Mentális betegség a gyermekeknél - figyeljük a jeleket!

Mentális betegség a gyermekeknél - figyeljük a jeleket!

 A gyermekeknél ugyanolyan mentális egészségügyi állapotok léphetnek fel, mint a felnőtteknél, viszont a tünetek eltérőek lehetnek. Legyünk tehát tisztában azzal, hogy mire kell figyelni, és hogyan tudunk segíteni!

 A mentális betegségek meglétének felismerése nehéz lehet a szülők számára. Ennek eredményeként azok a gyermekek, akiknek előnyös lenne egy kezelés, nem jutnak hozzá a szükséges segítséghez. Fontos tehát megérteni a mentális betegségek figyelmeztető jeleit, és tudnunk kell azt, hogy miként segíthetünk megbirkózni a gyermeknek a problémáival.

Miért nehéz felismerni a mentális betegséget a szülőknek a gyermeknél?

Tipikusan szülői feladat az egy gyermek életében, hogy felismerésre kerüljön, ha a gyermek mentális egészségügyi problémával küzd. Sajnos viszont sok felnőtt nem tudja azt, hogy milyen jelei és tünetei lehetnek a mentális betegségeknek a gyermekek körében.

Még ha ismerjük is a rizikófaktorokat, sokszor nehéz megkülönböztetni a problémák jeleit a normális gyermekkori viselkedéstől. Azt lehet ugyanis mondani, hogy minden gyermeknél lehet látni ilyen jeleket bizonyos helyzetekben. Ráadásul a gyermekeknek gyakran nincs meg a kellő szókincsük vagy kifejező képességük ahhoz, hogy az aggodalmaiknak hangot adhassanak.

Előfordul, hogy a mentális betegségekhez köthető megbélyegzés iránti aggodalom, a gyógyszerek alkalmazása, a kezelések költsége vagy éppen a kezelések helyére való eljutás miatt a szülők ellenzik az olyan gyermek ellátását, akinél a mentális betegség gyanúja felmerült.

Milyen mentálhigiénés betegségek lehetnek hatással a gyermekre?

A gyermekeknél ugyanolyan mentális egészségügyi problémák léphetnek fel, mint a felnőtteknél, de néha azok másképp kerülnek kifejezésre. Példának okáért a depressziós gyermek gyakran több ingerlékenységet mutat, mint a depressziós felnőtt, akinél inkább szomorúság jelentkezik.

A gyermekek többek között az alábbi mentálhigiénés állapotokat tapasztalhatják meg:

  • Szorongásos zavarok. Azok a gyermekek, akik szorongással járó problémákkal – például obszesszív-kompulzív zavarral, poszttraumás stressz zavarral, szociális fóbiával vagy generalizált szorongással – küzdenek, a szorongást állandó problémaként élhetik meg, és ez zavarja a napi tevékenységükben őket.
    Bizonyos aggodalmak a gyermek által megtapasztalt jelenségek normális részeit képezik, ezek pedig gyakran változáson mennek át a fejlődés egyik szakaszáról a másikra. Amikor azonban az aggodalmak vagy a stressz megnehezíti a gyermek normális viselkedését, a szorongásos zavarokat figyelembe kell venni.
  • Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention-deficit/hyperactivity disorder – ADHD). Ez az állapot általában három különböző kategóriában vonultat fel tüneteket: nehézségek a figyelemben, hiperaktivitás és impulzív viselkedés. Néhány ADHD-s gyermeknél mindhárom kategóriából jelentkeznek tünetek, másoknál viszont csak egyféle a háromból.
  • Autizmus spektrumzavar (Autism spectrum disorder – ASD). Az autizmus spektrumzavar egy súlyos fejlődési rendellenesség, mely már a korai gyermekkorban is felléphet – általában 3 éves kor előtt. Bár a tünetei és a súlyossága elég változó, az ASD mindig kihat a gyermek kommunikációs képességeire, illetve a másokkal történő interakciójára.
  • Táplálkozási zavarok. Az olyan táplálkozási zavarok, mint mondjuk az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a falási zavar igen súlyos, akár a gyermek életét is veszélyeztető állapotok közé tartoznak. A gyermeket annyira lekötheti az étel és a testsúly, hogy nem képes másra kellő mértékben koncentrálni.
  • Hangulatzavarok. A hangulatzavarok – mint a depresszió vagy a bipoláris zavar – ahhoz vezethet, hogy a gyermek tartósan szomorúnak érzi magát, vagy olyan szélsőséges hangulatingadozásokat produkál, ami sokkal súlyosabb, mint az átlagembernél jelentkező normális hangulatingadozások.
  • Skizofrénia. Ez a krónikus mentális betegség azt okozhatja, hogy a gyermek elveszti a kapcsolatát a valósággal (pszichózis). A skizofrénia leggyakrabban a késői tizenéves és a húszéves kor közöttieknél jelentkezik.

Milyen figyelmeztető jelei vannak a gyermekek mentális betegségeire?

Hogy a gyermek esetleg mentális egészségügyi problémákkal küzd, annak az alábbi figyelmeztető jelei lehetnek:

  • Hangulatváltozások. Figyeljünk arra, hogy a gyermek nem mutatott-e szomorúságot, vagy nem viselkedett-e visszahúzódóan az elmúlt két hétben, illetve hogy nem mutatott-e súlyos hangulatingadozásokat, amik problémát okoztak az otthoni vagy iskolai kapcsolatai körében.
  • Heves érzelmek. Vegyük észre, ha netán a gyermek túlzott félelmet érez ok nélkül – ez néha heves szívdobogás vagy szapora légzés formájában lép fel. Az aggodalmak és a félelmek intenzív formája ugyanis a napi tevékenységeit súlyosan zavarhatja.
  • A viselkedés változásai. Ezek közé tartoznak a drasztikus változások a viselkedésben vagy a személyiségben, sőt, a veszélyes vagy kontrollálatlan viselkedések is. A gyakori harcok, fegyverek használata vagy a mások súlyos megsebesítése iránti vágyak kifejezése szintén figyelmeztető jeleknek számítanak.
  • Koncentrálási nehézségek. A figyelem vagy az egy helyben ülés képtelensége szintén komoly probléma lehet, ami a romló iskolai teljesítményben nyilvánulhat meg.
  • Megmagyarázhatatlan fogyás. A hirtelen étvágytalanság, a gyakori hányás vagy a hashajtók alkalmazása azt jelezheti, hogy a gyermek étkezési zavaroktól szenved.
  • Fizikai tünetek. A felnőttekhez képest a mentális problémával küzdő gyermekeknél gyakrabban alakulhat ki fejfájás vagy gyomorfájás, szemben a szomorúsággal vagy a szorongással.
  • Fizikai sérülések. Előfordulhat, hogy a mentális egészségügyi probléma önagresszióhoz vagy önsérüléshez vezethet. Ez egy olyan cselekedet, mikor valaki szándékosan okoz kárt a saját testében, például vágással vagy égéssel. A mentálisan beteg gyermekeknél is felléphetnek öngyilkos gondolatok, sőt, akár ténylegesen meg is próbálkozhatnak vele.
  • Káros szerek használata. Néhány gyermek alkohol vagy kábítószer után nyúl, hogy így próbáljon megbirkózni az érzéseivel.

Mit tehetünk, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermekünk mentális egészségi problémával küzd?

Ha aggódunk a gyermekünk mentális állapota miatt, konzultáljunk a gyermek kezelőorvosával. Mondjuk el neki, hogy a gyermek mely viselkedése az, ami zavar minket. Esetleg beszélhetünk a gyermek tanárával, közeli barátaival, szeretteivel vagy más gondozóival, hogy megtudjuk, ők tapasztaltak-e valamiféle változást a viselkedésében. Ezeket az információkat aztán megoszthatjuk a kezelőorvossal is.

Hogyan tudják az egészségügyi intézmények diagnosztizálni a mentális betegséget a gyermekeknél?

A mentális egészségügyi problémákkal küzdő gyermekeknél a diagnózist és a kezelést az határozza meg, hogy mik a jelek, mik a tünetek, és hogy miként hatnak a jelenségek a gyermek mindennapi életére. Nincsenek egyszerű tesztek annak meghatározására, hogy van-e valami gond. A diagnózis felállításához a gyermekorvos is jó eséllyel tanácsolhatja azt, hogy készítsen kiértékelést egy szakember, például pszichiáter, pszichológus, szociális ápoló, pszichiátriai ápoló, mentálhigiénés tanácsadó vagy viselkedésterapeuta.

A gyermekorvos vagy mentálhigiénés szakember a gyermek problémáinak megállapítását a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) alapján végzi el. Ez egy útmutató, amit az Amerikai Pszichiátriai Társaság adott ki, és ami elmagyarázza a mentális egészségi állapotokhoz tartozó jeleket és tüneteket.

A gyermekorvos vagy a mentálhigiénés szakember emellett a gyermek viselkedésének egyéb lehetséges okait is feltérképezhetik – ilyen például egy korábbi betegség vagy trauma. Ők egyébként kérdéseket is intézhetnek felénk a gyermek fejlődésére vonatkozóan, vagy arról, hogy mióta viselkedik másként, esetleg arról, hogy a tanárai vagy a gondozói hogyan vélekednek a problémáról, valamint hogy a családban korábban volt-e valaki, aki a mentális betegségek érintettje volt.

A gyermekek mentális problémáinak diagnosztizálása nehéz lehet, mert a kisgyermekeknek gyakran gondot okoz kifejezni az érzéseiket, továbbá a normális fejlődés más lehet az egyik gyermeknél, mint a másiknál. Ezen nehézségek ellenére a helyes diagnózis elengedhetetlen részét képezik a megfelelő kezeléseknek.

Hogyan lehet a mentális betegségeket kezelni a gyermekeknél?

A mentális egészségügyi problémák által érintett gyermekek általános kezelési lehetőségei a következők:

  • Pszichoterápia. A pszichoterápia, vagy más néven beszédterápia vagy viselkedésterápia egy olyan módszer, ahol az egészségügyi problémákat meg lehet beszélni a pszichológussal vagy mentálhigiénés szakemberrel. A pszichoterápia során a gyermek megismerheti a jelenlegi állapotát, hangulatait, érzéseit, gondolatait és viselkedését. Emellett a módszer segíthet a gyermeknek megtanulni, hogyan építse ki a kapcsolatot a nehéz helyzetekre történő reagálással és az egészséges megküzdési készségei között.
  • Gyógyszeres kezelés. A gyermekorvos vagy mentálhigiénés szakember ajánlhatja azt, hogy a gyermek szedjen bizonyos gyógyszereket, melyekkel a szellemi egészségi állapotán lehet javítani. Ezek közé tartozhatnak stimulánsok, antidepresszánsok, szorongás elleni pirulák, antipszichotikumok és hangulatfokozók.

Vannak olyan gyermekek, akik kombinált ellátásban részesülnek. Beszéljünk a gyermekorvossal vagy a mentálhigiénés szakemberrel, hogy megtudjuk, mi lehet a legjobb a gyermeknek, figyelembe véve a kockázatokat és az előnyeit a konkrét gyógyszereknek.

Hogyan segíthetünk a gyermeknek megküzdeni a mentális betegséggel?

Ilyen problémás állapotban a gyermeknek nagyobb támogatásra van szüksége, mint bármikor. Mielőtt a gyermeknél megállapítják a mentális probléma fennállását, a szülőknél és a gyermeknél gyakran jelentkezhet tehetetlenség-érzés, harag és frusztráció. Kérjünk tanácsot a gyermek mentálhigiénés szakemberétől arra vonatkozóan, hogy mit változtassunk a gyermekkel történő interakcióban, illetve hogyan tudjuk kezelni ezt a nehéz viselkedést.

Igyekezzük megtalálni a módját annak, hogy pihenjünk vagy szórakozzunk a gyermekkel. Dicsérjük az erősségeit és képességeit. Fedezzünk fel vele új stressz-kezelési technikákat, amelyek segítenek megérteni, hogyan lehet higgadtan reagálni a stresszes helyzetekre.

Fontoljuk meg, hogy más családtagot is bevonunk a probléma megoldásába, de akár támogatói csoportokkal is felvehetjük a kapcsolatot. Nekünk és szeretteinknek is fontos, hogy megértsük a gyermek betegségét és érzéseit, valamint azt, hogy miként tudunk mindannyian segíteni neki.

Hogy hozzájáruljunk a gyermek iskolai sikereihez, értesítsük a gyermek tanárait és az iskolai tanácsadót, hogy a gyermek mentális betegségtől szenved. Ha szükséges, dolgozzunk ki az iskola személyzetével egy olyan tantervet, ami megfelel a gyermek igényeinek.

Ha aggodalommal tölt el bennünket a gyermek mentális egészsége, kérjünk tanácsot. Ne engedjük, hogy a szégyen vagy a félelem megakadályozzon minket a segítségkérésben. Megfelelő támogatással kiderülhet, ha a gyermeknek mentális gondjai vannak, és fel lehet fedezni olyan kezelési lehetőségeket, ami elősegíti a boldogulását.


Szakértőink

Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta



Bezár