Tavaszi fáradtság

2010.03.08. - Írta: dr. Tulok István,táplálkozás tudós

Tavaszi fáradtság

A tavaszi fáradtság évről évre történő rendszeres jelentkezésének egyik fő oka, a szervezet életműködéseinek évszakos hullámzása. A hőmérséklet tartós csökkenése, a téli időszak, a napfény hiánya az embernél is olyan jól felismerhető tüneteket okozhat, mint pl. fáradékonyság, alvászavar, gyengeség, a hangulat romlása, kimerültség stb. E változások kialakulásának fő okaiként az utóbbi évekig elsősorban az egyoldalú táplálkozást, a mozgásszegény életmódot, a vitaminhiányos állapotot tették felelőssé.

A táplálkozás élettani kutatások eredményeinek alkalmazása, a rendelkezésre álló természetes és mesterséges vitaminforrások hozzáférhetősége kizárja annak lehetőségét kevés kivételtől eltekintve, hogy a tavaszi fáradtság fő okait kizárólag az egyoldalú táplálkozásnak tudjuk be. Tudomásul kell venni a már említett tényt, hogy a szervezet működését akaratunktól független évszakos ritmusokat követő, vagy azokkal együttjáró hormonális hatások is befolyásolják. A télen és kora tavasszal kialakult kedvezőtlen hormonális változások következményeit azonban valóban fokozhatják az egyoldalú, viszonylagosan zöldség, gyümölcsszegényebb étrend, a mozgásszegénység és a napfény hiánya. A tavaszi fáradtság leküzdése összetett életmódbeli változtatást igényel. Az életmódbeli változtatás szükségességét befolyásolják olyan tényezők, mint az életkor, a krónikus megbetegedések, az áldott állapot, az intenzív fizikai igénybevétel, vagy mozgáskorlátozottság.
A tavaszi fáradtság kellemetlen következményei mellett ilyenkor fokozottan ki vagyunk téve a cseppfertőzéssel terjedő, vagy a meghűléses megbetegedéseknek is. Így az alábbi táplálkozási ajánlások figyelembe vétele különösen indokolt.
Csökkenteni kell a bőséges táplálékfelvételt, a túlzott zsíros, magas szénhidrát tartalmú és nehezen emészthető fehérjéket tartalmazó ételeket. Növelni kell a gyümölcs és zöldségfélék fogyasztását, részben természetes vitamin-, részben ásványi anyag tartalmuk miatt. Különösen javasolható a citrusfélék, narancs, grapefruit, banán, mandarin, sütőtök, dió, mogyoró, kel, brokkoli, alma, hagymafélék, savanyú káposzta, cékla fogyasztása. Kiegészítésképpen javasolható D3-vitamint is tartalmazó vitaminkészítmények rendszeres alkalmazása, kalcium, magnézium és cink bevitelével párhuzamosan. Fehérjeforrásként a tej, a sovány túrók, a joghurt, és a kefir készítmények a legalkalmasabbak, amennyiben fogyasztásukat egészségi okok nem korlátozzák. A kiegyensúlyozott és a szervezetet nem terhelő étkezések hatékonyságát nagymértékben növeli a szabad levegőn történő rendszeres séta, testmozgás, a nap bármely szakában, de különösen a délutáni és a koraesti órákban. A kellemes fizikai kifáradás könnyebb, nyugodtabb alvást biztosít, kipihentebben ébredhetünk, kevésbé leszünk ingerültek, szorongók és türelmetlenek. Így kevésbé érezzük a tavaszi fáradtság következményeit, s felhőtlenül örülhetünk az első napsugaraknak. 


Szakértőink

dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus



Bezár