fölismerése azért is hasznos, mert az illető szembesülhet azokkal a szokásokkal, amelyeken adott esetben változtatnia kell, vagyis sokat tud tenni annak érdekében, hogy a betegség kialakulásának rizikója csökkenjen. Például, csökkenti a súlyát, áttér egészségesebb életmódra, napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt, zöldséget, rostdús ételeket, csökkenti a zsírtartalmat, és beépíti életmódjába a napi fél óra, a teherbíró képességéhez igazodó fizikai aktivitást pedig klinikai kutatások bizonyítják, hogy megfelelő életmód-váltással testsúly csökkentése, a fizikai aktivitás növelése a cukorbetegség kialakulásának kockázata 58 százalékkal csökkenthető. Már a testsúly 5-7 százalékos csökkentése is mérsékli a kockázatot.

 

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár