Jobb félni, mint megijedni

- Írta: Sz.N.

Jobb félni, mint megijedni

Bár számos kockázati, hajlamosító tényező ismeretes, amelyek megléte fokozza a nőknél a mellrák kialakulásának rizikóját, igazán biztonságban csak azok tudhatják magukat, akik tisztában vannak a gyanút keltő jelekkel és emellett rendszeres mell-önvizsgálatot tartanak, illetve a mell tapintásos vizsgálatára minden egyes találkozáskor felkérik nőgyógyászukat, ezen túlmenően pedig – ha az adott korcsoportba tartoznak – rendszeresen részt vesznek az előírásos mammográfiás szűrővizsgálatokon.

A nők körében előforduló daganattípusok 22%-át az emlőrák képezi. Hazánkban évente mintegy 7500 új megbetegedést regisztrálnak.

Az emlőrák fő tünetei

  • az emlőben (gyakran fájdalmatlan) csomó tapintható
  • az emlőbimbó behúzódik
  • az emlő bőrén behúzódás észlelhető
  • az emlőbimbón ekcémaszerű elváltozás tűnik fel
  • az emlő bőre – az ellenoldalihoz képest – duzzadttá, keménnyé, illetve pirossá válik
  • az emlőbimbó váladékozik
  • a hónalj alatt csomó tapintható

Az emlő tumorának terápiája annál eredményesebb, minél kisebb kiterjedésű a daganat, arról nem beszélve, hogy a tumor növekedésével párhuzamosan a daganatos áttét kialakulásának valószínűsége is komolyan növekszik – vagyis aki bármiféle elváltozást tapint mellében, igen jól teszi, ha azonnal orvoshoz fordul.
Bár a rosszindulatú emlődaganat kialakulása főképp az idősebb korosztályt veszélyezteti, fontos tudni, hogy a betegség fiatalabb korban is előfordulhat, esetenként a huszonéves korosztály körében is, épp ezért ajánlott, hogy a mell önvizsgálatát a nők már húsz éves koruk után rendszeresítsék.

Rizikócsökkentés

A mell rosszindulatú tumoros megbetegedésének rizikójának csökkentésére – a fentieken túl (!) – hasznos lehet a veszélyeztetettséget fokozó tényezők kiiktatása is, amelyek az

  • elhízás,
  • a rendszeres alkoholfogyasztás,
  • a hormonrendszert is befolyásoló (gyógyszeres) beavatkozások,
  • illetve a mozgásszegény életmód

A mell önvizsgálatáról

A mellrák először rendszerint fájdalommentes vagy fájdalmas csomóként észlelhető az emlő vagy a hónalj területén bárhol, de a fent leírt tünetek bármelyike önmagában jelezhet rosszindulatú elváltozást.

A) A mell önvizsgálatánál alapvetően a normálistól eltérő változásokat kell keresni az emlőkben. Az önvizsgálatot tanácsos tükör előtt végezni, és összehasonlítani a két emlő közötti esetleges (látható vagy érezhető) eltéréseket.

B) Ez után a mellek alapos, finom áttapintása következik, különös figyelmet fordítva a csomókra, fájdalmas pontokra, vagy az esetleg az előző vizsgálathoz képest eltérő tapintási észleletre.

C) Szükséges a emlőbimbók óvatos összenyomása, préselése is, amellyel az esetleges váladékozásról kaphatunk képet.

D) Végül pedig fontos a hónalji árok és a kulcscsont körüli nyirokcsomók megkeresése és betapintása is – megnagyobbodásuk esetén is fontos mielőbb orvoshoz fordulni; illetve általánosságban elmondható, hogy aki az önvizsgálat során bármilyen addig nem tapasztalt eltérést észlel, sürgősen forduljon szakorvoshoz.
 


Szakértőink

dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász



Bezár