5 ok, amiért érdemes lenne minden nap teázni

Stresszoldó és antioxidáns hatású a legkedveltebb meleg ital

5 ok, amiért érdemes lenne minden nap teázni

Tudta, hogy a rendszeres teázás jót tehet a fogaknak, és akár a tumoros betegségek kockázatát is csökkentheti? Az utóbbi években alaposan átalakultak a fogyasztói szokások, de a legtöbben még így is csak az év bizonyos időszakában isznak teát, talán azért, mert évezredes múltja ellenére sem ismerik még alaposan. Szakértők segítségével jártunk utána, milyen jótékony hatásai lehetnek a teának, és mi áll ennek hátterében. 

Jobban védhetnénk egészségünket, ha több teát fogyasztanánk, mivel ennek az italnak számos kedvező hatása van. A rendszeres teaivás ráadásul hozzájárulhat a napi folyadékszükséglet fedezéséhez is.
Bár a világon a víz után a tea a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital, mi magyarok nem tartozunk a nagy teaivó nemzetek közé. Tízből nyolc család ugyan rendszeresen vásárol teát, de naponta csak kevesebb, mint az emberek fele (44 százaléka) teázik, sokkal inkább a heti egyszeri teaivás a jellemző (80 százalék). Érdekes, hogy ez is leginkább az év első és utolsó negyedévében válik rendszeressé, tehát a teát őszi-téli italként tartjuk számon.

Milyen teát szeretünk?
Az utóbbi években érdekes trend bontakozott ki a teafogyasztásban, a hagyományos fekete teáktól elfordultunk, és a herba- valamint a valódi gyümölcstea lett a favorit. Ez utóbbi adja mára a fogyasztás döntő részét, miközben zöld tea csak mintegy 10 százalékban fordul elő csészéinkben, a tradicionális teafajták aránya pedig az egyötöd alá csökkent. Némileg ellensúlyozza ezt a hűtött, jeges teák nyári fogyasztása, amikből több, mint tíz liternyit kortyolunk el évente és fejenként.

Miért jó teát inni?
Évtizedek óta kutatások tárgya a tea számos jótékony, vagy egyelőre még csak annak vélt hatása. A rákos betegségeket megelőző hatását említik leggyakrabban, a feltételezésnek több alapja is van. A hagyományosan sok teát fogyasztó távol-keleti nemzetek (például Japán) polgárai között kimutathatóan alacsonyabb a tumoros betegségek száma, és azt is megfigyelték, hogy rendszeres, nagyobb mennyiségű (napi 1-1,5 liter) zöldtea fogyasztása esetén csökken bizonyos gyomor-bélrendszeri daganat előfordulásának esélye.
Egy összefoglaló tanulmányban 150.000 embert vizsgáltak, és azt találták, hogy a rendszeres teafogyasztóknál ritkábban fordul elő emlő-, petefészek-, prosztata- és tüdőrák, azokhoz képest, akik kevés vagy semmi teát sem isznak. A hatás főleg a zöld tea fogyasztásakor volt kifejezett, de a fekete teák esetén is megfigyelték.
Sokkal több embert érinthet azonban az, hogy a tea bizonyítottan védő hatással van a fogakra, ha cukor nélkül fogyasztják. Teaivás után csökken a szánkban a baktériumok száma, így azok kevésbé tudnak plakkot képezni, és csökken a nyálban lévő amiláz enzim aktivitása is, amely a szénhidrátokat egyszerű, de fogkárosító cukrokká bontja a szánkban. Mindemellett érdemes még a védőhatások közé sorolni a teák magas fluor- és mangántartalmát is.

„ A tea  - koffeintartalmának köszönhetően – frissítő, élénkítő hatású ital, csökkenti a fáradtságérzést, növeli a testi és szellemi teljesítőképességet  - mondja prof. dr. Barna Mária, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság alelnöke. „A tea antioxidáns hatású vegyületeinek köszönhetően csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos daganatok kialakulásának a kockázatát. A magas fitoösztrogén-tartalmú (ösztrogénhez hasonló aktivitású anyag) teák védőszerepe még csontritkulás esetében is felmerülhet a menopauza idején, amikor a szervezetben termelődő ösztrogén hormon mennyisége csökken. Ilyenkor viszont jó, ha tejes teát iszunk, mert a tej kalciumtartalma ellensúlyozhatja a koffein kalciumürítést növelő hatását.” – összegzi a professzorasszony.

A brit University College London munkatársai által készített felmérés a tea stresszoldó tulajdonságára is rámutatott. Egy, hat hétig tartó kutatásban fekete teából készült italt és arra megszólalásig hasonlító, de gyümölcsalapú teát ivók stresszreakciókra adott válaszát hasonlították össze élettani paraméter, így például a szívverés vagy a kortizol-szint mérésével. Úgy találták, hogy stresszes helyzetben mindkét csoport tagjainak szervezete hasonlóan reagál, ám a fekete teát fogyasztók sokkal hamarabb megnyugszanak, azaz könnyebben feldolgozzák a stresszt.  

Mi van a teánkban?
A TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus, szociológus segítségével azt is megtudtuk, minek köszönhető a tea számos jótékony hatása. „A teában rengeteg különféle vegyület van, például a polifenolok csoportjába tartozó flavonoidok, csersav, tannin, koffein és a felsorolást még folytathatjuk. Ezek közül több összetevőnek antioxidáns hatása van, tehát képes reakcióba lépni a szervezetünkben lévő szabad gyökökkel és semlegesíteni azok hatását.” – avat be a szakértő.  A dietetikus szerint a tumoros betegségeket megelőző hatást a legtöbb kutató az epigallokatechin-3-gallátnak, azaz az EGCG-nek tulajdonítja, melyet már állatkísérletekkel is igazoltak. Ez legnagyobb mennyiségben a zöld teában fordul elő, de van bőven a fekete teában is. A szakember szerint különösen fontos még a tea flavonoid-tartalma is. Ezek a vegyületek erőteljes antioxidáns hatásúak, a tealevelek fermentálásakor keletkeznek a legnagyobb mennyiségben, és egy-egy csésze finom teában 200 mg körüli mennyiség található meg belőlük. Néhány évvel ezelőtt egy holland vizsgálatban arra jutottak, hogy a mérhetően magasabb flavonoid-mennyiséget fogyasztók körében jelentősen csökkent a szívbetegségek kockázata. Jó tudni, hogy a nagy csersavtartalmú teák elszíneződést okozhatnak a fogakon, és csökkenthetik a vas felszívódását.
Antal Emese megnyugtatja azokat, akik a tea koffeintartalma miatt aggódnak: „egy csészényi teában mintegy 40-50 mg koffein van, ezért felnőttek naponta 2-3 alkalommal is gond nélkül fogyaszthatnak ennyit. Téves feltételezés az is, hogy a tea vízhajtó hatású lenne, ilyen koncentrációban a koffein ugyanis nem növeli a szervezetből távozó víz mennyiségét. A tea így hozzájárul a szervezet folyadékigényének fedezéséhez is.” – zárja szavait a dietetikus.

Mennyi teát iszunk?
Mi, magyarok nem mondhatjuk magunkat nagy teafogyasztó nemzetnek, évente és fejenként 278 gramm teafű kerül a csészéinkbe, miközben a legnagyobb fogyasztónak számító törökök évente több mint tízszer annyi, 3,2 kg teából főznek italt maguknak! A lista másik végén a tradicionális kávéfogyasztó nemzetek között találjuk viszont szomszédunkat, Romániát is, ahol mindössze 70 gramm az éves fogyasztás.


A világ 10 legnagyobb teafogyasztó országa

1 Törökország 3,2 kg fő/év
2 Írország 2,2 kg fő/év
3 Egyesült Királyság 1,9 kg/fő/év
4 Oroszország 1,4 kg/fő/év
5 Marokkó 1,21 kg/fő/év
6 Új-Zéland 1,2 kg /fő/év
7 Egyiptom 1,01 kg/fő/év
8 Lengyelország 1 kg/fő/év
9 Japán 0,97 kg/fő/év
10 Szaúd-Arábia 0,9 kg/fő/év



Az írást lektorálta:
Antal Emese, dietetikus, szociológus
Prof. dr. Barna Mária, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság alelnöke

További információk:
TÉT Platform Egyesület

A TÉT Platform Egyesületről
A Táplálkozás-Életmód-Testmozgás Platform Egyesület 2006-ban jött létre az életmóddal foglalkozó szakemberek, az illetékes kormányzati szervek, civil szervezetek és az élelmiszeripar képviselőinek bevonásával. Az egyesület eddigi működése során többek között készített a helyes táplálkozásról szóló tananyagot az általános iskolák számára, munkahelyi mozgási-egészségmegőrzési programot, és részt vett az Irányadó Napi Beviteli Érték (ma már Referencia Beviteli Érték) és az azzal összefüggő jelölési forma kidolgozásában és bevezetésében.

A TÉT Platform legfontosabb célja a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő életmód és az aktív testmozgás elősegítése a legújabb tudományos eredmények és a széles körű összefogás segítségével. Ennek érdekében nonprofit információs központként segíti a sajtó munkáját a lakosság informálásában. 


Szakértőink

dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász



Bezár