A csoporton belül azonban a személyek különféle helyeket foglalnak el. Vannak kevésbé tehetségesek vagy kisebb vonzerővel rendelkezők, akik úgy érhetik el az irántuk irányuló nagyobb figyelmet, ha igyekeznek szívélyesebbnek és segítőkészebbnek mutatkozni.

Egy pszichológiai vizsgálat során kiderült, hogy egy csoporton belül általában azok nyilvánulnak meg barátságosabbnak és kellemesebbnek, akik ilyen módon akarják felhívni magukra a figyelmet. Így lehetnek ők egy társaság elismertebb tagjai. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az erősebb személyiségek kevésbé hajlamosak a segítőkész viselkedésre. Még azokra is érvényes ez, akik korábban éppen a barátságos magatartásukkal vívták ki az elismerést.

Szakemberek különbséget tesznek azok között, akik a hierarchiában magas helyet foglalnak el. Vannak olyanok, akik a képességeiknél fogva kiérdemlik ezt, mások azonban nem az érdemük alapján töltik be a magasabb státuszt.

Az érdem alatt a tudást és képességeket értik, ők úgymond „legitim” módon találhatók a hierarchia tetején, míg mások egyéb személyiségjegyek alapján sorolódnak fel. Az utóbbiak esetében azt figyelték meg, hogy általában kedvesebbek és szolgálatkészebbek a társaikkal, mint azok, akik érdemeik szerint lettek egy társaság központjai.

Kutatók szerint e mögött az áll pszichésen, hogy a kisebb érdemekkel rendelkező személyek lelkük mélyén tisztában vannak a gyengeségeikkel, odaadó barátságos viselkedésükkel pedig éppen ezért iparkodnak folyton meggyőzni társaikat a saját kiválóságukról.

Az úgymond „legitim” módon magas státuszt betöltő személy ugyanakkor nem érzi szükségét, hogy különféle szívélyességekkel egyre bizonygassa vezető szerepét, mivel tudja, hol a helye, amelyet természetesnek vesz.
 

Forrás: Psychology Today