Gyógyír az apróbb kellemetlenségekre a káromkodás

2011.04.27. - Írta: DÁ

Gyógyír az apróbb kellemetlenségekre a káromkodás

Nyugodtan hagyjuk kiszaladni a szánkon azt a pár csúnya szót, ha legközelebb beverjük a lábujjunkat, vagy a szeg helyett az ujjunkra ütünk a kalapáccsal: angol kutatók bebizonyították, hogy amennyiben nem visszük túlzásba, néhány nyers kifejezés enyhítheti a fájdalmat. Akik csupán ritkán használnak trágár szavakat, azok esetében egészen pontosan négyszer hatékonyabbnak bizonyult a „módszer”, mint a rendszeres káromkodóknál.

Az angliai Keele Egyetem pszichológusai szerint a káromkodás fájdalomcsillapító hatású endorfinokat szabadít fel a szervezetben: a test reakciója ebben az esetben egészen hasonló ahhoz, mint ahogyan az érzékelt fenyegetés vagy veszélyhelyzet hatására viselkedik.

A kutatók két csoportra osztották a vizsgálatban résztvevő felnőtteket. Az egyik csoport olyanokból állt, akik naponta átlagosan tíznél kevesebb vulgáris kifejezést használtak, míg a másikban azok kaptak helyet, akik ennél sokkal kevésbé kötnek féket a szájukra a hétköznapokban. Minden résztvevőt megkértek, hogy válasszák ki azt az öt szót, amiket a leginkább használnának, miután véletlenül az ujjukra ütnének egy kalapáccsal, és ezek közül az első helyen szereplőt alkalmazták a kísérletben.

A résztvevőknek ezután jéghideg vízbe kellett dugniuk a kezeiket, és egészen addig ott tartani, amíg csak bírták. Eközben először egy nem trágár szót kellett ismételgetniük, majd a második körben a kiválasztott káromkodást. Az alanyok szívverését mindkét esetben megvizsgálták a kísérlet előtt és után is, végezetül pedig azt kérték tőlük, mondják meg, mikor éreztek nagyobb fájdalmat.

Az eredmények szerint akik kevesebbet káromkodnak, átlagosan 45 másodperccel bírták tovább a kényelmetlen feladatot szitkozódás közben, mint amikor nem önthették vulgáris szavakba fájdalmukat. A rendszeres káromkodók esetében ez az eltérés mindössze 10 másodperc volt. A vizsgálatok szerint a válogatott szidalmak mindkét csoportban megemelték a szívverést és a fájdalomküszöböt, és maguk az alanyok is úgy érezték, hogy a próba jóval elviselhetőbb volt, amikor átkozódhattak közben.

A tanulság mindebből annyi, hogy amennyiben belerúgunk valami keménybe, netán bevágjuk a könyökünket, néhány veretes káromkodás ténylegesen segíthet a továbblépésben. Mindennek azonban csak akkor láthatjuk tényleges hasznát, ha egyébként a mindennapokban nem trágárkodunk folyamatosan. A kutatók emellett kiemelik, hogy a kísérlet szerint a nők profitálhatnak a legtöbbet a sajátos módszerből, aminek egyszerű oka van: a férfiak száját sokkal gyakrabban hagyják el vulgáris kifejezések.
 


Szakértőink

dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta



Bezár