Sok beteg keresi fel alvászavar-panaszokkal? – kérdezem Dr. Vizi János pszichiátertől.

Sajnos egyre többen. Az alvászavar csak az egyik, sokszor nem is a legfontosabb oldala e betegségkörnek. Hiszen, aki nem piheni ki magát hibát hibára halmoz. Már a statisztikák is bizonyítják, hogy a közlekedési és üzemi balesetek nagy részének hátterében alvási problémák húzódnak meg. Sőt, amerikai alvásszakértők azt is megfigyelték, hogy a téli óraállítás miatti egyórás „össztársadalmi alvásmegvonás” okozta trauma jelentősen megemeli a közlekedési balesetek számát. Az emiatti károk nagyságrenddel meghaladják az energiaköltségekben elért megtakarításokat.

Azt mondják, hogy az alvászavar is tünet, figyelmeztet valamilyen rendellenességre.

Igen, ez általában így van. Az alvászavarok körülbelül fele pszichiátriai gondot, kedélybetegségeket, szorongásos betegségeket rejt. Hazánkban külön fejezetet érdemel az alkoholisták alvászavara.

Tévhit, hogy a sör segíti az alvást?

Egy-egy, nem rendszeresen elfogyasztott pohár sör valóban megkönnyítheti az elalvást. Az alkohol azonban megváltoztatja az alvás normális szerkezetét, ráadásul kiürülése ébresztő hatású. Mi több, tapasztalatok szerint az alkoholfüggőségből való kilábalás során is alvás-ébrenléti zavarok jelentkezhetnek.

Nem feledkezhetünk meg a gyógyszerszedés okozta alvásproblémákról sem.

Sajnos, nálunk igen gyakori a nem megfelelő öngyógyszerezés. Alvászavarok esetén éppen nem a páciensnek, hanem az orvosnak kell eldöntenie, hogy mikor és milyen gyógyszerre van szükség. A szakorvosnak kell megtalálnia a betegség okát, kiderítenie, hogy elsődleges alvászavarról van-e szó, avagy valamilyen testi-lelki betegség okozza-e az álmatlan éjszakákat. Csak ennek tudatában írhatja fel az orvosságot. Ez nálunk különösen fontos kérdés, hiszen hazánkban még kaphatók olyan korszerûtlen, hibásan altatóként használatos készítmények, amelyeket a világ fejlett országaiban már régóta nem alkalmaznak. Ugyanakkor a legmodernebb gyógyszerek is megtalálhatók a választékban.

Amióta meg lehet különböztetni az alvás fázisait, az emberek találgatják, melyik a fontosabb a non-REM, vagy a REM szakasz?

Mindkettőre egyformán szükség van: a mély alvásra és a gyakori álomképekkel kísért REM fázisokra is. Kísérletek bizonyítják, hogy a REM fázisnak is megvannak a maga sajátos zavarai, például a rémálmok és az alvajárás. Bármennyit is vizsgáljuk az alvást, a tudomány mai állása szerint még mindig nem tudjuk, hogy miért kell aludnunk. Többféle magyarázat létezik. Van egy elmélet, amely szerint az idegrendszer regenerációjához szükségeltetik az alvás, a másik úgy véli: a szervezet gazdaságos mûködése miatt kell aludnunk. Ilyenkor ugyanis nem használunk annyi energiát, mint ébrenlétkor.