Ahogy öregszenek a nyugati társadalmak, tagjaik között úgy lesz egyre több a Parkinson-kóros. A pontos hátterét tekintve mai napig rejtélyes és gyógyíthatatlan betegség tüneteit jól ismerjük: az ebben szenvedők keze remeg, végtagjaik merevek, járásuk görnyedt. A kór olyan világszerte híres személyiségek mindennapjait is nehezítette vagy nehezíti, mint a néhai II. János Pál pápa, Beatrix holland királynő férje, Klaus herceg, illetve a Vissza a jövőbe filmek sztárja, Michael J. Fox.

A Parkinson-kórt a dopamin nevű úgynevezett neurotranszmitter, azaz az idegsejtek között hírvivő szerepet játszó anyag csökkent szintje okozza az agyalapi dúcokban. A dopamin-hiány azonban nemcsak a fenti, kívülről is jól látható tüneteket idézi elő, hanem a beteg agyi végrehajtó funkcióinak károsodását is okozza. Ezáltal a kór súlyosan rontja a benne szenvedők több képességét: így például nehezebben kontrollálják viselkedésüket bizonyos nem megszokott szituációkban, kevésbé látják be cselekvéseik következményeit, és problémamegoldó képességük is romlik.

A groningeni egyetemen végzett kutatások szerint a fenti funkciók gyengülése a nyelvi készségeket is károsítja. Előfordulhat, hogy a beteg nem ért meg egy bonyolult szerkezetű mondatot, mert mire a végére ér, már elfelejtette, hogyan kezdődött. Emellett a Parkinson-kórban szenvedők számos esetben beszéd közben is nehezebben váltanak át egyik témáról a másikra, még akkor is, ha annak egyébként világos oka van. A betegség előrehaladtával párhuzamosan egyre nehezebb számukra nyelvtanilag megfelelő, hibátlan mondatokat alkotni.

E beszédzavarokat gyakran összehasonlítják az afáziás betegeknél tapasztaltakkal, de ahogy a friss kutatás kiderítette, sok esetben tévesen. Afázia alatt általánosságban az agyi sérülés következtében kialakult beszédzavart értjük: ilyen jöhet létre egy infarktus vagy stroke okán, amikor a beteg a továbbiakban például nem képes hibátlanul összekapcsolni az egyes szavakat, nem tudja egymástól megkülönböztetni az igeidőket. A Parkinson-kórban szenvedőknél ez a konkrét nyelvi készség nem sérül, a károsodott funkciók következtében viszont náluk is előfordulhat, hogy nem képesek biztonsággal és helyesen használni például az igeidőket – éppen azért, mert nem minden esetben tudnak egységes egészként tekinteni az adott mondatra.

A holland tanulmány hangsúlyozza: a Parkinson-kóros betegek nyelvi problémái komoly figyelmet igényelnek. A kutatást vezető Katrien Colman kiemeli: ha nehézzé válik velük a kommunikáció, semmiképpen sem jelenti, hogy az illető intelligenciájával támadtak gondok. Éppen ezért igen sokat segíthetünk a betegeknek azzal, ha egyszerű mondatokat intézünk hozzájuk, de semmiképp se kezeljük őket gyerekekként. Rengeteg szenvedésnek vehetjük elejét, ha megtanuljuk megérteni a néha hibás beszédet, és mindkét fél számára kényelmes módon igyekszünk kommunikálni.