Budapest, 2026. szeptember 29. – Világszerte több mint 60 millió ember²-³ él szívelégtelenséggel, és becslések szerint minden negyedik embernél kialakulhat a betegség élete során. Magyarországon mintegy 240 ezer ember él szívelégtelenséggel, amely mára népbetegséggé vált.¹

A szeptember 29-i Szív Világnapja idén a szívbetegségek gyakran figyelmen kívül hagyott figyelmeztető jeleire irányítja a figyelmet. A szívelégtelenség esetében ennek különösen nagy jelentősége van, mert a kezdeti tüneteket sokan a fáradtságnak, az életkoruknak vagy más betegségeknek tulajdonítják, ezért csak későn fordulnak orvoshoz. Pedig a korai felismerés és a megfelelő kezelés jelentősen javíthatja a betegek életminőségét és életkilátásait.

Amikor a szív már nem tudja megfelelően ellátni a feladatát

A szívünk egy izompumpa, amely folyamatosan biztosítja a vér keringését a szervezetben. Szívelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a szív nem képes elegendő vért pumpálni a keringésbe, vagy nem tud megfelelően megtelni vérrel. Emiatt a szervek és a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz.

A betegségnek két gyakori típusa van. Csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (HFrEF) esetén a szívizom nem képes kellő erővel összehúzódni, ezért kevesebb vért pumpál a keringésbe.⁴ Ennek hátterében például korábbi szívinfarktus vagy szívizomgyulladás állhat.

Megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (HFpEF) esetén a szív megőrizte összehúzódási képességét, azonban a szívizom nem tud megfelelően elernyedni, így a szív nem képes elegendő vérrel megtelni.⁴ Kialakulásában gyakran olyan betegségek játszanak szerepet, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy az elhízás.

A kezdeti tüneteket könnyű félreérteni

A szívelégtelenség egyik legfontosabb figyelmeztető jele a fizikai terhelhetőség csökkenése. Előfordulhat, hogy valaki csak azt veszi észre, hogy hamarabb elfárad, mint korábban, vagy a megszokott tevékenységek – például a lépcsőzés, a bevásárlás vagy a házimunka – egyre nagyobb erőfeszítést igényelnek. A fokozott fáradékonyság mellett légszomj, bokaduzzanat, tartós köhögés, szapora szívverés vagy étvágytalanság is jelentkezhet.⁵

A betegség előrehaladtával a panaszok súlyosbodhatnak: a légszomj már kisebb fizikai terhelésre, később akár nyugalomban vagy fekvő helyzetben is jelentkezhet. A szervezetben felhalmozódó folyadék miatt fokozódhat a lábak duzzanata, és a has is puffadttá válhat.⁵

Bernáth Lukács Zsuzsa, a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke egy hétköznapi példával szemléltette a problémát: „Ha valaki korábban gond nélkül felment a harmadik emeletre, de most már az elsőnél meg kell állnia, mert nagyon elfárad, az figyelmeztető jel lehet.” Tapasztalatai szerint a betegek gyakran csak akkor kerülnek szakemberhez, amikor panaszaik már jelentősen befolyásolják mindennapi életüket.

A szívelégtelenség más szervek működésére is hatással lehet

A szívelégtelenség gyakran más krónikus betegségekkel együtt jelentkezik. A statisztikák szerint a szívelégtelenséggel élők közül minden harmadik ember krónikus vesebetegségben és/vagy cukorbetegségben is érintett. A szív, a vese és az anyagcsere működése ugyanis szorosan összefügg: ha az egyik szerv működése károsodik, az a többi szervre is hatással lehet.²-⁶

Szívelégtelenség esetén például a szív nem képes megfelelően biztosítani a szervek vérellátását, ami a vesék működését is ronthatja. Ugyanakkor a veseműködés romlása is fokozhatja a szív terhelését. A krónikus vesebetegség és a 2-es típusú cukorbetegség nemcsak társbetegségként jelentkezhet, hanem a szívelégtelenség kialakulásában és súlyosbodásában is szerepet játszhat.

Éppen ezért fontos, hogy a szívelégtelenséggel élő betegek gondozása során ne csak a szív állapotára figyeljenek, hanem a veseműködést és a vércukorszintet is rendszeresen ellenőrizzék.

A korai felismerés életet menthet

A szívelégtelenség felismerésében a háziorvosnak fontos szerepe van. A panaszok és a kockázati tényezők felmérését követően szükség esetén kardiológiai szakvizsgálatra irányítja a beteget, ahol többek között EKG-val, vérvizsgálattal és szívultrahanggal tisztázható a panaszok háttere, valamint megállapítható a szívelégtelenség típusa.

A megfelelő kezelés és a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett a beteg együttműködése is fontos. Az előírt terápia betartása, az egészségtudatos táplálkozás, a dohányzás elhagyása és az orvossal egyeztetett rendszeres testmozgás egyaránt hozzájárulhat az állapot javításához, illetve a betegség előrehaladásának lassításához.

A Szív Világnapjának 2026-os nemzetközi kampánya, a „Don't Miss a Beat” (Figyeljen minden szívdobbanásra! ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a szívbetegségek figyelmeztető jeleit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szívelégtelenség esetében ez különösen fontos: ha a korábban megszokott tevékenységek egyre nagyobb erőfeszítést igényelnek, gyakrabban jelentkezik légszomj, vagy a lábak rendszeresen megduzzadnak, érdemes mielőbb háziorvoshoz fordulni.

Hivatkozások

¹ R. Sepp et al; European Heart Journal, Volume 46, Issue Supplement_1, November 2025

² American Heart Association. What is Heart Failure? Available at: https://www.heart.org/en/health-topics/heart-failure/what-is-heart-failure. Accessed: July 2025.

³ Savarese G, et al. Cardiovasc Res. 2023;118:3272–3287.

⁴ American Heart Association. Types of Heart Failure. Available at: https://www.heart.org/en/health-topics/heart-failure/what-is-heart-failure/types-of-heart-failure. Accessed: July 2025.

⁵ American Heart Association. Warning Signs of Heart Failure. Available at: https://www.heart.org/en/health-topics/heart-failure/warning-signs-of-heart-failure. Accessed: July 2025.

⁶ Damman K, et al. Eur Heart J. 2014;35:455–469.