Beszéljünk a vastagbélrákról!

- Írta: dr. Kolbenheyer Erik, gasztroenterológus

Beszéljünk a vastagbélrákról!

Bevezetőként hadd kezdjem azzal, hogy nem újabb ijesztő cikket akarok írni az amúgy is rosszul hangzó betegségről. A célom az, hogy segítsek eligazodni ezen betegség és a hozzá tartozó szűrési lehetőségek kicsit misztifikált világában. A vastagbélrák az utóbbi 30 évben háromszor gyakoribbá vált. Jelenleg a végbél-, és vastagbélrák a rosszindulatú daganatos megbetegedések között a gyakoriságban élen járó tüdőrák után, mindkét nemben a második helyet foglalja el.

Megelőzi a már szervezetten szűrt emlőrákot, illetve a mindennapokban már ismert gyakoriságú méhnyakrákot. A 40. év alatt nagyon ritkán fordul elő ez a betegség, de 50. év felett ugrásszerűen emelkedik a kialakulása.

Magyarországon évente 7500-7800(!) az újonnan felfedezett végbél-, és vastagbélrákos betegek száma. Ha más számadatokkal kellene kifejezni a ránk nehezedő veszélyt, akkor úgy is fogalmazhatnék, hogy száz emberből az élete során hatnál várható a betegség kialakulása. A szervezett szűrés, a megfelelő egészségügyi ismeretek hiánya és a kései orvosi vizit miatt, a páciensek fele meghal a betegségben.

A másik fontos érv: a rosszindulatú daganatos megbetegedések között a vastagbélrák esetén a legkifejezettebb a családi halmozódás. Ez azt jelenti, hogy azon családok tagjainál, ahol a rokonságban már előfordult a betegség, ott sokkal nagyobb az esély a megbetegedés kialakulására. Szintén fokozhatja a béldaganat kialakulásának esélyét, ha az első fokú rokonságban emlő-, prosztata-, méh, vagy petefészek rák, vagy vastagbél polip fordult elő, illetve ha a páciens gyulladásos bélbetegségben szenved.

A számok után pár szó a betegségről. A végbél-, és vastagbélrák kialakulásának korai, típusos jelei sajnos nincsenek, de vannak olyan vészjelző állapotok és tünetek, amelyek megjelenése során feltétlenül indokolt orvoshoz fordulni. Ezen tünetek a következők:

  • a székelési ritmus, a székelési szokás megváltozása (frissen kialakult szorulás, vagy a szorulás-hasmenés váltakozása),
  • folyamatos székelési inger,
  • véres széklet, vér a székletben (gyakran csak aranyér-vérzésre gondolnak a páciensek),
  • aranyeres panaszok (ilyenkor is mindig indokolt és szükséges a felette lévő bélszakasz áttekintése),
  • visszatérő, görcsös hasi fájdalmak,
  • indokolatlan testsúlyvesztés,
  • 40. év felett vashiányos vérszegénység,
  • a frissen kialakult alsó végtagi visszeresség, és/vagy visszérgyulladás,
  • visszatérő, elhúzódó, tisztázatlan eredetű láz-hőemelkedés.


A vastagbélrák nem hirtelen alakul ki, hosszú évek állnak rendelkezésünkre az idejében megkezdett szűrésre. A vastagbéldaganatok többsége vastagbél polipokból (a bél belfelszínén kialakuló, hosszú ideig jóindulatú szövetnövedék) alakul ki. Ebből következik, hogy a szűrések célja nem csak az, hogy a daganatokat fedezzük fel korai stádiumban, hanem a rákmegelőző állapotot, a vastagbél polipot is. A polipok endoszkópos úton (hajlékony, vékony eszköz, amellyel a belet lehet vizsgálni) történő eltávolítása csökkenti a vastagbélrák kialakulásának a lehetőségét.

A rizikócsoportba tartozó pácienseknél a szűrést legkésőbb 40. éves korban érdemes elkezdeni. A nem rizikó csoportba tartozó pácienseknél a társadalmi ajánlás az 50-55. éves kort jelöli meg a szűrés megkezdésére, de saját tapasztalatom az, hogy náluk is érdemes a 40. életévtől szűrni.
A vastagbélrák-szűrés kapcsán mindenkinek az „ijesztőnek hitt” vastagbél tükrözés jut az eszébe, pedig ennél összetettebb a helyzet. Tény, hogy a rizikócsoportba tartozó pácienseknél elsődlegesen teljes vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) javasolt, amelynek eredményétől függően határozzuk meg a további ellenőrzési ritmust. Az alapszűrés azonban nem ez, hanem a szabad szemmel nem látható vér kimutatása a székletből, amely arra a megfigyelésre épül, hogy a vastagbél 0,5 cm-nél nagyobb, kóros elváltozásai gyakran véreznek. Ezen tesztek korszerű formája, amelyek csak az emberi vérre specifikusak, így nem igényelnek diétás előkészítést (nem válnak pozitívvá állati eredetű ételektől, fűszerektől, gyógyszerektől). Ezt a tesztet érdemes évente alkalmazni. 


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus



Bezár