Akik úgy vélik, hogy a görkorcsolyázás gyerekeknek való játék, bizony tévednek. Az igaz, hogy játéknak is elsőrangú, de annál viszont sokkal több. A gondokat úgy hagyja magát a görkorcsolyázó, ahogy a vonaton utazó a fákat, és eközben átmozgatja egész testét. A görkorcsolyázás nagyszerűen fokozza az állóképességet, javítja a koordinációs-készséget, erősíti a láb és a törzs izmait, de azok a hölgyek, akik feszes fenékre vágynak, görkorcsolyázással például sokat tehetnek a hőn áhított formák eléréséért. A görkorcsolyázás során a test fokozottan égeti a zsírt, és a sport jótékonyan hat az egész keringési rendszerre is. Az ízületeket szinte alig terheli meg – már persze, ha nem viszik túlzásba: a fokozatosság elve itt is – mint minden más sportnál is – igen fontos, méghozzá azért, hogy a test, az ízületek és az izomzat is alkalmazkodhasson, hozzáedződhessen a „változásokhoz”. Kezdők bemelegítés és lazítás után napi egy óra gyakorlással indíthatnak, hetente tíz-húsz perccel mindig emelve a sportolással töltött időt, amit azután szinte a végletekig lehet fokozni...

Aki görkorcsolyázásra adja a fejét, annak – a görkorcsolya-balesetek elkerülése érdekében, amely közel sem csupán a kezdőket veszélyezteti – elengedhetetlen a speciális védőeszközök – térd-, könyök- és csuklóvédő, valamint a bukósisak – beszerzése és használata!

Végül érdemes pár szót ejteni magáról a sporteszközről. A legfontosabb, hogy a korcsolya megfelelő méretű legyen, lehetőleg fél számmal nagyobb, mint az egyébként hordott cipő, ezen túl pedig legyen kényelmes, könnyű anyagból készült és egyúttal jól szellőző is.

A görkorcsolya a családi sport eszköze is lehet, használható szabadidős tevékenységhez csakúgy, mint közlekedési eszközként. A görkorcsolyázás „tudományának” elsajátítása bármely életkorban elkezdhető – már abban az esetben, ha valaki nem szenved csontritkulásban, (mivel ebben az esetben fokozott a csonttörés kockázata), illetve ha nem kifejezetten túlsúlyos – ezen esetektől eltekintve azonban csak azt tanácsolhatjuk: görkorcsolyára fel!