Vannak emberek, akik nem ismerik fel pontosan a nyomott hangulatuk okát, mivel a depressziónak sokféle indoka lehet. A mosolygós depressziósok ellátják a napi teendőiket, úgy tesznek, mintha semmi bajuk nem volna. A feltűnő csak az, hogy túlságosan boldognak állítják be magukat. Mások sem feltételeznék róluk, hogy valójában szenvednek, mert folyton nevetgélnek, mosolyognak, s azt adják a világ tudtára, hogy élvezik az életet.
A külsőség mögött azonban az áll, hogy a lelkükben bajok vannak.
Többnyire kisebbrendűnek és gyengének érzik magukat, éppen ezért azt mutatják kifelé, hogy minden rendben van. Gyakran saját maguknak sem ismerik be, hogy felbomlott a lelki egyensúlyuk. A „mosolygó depresszióban” szenvedő emberre igazából a szomorúság és az egyensúlyvesztés jellemző. A mosoly és a nevetés megnyilvánulása védekezési mechanizmusként funkcionál, hogy elrejtse az igazi érzéseket.
Az általános tünetek között található az izgatottság, a félelem, a kimerültség, a reménytelenség és kétségbeesés érzése. Ezek az emberek gyakran alvászavarokkal küzdenek, nem tudnak önfeledten kikapcsolódni, csökken a libidó szintjük. Ugyanakkor sokan közülük aktív életet élnek, rengeteget dolgoznak, sportolnak, otthon vezetik a háztartást.
Súlyosabb esetekben öngyilkossági gondolatok is kínozzák őket. De ezek a tünetek annyira rejtve vannak, hogy egy szakembernek is nehéz diagnosztizálni a bajt. Ha képes az ember kellőképpen magába nézni, és felfedezi a depresszióra utaló tüneteket, érdemes orvoshoz fordulniuk segítségért.
Forrás: Psychology Today