Ahhoz, hogy egy időjárási tényezőt „szélsőségesnek” nevezhessünk, az időjárási eseménynek jelentősen különböznie kell a szokásos mintáktól: súlyos következményekkel kell járnia és történelmileg ritkán kell lennie. Az Egyesült Királyság nemzeti időjárási szolgáltatása, a Met Office megvizsgálta a szélsőséges időjárási események történeti trendjeit és előre jelezte, hogyan változhat az éghajlat a 21. században. Ha a kibocsátás tovább növekszik, nagyobb eséllyel lehetnek enyhébb, nedvesebb telek és melegebb, szárazabb nyarak. Ugyanakkor a forró napok gyakoriságát és intenzitását, valamint a csapadékos események növekedését is figyelembe kell venni. Azonban a globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy minden évszak törvényszerűen melegebb lesz, mint az előző.

Hosszabb, melegebb és gyakoribb hőhullámok

Hogyha a globális hőmérséklet a továbbiakban is ilyen iramban nő, akkor 2050-ig folyamatosan olyan hőhullámok fordulhatnak elő, mint amilyeneket 2018-ban már megtapasztaltak a világ több pontján. 2100-ra pedig ezek a hőhullámok olyan intenzívvé és tartóssá válhatnak, hogy olyan hőhullámok alakulnak ki, ahol 40 fokot meghaladó hőmérséklet a jellemző akár 50 napon keresztül.

A csapadék változó és szélsőségesebb lesz

A fizika törvényei azt mondják, hogy a melegebb légkör több nedvességet tarthat, növelve a szélsőséges csapadékos események gyakoriságát és erősségét. Tehát hogyha a nyarak csak egyre melegebbek lesznek, akkor a zivatarok és záporok is sűrűbben fordulhatnak elő és szélsőségesebbnek ígérkeznek.

Klímaváltozás?

Az „esemény-hozzárendelés” egyre inkább terjedő gyakorlata lehetővé teszi a tudósok számára, hogy jobban megértsék a szélsőségesebb időjárási tényezőket. Egyre újabb és erősebb bizonyítékok támasztják alá, hogy a rendkívül magas hőmérséklet és az ahhoz kapcsolódó szélsőséges időjárás valóban emberi tevékenységhez kapcsolódik. Például egy ilyen hozzárendelési tanulmány megállapította, hogy az ember okozta éghajlatváltozás legalább kétszeresére növelte az észak-európai hőhullám valószínűségét 2018-ban.

A csapadékot nehezebb megjósolni, mivel nagyban függ a helyi tényezőktől. Ilyen például a légköri keringés vagy a nedvesség mértéke. Azonban a legtöbb ilyen folyamatot nem megfelelően ábrázolják a megfigyelési adatokban és az éghajlati modellekben. Tehát a korábbi megfigyeléseket és a jövőbeli klímamodell-kísérleteket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az ilyen események intenzitása és valószínűsége az éghajlatváltozás eredménye. Habár még sok bizonytalanság van a hozzárendelési tanulmányokban, a kutatók kimutatták, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás emeli az átlag hőmérsékletet és növeli az esélyét az egyre szélsőségesebb hőhullámok és csapadékok kialakulásának.

Forrás: www.theconversation.com