A kutatók több mint 1900 emberen végeztek vizsgálatokat, kiderítvén, hogy 43 százalékuknál diagnosztizáltak korábban kardiovaszkuláris betegségeket, például anginát, koronaér betegséget, szívelégtelenséget, szívrohamot, magas vérnyomást vagy stroke-ot.
A teljes munkaidős dolgozók körében a veszélyeztetettség 10 éves periódus alatt 1 százalékkal nőtt minden egyes óra többletmunka után.
46 órás munkahét felett még tovább növekedett a szívbetegség veszélye. Az átlagosan 45 órát dolgozókhoz viszonyítva az 55 órás munkahéttel rendelkezők 16 százalékkal magasabb eséllyel lettek szívbetegek, a 60 órát dolgozók pedig 35 százalékkal.
A környezeti- és munkahelyi gyógyászati napló márciusi száma szerint a fentiek nem vonatkoznak a részmunkaidőben dolgozókra.
Ezenfelül a kutatóknak nem sikerült bizonyítani, hogy ok-okozati összefüggés lenne a hosszú munkaidő és a szívbetegség esélyének növekedése között.
"Ez a kutatás konkrét példákat tartalmaz a hosszú munkaidőre és a kardiovaszkuláris betegségek megnövekedett esélyére, így további kutatások alapjául szolgálhat, ami több millió dolgozó életét mentheti meg a jövőben," – állítja a kutatás szerzője, Sadie Conway, a Texasi Egészségügyi Tudományos Központ munkatársa.
