Betegség, ami Magyarországon félmillió embert érinthet, mégis kevesen ismerik

2026.11.18.

Betegség, ami Magyarországon félmillió embert érinthet, mégis kevesen ismerik

A krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD lehet annyira súlyos betegség, mint egy tüdődaganat, sok ember mégis félvállról veszi, vagy tudomást sem vesz róla. A COPD világnapja alkalmából orvosok és betegszervezetek a korai felismerés, a rendszeres légzésfunkciós vizsgálat, a dohányzásról való leszokás és a megfelelő kezelés fontosságára figyelmeztetnek.

November 18. a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ezen a napon egy olyan betegségre hívják fel orvosok és betegszervezetek a figyelmet, amely ahhoz képest, hogy mennyi embert érint, meglehetősen kevéssé ismert.

Tavaly mintegy 180 ezer COPD-s beteget tartottak nyilván a hazai tüdőgondozókban, a szakmai becslések szerint azonban a valós betegszám ennek nagyjából a háromszorosa, több mint félmillió lehet.[1] Ennek ellenére a betegség ismertsége alacsony: egy nemzetközi felmérésben a megkérdezettek csaknem fele nem tudta tüdőbetegségként azonosítani a COPD-t.[2] Nem halnak bele annyian, mint a tüdőrákba, de így is a vezető halálokok közé tartozik Magyarországon, ráadásul előrehaladott formájában hasonlóan súlyos, életet veszélyeztető betegség lehet, a tüdődaganathoz hasonlóan. Egy több mint 63 ezer magyar beteg adatait feldolgozó országos vizsgálat szerint az első, kórházi kezelést igénylő COPD-állapotrosszabbodást követően a betegek medián túlélése 4,7 év volt. Ez is rámutat arra, hogy a súlyos állapotromlások megelőzése kulcsfontosságú a COPD kezelésében.[3]

 

Nemzetközi szinten is növekvő kihívásról van szó: egy 2023-ban megjelent modellszámítás szerint a COPD-vel élők száma 2050-re világszerte megközelítheti a 600 milliót, részben az egyre idősödő népesség miatt.[4]

 

Nehézlégzéssel kezdődik

A COPD a légutak és a tüdőszövet tartós gyulladásával járó, fokozatosan előrehaladó betegség, amelyben az akadályozott légáramlás kezeléssel sem fordítható vissza teljesen. Vezető tünete a kezdetben terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, amelyet gyakran tartós köhögés és köpetürítés kísér. A betegség gyakran a hosszan tartó dohányzás következménye, de nemcsak a dohányzókat érinti: szerepet játszhat a munkahelyi por- és füstártalom, a légszennyezés, valamint a gyermekkori visszatérő alsó légúti fertőzések is. Sokan későn fordulnak orvoshoz, részben azért, mert a tüneteket a dohányzás következményének tartják vagy későbbi fázisban szégyellik az állapotukat.

A COPD lefolyását időnként hirtelen állapotromlások, úgynevezett exacerbációk szakítják meg, amelyeket gyakran légúti fertőzések váltanak ki. A visszatérő fellángolások tovább rontják a betegséget, és növelik a súlyos szövődmények, kórházi kezelés, illetve a halálozás kockázatát – így különös odafigyelést igényelnek.

A betegség terhe túlmutat a fizikai tüneteken. A COPD-vel élők körében a szorongás és a depresszió gyakoribb, mint az egészséges populációban, és a mindennapi tevékenységek – az öltözködés, a lépcsőzés vagy a munkavégzés, munkába járás – egyre nagyobb nehézséget okozhatnak. A betegek sokszor családtagjaik segítségére szorulnak, így a betegség a hozzátartozók életét is jelentősen érinti.

„Minden alkalmat meg kell ragadni a tájékoztatásra és a felvilágosításra, mert ezzel szó szerint életeket menthetünk, és a COPD világnapja erre különösen jó alkalom. A betegszervezeteknek ebben kulcsszerepük van: segítenek abban, hogy a COPD-vel élők könnyen hozzáférjenek a hiteles, szakszerű információkhoz, és képviselik az érdekeiket - nyilatkozta Faludi Attila, az Élet COPD-vel Országos Betegszervezet elnöke.

 

A tüdőszűrés nem mutatja ki

A hagyományos tüdőszűrés, vagyis a mellkasröntgen, nem alkalmas a COPD felismerésére. A betegséget légzésfunkciós vizsgálattal, úgynevezett spirometriával lehet kimutatni. Tüneteit ráadásul sokan a dohányzás vagy az öregedés természetes velejárójának tartják. Ez és az általános tájékozatlanság az oka annak, hogy a COPD erősen aluldiagnosztizált betegség: sok érintett nem is tud róla, és gyakran csak előrehaladott stádiumban kap diagnózist, amikor a tüdő már jelentősen károsodott.

„Bár népbetegségről van szó, sokan nem ismerik, ezért továbbra is kiemelt feladatunk felhívni a figyelmet arra, hogy a gyakori köhögés, köpetürítés, krákogás vagy a terhelésre jelentkező nehézlégzés a COPD-re is utalhat. A szakszerű kezelés időben történő megkezdése különösen fontos napjainkban, amikor egyre több lehetőség áll rendelkezésre a fellángolások megelőzésére és az életminőség javítására” – mondta el Dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.

A szakemberek szerint a spirometria szélesebb körű alkalmazásával a légúti tünetekkel élők és a kockázati csoportokba tartozók célzott kivizsgálásában nagyobb eséllyel lehetne diagnosztizálni a COPD-t. A korai diagnózis pedig lehetővé teszi, hogy a kezelés időben elkezdődjön, és hogy a betegség lefolyását a lehető legjobban kontrollálni lehessen.

 

A COPD nem gyógyítható, de kezelhető

A kezelés alappillére a dohányzás abbahagyása, a rendszeresen alkalmazott, orvos által előírt inhalációs fenntartó kezelés és a légzőszervi rehabilitáció, amelyek enyhíthetik a tüneteket és csökkenthetik a fellángolások kockázatát. A hazai szakirodalom szerint a légzőszervi rehabilitáció a gyógyszeres kezeléssel egyenértékű, bizonyítékokon alapuló terápiás eszköz, a dohányzás abbahagyása pedig lassítja a tüdőfunkció romlását, és mérsékli a halálozás kockázatát.

„A COPD egy krónikus, folyamatos kezelést igénylő betegség. Ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel és diagnosztizáljuk a betegséget és a lehető legkorábban megkezdődjön a személyre szabott kezelés. Az időben megkezdett inhalációs fenntartó terápia segít a fellángolások megelőzésében ezáltal csökkentve a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát” – figyelmeztetett Dr. habil. Gálffy Gabriella PhD, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság titkára. Hozzátette: „Legyen a COPD világnapja alkalom egy őszinte önvizsgálatra: vajon az ismert tünetekből magamra ismerek? Ha igen, célszerű mielőbb orvoshoz fordulni, a dohányzást pedig – ha az illető dohányos – azonnal abbahagyni!”

Forrás:  Sanofi


[1] Korányi Bulletin 2026. 1. szám (Antus B.: COPD), Egészségügyi szakmai irányelv a COPD diagnosztikájáról, kezeléséről és gondozásáról (002230, 2024) 

[2] Copenhagen Institute for Future Studies (2024). COPD Index 

[3] Sánta B., Tomisa G., Horváth A., Balázs T., Németh L., Gálffy G.: Severe exacerbations and mortality in COPD patients: A retrospective analysis of the database of the Hungarian National Health Insurance Fund, Pulmonology, 29. évf. 4. szám (2023) 

[4] Boers E, Barrett M, Su JG és mtsai: Global Burden of Chronic Obstructive Pulmonary Disease Through 2050. 

Image by 8photo on Magnific


Szakértőink

dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter



Bezár