A férfiakra elsősorban az alma-típusú elhízás jellemző: a belső szervek körüli hasi zsírpárnák megjelenése az évek előrehaladtával az erősebbik nem jelentős részére jellemző lesz. A körte-típusú elhízás elsősorban a nők sajátja: a nem kívánt zsírrétegek ilyenkor a combokra, a csípőre, az ülepre ugranak fel, elsősorban a bőr alá.

 

Ha túlsúlyunk van, a szívre és a mozgásszervrendszerre is nagyobb terhelés jut, vagyis az elhízás mindenképpen káros. Ugyanakkor hisszük vagy sem, a zsírpárnák elhelyezkedése egyáltalán nem másodlagos, sőt, sokak szerint egyenesen fontosabb, hol van az a bizonyos felesleg, mint az, mennyi van belőle. Az alma-kövérség egészségügyileg több kockázatot tartogat: ilyen típusú elhízás esetén nagyobb esély mutatkozik a keringési rendellenességek, illetve a diabétesz kialakulására. Előbbi magyarázata egyszerű: a hasra rakódott zsír a szív felé nyomja a rekeszizmot, így keringési központunk még nehezebb helyzetben kényszerül eleget tenni az amúgy is fokozott terhelésnek. A másik ok, hogy ilyen esetben – leegyszerűsítve – a belső szerveink zsírosodnak el. A körte-elhízás esetében „csak” a tüdőembólia kockázata számít magasabbnak.

 

És ennek elsősorban nem az az oka, hogy jellemzően a nők csokival védekeznek ellene, hanem a stresszhormonok, főleg a kortikoszteroid, amely egyértelműen fokozza a hájasodást – annak is az alma-változatát. Vagyis a veszélyesebbet.

 

Ne nyugtassuk magunkat azzal, hogy nem olyan veszélyes: a körte-típusú kövérséggel járó plusz kilók alattomosabban, észrevétlenebbül mennek fel, és ledolgozni is nehezebb őket. Viszont tévhit, hogy ha elkezdünk célirányosan edzeni, akkor automatikusan azok a zsírpárnák tűnnek majd el először, amelyeket támadni szándékozunk. Kizárólag az életmódváltás járhat tartós eredménnyel: együnk kevesebbet, de azt rendszeresebben, és mozogjunk többet!