Mi a titkod, hogyan őrzöd meg tökéletes vonalaidat?
Ezt a kérdést számtalanszor feltették már nekem. Néha úgy érzem magam, mintha egy Xerox fénymásoló lennék, én azt gondolom, hogy az ember fittsége nem feltétlenül a ránctalan megjelenésben mutatkozik meg. Nekem is rengeteg ráncom van, de ez egy adottság, amivel születünk. Egyrészt genetika, de ahhoz, hogy ezt megtartsuk, tudatosan viselni kell. Ebben segít a gasztronómiai forradalom, ami egyre inkább dívik már Magyarországon is. Ne legyünk fanatikusan követői egyvalaminek, érezzük azt, hogy az, amit ma egészséges táplálkozásnak neveznek abból mi a számunkra a leginkább testhezállóbb. Nagyon fontos, hogy nem szabad magunkra erőszakolni semmit, csak ami természetes. Úgy,, mint a gyerekeknél.
A fellépések mellett, mennyire tudsz odafigyelni a megfelelő táplálkozásra és testmozgásra?
Úgy gondolom, hogy az ember annyit ér, amennyi szeletet kivesz az életből magának. Tudnunk kell, hogy mi vagyunk az életünk kovácsolói, ugyan bizonyos helyzetekkel meg kell birkóznunk, de törekedjünk arra, hogy mindig legyen egy célunk, aminek elérésére folyamatosan törekszünk. Pont így vagyunk az idővel is. Ha én elhatározom, hogy hetente háromszor szeretnék lemenni az edzőterembe, akkor nincs olyan dolog, ami eltéríthetne. Időbeosztás a kulcsa mindennek!
Mit teszel egészséged megőrzése érdekében?
Először is nagyon odafigyelek a táplálkozásra. Egy ideje észrevettem, hogy nem vágyom a húst. Nem azért, mert vegetáriánus vagyok, vagy bármilyen vallási indíttatás miatt, egyszerűen csak nem igénylem és nagyon jól meg vagyok nélküle. Nagyon sok nyers táplálékot eszem, ami által egyensúlyban érzem magam. Másrészről én sokszor eszem keveset, ami által nem terhelem meg a gyomromat, így sosem érzem, hogy nagyon jól laktam volna. Ugyanis a szervezetünk, ha ritkábban jut táplálékhoz, jobban elraktározza azt. Vagyis ha hozzászoktatjuk, hogy mindig kap valamit, akkor könnyebben megemészti a táplálékot.
Hogyan kerül a nyuszi a kalapba?
Ez egy nagy illúzió. Úgy gondolom, hogy az egész életünk beleférhetne egy ilyen kalapba. Nagyon fontos, hogy higgyünk magunkban. Rendelkezzünk megfelelő önismerettel és önbecsüléssel. Merjük vállalni, amit szeretnénk! Én ezzel tudom elhitetni, hogy az a nyuszi akkor került a kalapba!