A vakbélgyulladás leggyakoribb panaszai

2011.09.18. - Írta: dr. Csiszár Miklós, sebész

Címkék: vakbél
A vakbélgyulladás leggyakoribb panaszai

A jól ismert betegség ma is épp oly gyakori, mint elődeink idejében. A különbség csupán annyi, hogy a mai korszerűbb diagnosztikai lehetőségek birtokában jóval kevesebb vakbélgyanús eset kerül műtétre, mert a tévesen diagnosztizált esetek jobban kiszűrhetők. A helytelenül vakbélgyulladásnak nevezett kórkép valójában a vastagbél kezdeti részéből (ez a valódi vakbél) kiinduló, 10 cm hosszú, csőszerű „féregnyúlvány” heveny gyulladása. Leggyakrabban tizen-huszonéves korban lép fel, de bármely életkorban előfordulhat. Bármi legyen is az ok, a döntő az, hogy a féregnyúlvány belső terét valami szűkíti, vagy elzárja (székletrög, növényi rost, gyümölcsmag stb.). A tünetek kezdetétől már 48 óra elteltével elhalhat a féregnyúlvány fala, amely a kilépő genny és szennyezett béltartalom következtében az egész hashártya súlyos gyulladását okozhatja. Mindez életveszélyes állapotot teremt, és sürgős műtét nélkül a beteg halálához vezethet. Típusos esetben a panaszok a gyomortájékon kezdődnek hányingerrel, gyengeséggel, romló közérzettel, étvágytalansággal. A nyelv bevont lesz, vizelési inger és hasmenés is jelentkezhet. Később a fájdalom egyre inkább a jobb alhas felé húzódik.

A fenti, vagy bármilyen gyanús hasi panaszok esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, aki gyanú esetén a beteget sebészhez irányítja. A sebész feladata az, hogy mindazon betegségektől elkülönítse a féregnyúlvány gyulladást, amelyeket nem kell megoperálni, vagy ha operálni kell, a helyes diagnózist felállítva a megfelelő műtétet elvégezze. A beteg kórházba kerülésekor a betegvizsgálatot követően labor, röntgen és hasi ultrahang vizsgálat történik, nők esetén nőgyógyászati vizsgálattal kiegészítve.

A diagnózis biztos felállítása azonban még ezek ismeretében sem könnyű feladat. Feleslegesen nem szívesen operálunk, viszont ha a szükséges műtét elmarad, vagy túl későn történik, az a beteg életébe is kerülhet. A legnagyobb felelősséget a műtét elhagyása jelenti.
Egyértelmű esetben a beteget műtét céljából felvesszük. Ha a gyulladás nagy valószínűséggel kizárható, tanácsokkal ellátva hazaengedjük. Ha a diagnózis kétséges, a beteget néhány napos megfigyelés céljából a kórházban tartjuk. Amennyiben állapota rosszabbodik, az általában már műtéti javallatot jelent. A műtét minden esetben altatásban történik, és általában fél-egy óráig tart.

Ma már bizonyos esetekben lehetőség van arra is, hogy a műtétet ne a hasfalon ejtett kb. 8-10 cm-es metszésen át, hanem a hasüregbe vezetett vékony kamera és néhány alkalmas eszköz segítségével három kis nyílásból végezzük el. Előfordulhat az is, hogy a műtét a kamerás módszerrel indul, de a nagyobb biztonság érdekében nyíltan fejezzük be. A beteg a műtét másnapján felkelhet és szövődménymentes esetben általában már a harmadik napon hazamehet.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyulladás elhatárolódik, és nem terjed át az egész hasüregre. Ilyenkor a beteget ugyan sürgős jelleggel nem kell megoperálni, de kb. 12 hét elteltével érdemes eltávolítani a beteg szervet, mert a kiújulás esélye ilyen esetben 30%. A műtét ilyenkor általában a kamerás módszerrel is végezhető.

Másik szövődményként a megnyugodni látszó folyamat fellángolhat, és ha a gyulladás gyorsan zajlik, a féregnyúlvány már a második-harmadik napon kilyukadva általános hashártyagyulladást okozhat. A kijutó genny a has bizonyos pontjain könnyen meggyűlve ott újabb fertőzést és tályogot hozhat létre. Beavatkozás nélkül egy nap alatt súlyos sokk és halál következhet be.

A legfontosabb tanács tehát az, hogy a hasi tünetek megjelenésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. Inkább feleslegesen, mintsem a beteg ellátatlan maradjon, és az állapot életveszélyessé fajuljon.
Egyes esetekben a műtét a kisebb megterhelést jelentő kamerás módszerrel is megoldható, de ha ez biztonsággal nem végezhető el, a műtét hagyományos módon történik. Bármilyen módon történjék is a beavatkozás, a hatékony és biztonságos ellátás feltétele az, hogy a beteg idejében a sebészhez kerüljön.

Hozzászólások

Szentmártoni Margit | 2015-10-20 14:49

Nekem is szúr a jobb oldalam és hasmenésem is volt tegnap!Úgye ez nem vakbél?
Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár