A törvény a munkaszüneti napot a foglalkoztatási – munkaviszonyban vagy közalkalmazotti – jogviszonyban álló érintett dolgozók számára biztosítja, egy nappal kiegészítve a Munka Törvénykönyvében felsorolt munkaszüneti napok körét.

A 2011. július 1-jén ennek megfelelően a 0-24 órás folyamatos ellátásra nem kötelezett egészségügyi dolgozókat foglalkoztató szolgáltatók – pl. rendelőintézetek – nem tartanak nyitva. A folyamatos ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál – pl. fekvőbeteg-gyógyintézetekben vagy az Országos Mentőszolgálatnál – az alkalmazottak a munkaszüneti napokra irányadó munkarend szerint dolgoznak.

Az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.

Az alkalmazott egészségügyi dolgozók és vállalkozási formában tevékenykedők együttes közreműködését igénylő egészségügyi szolgáltatások – pl. a legtöbb gyógyszertár, háziorvosi rendelések stb. – működtetése során figyelembe kell venni, hogy az adott szakmai tevékenységhez a jogszabályban előírt személyi minimumfeltételek, valamint az ellátás biztosításának egyéb feltételei – pl. rendelőintézeti diagnosztikai háttér – biztosítottak-e. Ellenkező esetben ügyeletet kell biztosítani.

A fentiekre tekintettel a lakosságnak június végén érdemes tájékozódnia a július 1-jei háziorvosi rendelésről, a gyógyszertárak nyitva tartásáról, a rendelőintézetek aznapi működéséről.

A Semmelweis nap munkaszüneti nappá nyilvánítása az egészségügyi dolgozók munkájának elismerését szolgálja.

Kiegészítő információk:

Egészségügyi dolgozónak minősül minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy,

a) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy

b) aki nem rendelkezik az a) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.

Egészségügyben dolgozónak minősül az, aki a fenti meghatározás értelmében nem tekinthető egészségügyi dolgozónak, azonban az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban) áll.