Védőoltások

- Írta: dr. Jelenik Zsuzsanna, infektológus

Védőoltások

Az emberiség ősi vágya, hogy a természet erői fölé kerekedjen. Ez nemcsak a tűz, a szelek és a vizek megszelídítését jelenti, hanem a betegségek okozóinak megismerését és legyőzéseit. Évezredes megfigyelések, kutatások, a technika fejlődése és sok-sok pénz kellett ahhoz, hogy a Föld számos országa ma már mentes a pestis, a tífusz, a tetanusz, a torokgyík és a gyermekbénulás betegségeitől. A fertőző betegségek kórokozóinak, terjedési módjának és az ellenük való hatásos védekezés eredményeként a világ himlőmentessé vált, és 2000-re talán a járványos gyermekbénulás is a legyőzött betegségek közé fog tartozni.

A si­ke­res küz­de­lem­hez jó és biz­ton­sá­gos ol­tó­a­nya­gok­ra, azok ki­ter­jedt hasz­ná­la­tá­ra van szük­ség. Jár­vá­nyü­gyi fel­mé­ré­sek alap­ján dön­te­nek ar­ról, hogy egy-egy or­szág­ban mi­lyen ol­tá­sok­ra van szük­ség. Éven­ként új ol­tá­si nap­tár ha­tá­roz­za meg ezek be­adá­sá­nak időpont­ját. Az ol­tó­a­nya­go­kat rend­sze­re­sen el­lenőrzik, fej­lesz­tik. Nyil­ván­tart­ják a védőol­tás­sal me­gelőzhető be­teg­sé­gek előfor­du­lá­sát or­szá­gon­ként, és nem­zet­kö­zi­leg is. Ma­gyar­or­szá­gon – né­hány kül­földről be­hur­colt ese­ten kí­vül – nincs dif­té­ria, sza­már­kö­hö­gés, te­ta­nusz, gyer­mek­bé­nu­lás, ka­nya­ró, ró­zsa­himlő és mumpsz. A kör­nyező or­szá­gok­ban ész­lelt jár­vá­nyok nem vesz­é­lyez­te­tik a ma­gyar gyer­me­ke­ket. Ah­hoz, hogy ez a jó jár­vá­nyü­gyi hely­zet meg­ma­rad­jon, jó ol­tó­a­nya­gok­ra, jól szer­ve­zett és el­lenőrzött ol­tá­si rend­szer­re és a szülők együtt­mű­kö­dé­sé­re is szük­ség van.
So­ro­za­tun­kat a kö­te­lező ol­tá­sok is­mer­te­té­sé­vel kezd­jük. Eb­be a cso­port­ba azok az ol­tá­sok tar­toz­nak, ame­lyek a gyer­mek­kor­ban ko­ráb­ban gya­ko­ri fertőzőbe­teg­sé­gek­kel szem­ben nyúj­tot­tak vé­del­met.

Tu­ber­ku­ló­zis

Az egész vi­lá­gon el­ter­jedt be­teg­ség. Az új ese­tek szá­ma egyen­le­te­sen emel­ke­dik. A fertőzést nyál­csep­pek vi­szik át. A be­teg­ség igen vál­to­za­tos, a tü­net­men­tes át­vé­sze­lés, az idült for­ma, és a gyor­san ha­lál­hoz ve­zető kór­kép is le­het­sé­ges. Elsősor­ban a tüdőben, sú­lyos eset­ben az agy­hár­tyán okoz el­vál­to­zást. Gyó­gyí­tá­sa hosszú, hó­na­po­kig tar­tó kom­bi­nált gyógy­sze­rek­kel le­het­sé­ges.

BCG ol­tás (tu­ber­ku­ló­zis el­le­ni ol­tás)

Az ol­tás a tu­ber­ku­ló­zis (gümőkór) me­gelőzé­sét szol­gál­ja. Az ol­tó­a­nyag élő, le­gyen­gí­tett tbc ba­ci­lust tar­tal­maz, ame­lyet az új­szü­lött első nap­ja­i­ban kap­ meg (a bal váll fel­ett a bőr ré­te­gei kö­zé fecs­ken­de­zik be). Az ol­tás he­lyén né­hány hét alatt bor­só­nyi göb­cse ala­kul ki, amely az ese­tek több­sé­gé­ben fel­szí­vó­dik, rit­káb­ban ki­fa­kad, és né­hány hé­ten, hó­na­pon át ned­ve­zik. Né­ha a kör­nyező nyi­rok­cso­mó is meg­duz­zad, eb­ben az eset­ben or­vo­si el­lenőrzés szük­sé­ges. Az ol­tás meg­fo­ga­ná­sát hat hó­na­pos kor­ban el­lenőrzik, 10-11, majd 16-18 éves kor­ban bőrpró­bát (Man­to­ux pró­ba) vé­gez­nek a ba­ci­lus egyik fe­hér­jé­jé­vel. Ha er­re nincs re­ak­ció (ne­ga­tív), az előző ol­tás védőha­tá­sa meg­szűnt, az­az a BCG ol­tást meg kell is­mé­tel­ni.

To­rok­gyík (dif­té­ria)

Nyál­csep­pek­kel ter­jedő be­teg­ség. A bak­té­ri­um a to­rok­ban a man­du­lá­kon ta­pad meg. Vas­kos le­pe­dé­ket hoz lét­re, amely ful­la­dá­sos tü­ne­te­ket vált ki. Ha­lá­los szövődményt a ke­rin­gés­be ju­tott to­xin (mé­reg) okoz, amely szív­meg­ál­lás­hoz ve­zet­het.

Sza­már­kö­hö­gés (per­tusszisz)

Kín­zó kö­hö­gés­sel, hú­zó be­lég­zés­sel já­ró, bak­te­ri­á­lis be­teg­ség. Fi­a­tal cse­csemők is meg­kap­hat­ják, eb­ben a kor­ban a leg­ve­sze­del­me­sebb. Lé­gú­ti és ideg­rend­sze­ri szövődmé­nyek a ha­lál leggya­ko­ribb okai. Idősebb gyer­me­kek a be­teg­sé­get job­ban tű­rik.

Me­rev­görcs (te­ta­nusz)

A te­ta­nusz ba­ci­lus ál­tal ki­vál­tott, igen sú­lyos, ma­gas ha­lá­lo­zá­sú be­teg­ség. A kó­ro­ko­zó rend­sze­rint föld­del szennye­zett se­ben át jut a szer­ve­zet­be. To­xint – ideg­mér­get – ter­mel, amely­nek ha­tá­sá­ra az iz­mok gör­csös ál­la­pot­ba ke­rül­nek. A be­teg­ség új­szü­lött ko­ri for­má­ja, amely a köl­dök fertőzé­sé­nek a kö­vet­kez­mé­nye, kü­lö­nö­sen ma­gas ha­lá­lo­zá­sú, a fej­let­tebb or­szá­gok­ban ma már nem for­dul elő. Nagy a ha­lá­lo­zás az idősko­ri ese­tek­ben is.

Dif­té­ria-per­tusszisz-te­ta­nusz el­le­ni ol­tás (Di-Per-Te/DPT)

A DPT kom­bi­nált ol­tó­a­nyag, amely egy­ide­jű­leg há­rom be­teg­ség el­len vált ki vé­dett­sé­get. Anyai vé­de­lem egyik be­teg­ség el­len sincs, ezért a fi­a­tal cse­csemők is meg­fertőződhet­nek. Az első ol­tást há­rom rész­let­ben há­rom, négy és öt hó­na­pos kor­ban vég­zik, a má­so­dik­ra 3 éves kor­ban, a har­ma­dik ol­tás­ra pe­dig a 6. éle­tév­ben ke­rül sor. A 12 éve­sek új­ra­ol­tá­sa dif­té­ria és te­ta­nusz (Di-Te) össze­té­te­lű ol­tó­a­nyag­gal tör­té­nik. E há­rom be­teg­ség ha­zánk­ban a rend­sze­re­sen vég­zett ol­tá­sok ered­mé­nye­kép­pen úgy­szól­ván tel­je­sen el­tűnt. Te­ta­nusz fertőzés­re gya­nús – pl. föld­del szennye­zett – sé­rü­lé­sek ese­tén em­lé­kez­tető ol­tást ad­nak. Er­re nincs szük­ség ak­kor, ha a DPT ol­tást egy éven be­lül kap­ta a sé­rült. A DPT ol­tást eny­he tü­ne­tek kö­vet­he­tik. He­lyi­leg mér­sé­kelt duz­za­nat, pír és ér­zé­keny­ség ki­a­la­ku­lá­sá­ra le­het szá­mí­ta­ni, a pa­na­szok bo­ro­ga­tás­sal csök­kent­hetők. A láz is ve­le­já­ró­ja az ol­tás­nak, ezt csil­la­pí­ta­ni kell. Sú­lyo­sabb, (ideg­rend­sze­ri) tü­ne­tek igen rit­kák (ol­tá­si szövődmény), fel­lép­tük ese­tén or­vo­si se­gít­sé­get, kell kér­ni. 


Szakértőink

dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus



Bezár