A Látás Világnapja 2023

Ne legyünk rövidlátók!

2023.10.12.

A Látás Világnapja 2023

A Látás Világnapját (World Sight Day) mindig október második csütörtökén tartják, hogy ráirányítsák a figyelmet arra, hogy a vakság nagyrészben megelőzhető, illetve gyógyítható. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért idén a vészesen terjedő rövidlátásra, és a cukorbetegek szemészeti szűrésének jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet..

 Látás Világnapját 23. éve rendezik meg minden október második csütörtökén a célból, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a vakság nagyrészben megelőzhető, illetve gyógyítható. Azonban ahogy változik a világ, úgy változnak a vakság okai is.

A modern életmód egyik következményeként az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének átlagosan több, mint felét érinteni fogja a rövidlátás. Közép- Európában 2000-ben a népesség 20,5%-a rendelkezett myopia (rövidlátási) fénytörési hibával. Ez az arány 2020-ra 34,6%-ra növekedett és 2050-re várhatóan elérjük a 54,1%-ot. Az előrejelzések szerint a patológiás rövidlátás lesz a visszafordíthatatlan látásromlás és vakság leggyakoribb oka világszerte.

Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátása előfordulása a fiatalok körében – 18–35 éves korcsoportban – elérte az 58,7%-ot. Összehasonlításképpen, 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7%-ot!

A nagyfokú myopia (rövidlátás) legerősebb rizikófaktora a fiatalkori kezdet. Hatéves kor alatt a rövidlátás előfordulása alacsony, hatéves kortól azonban jelentősen emelkedni kezd az előfordulás gyakorisága. A rövidlátás kialakulásának aránya jelenleg a 7–10 éves korosztályban a legnagyobb. 

A rövidlátás romlásának leállása a gyermekek csaknem felében 15 éves korban megtörténik, 18 éves korra az esetek 78%-a, 21 éves korra az esetek 90%-a stabilizálódik. Látható tehát, hogy bármilyen, a rövidlátás felismerését, és/vagy kialakulását pozitívan befolyásoló lépésre e korcsoportban van jó lehetőség.

A kutatásokban számos olyan nem-genetikai kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek befolyásolják a rövidlátás gyakoriságát és progresszióját. Ilyen példáula a szabadtéri tevékenység hiánya, a közeli munka, a számítógép- és okostelefon-használat, a fizikai aktivitás hiánya és a cirkadián ritmus (késői lefekvés/elalvás).

Mindazonáltal, ha ilyen jól ismerjük a kockázati tényezőket, az is tudható, hogy mit kell(ene) tenni a megelőzés érdekében – tanácsok szülőknek:

·         Az első és a legfontosabb, hogy a gyerek minélt több időt töltsön a szabadban, minimum 8-15 óra/hét szabadtéri tevékenység szükséges. – A vizsgálatok szerint, minden további heti egy óra szabadban töltött idő a rövidlátás kockázatának 2%-os csökkenéséhez vezethet. A rövidlátás kialakulásának esélye körülbelül egyharmadával kisebb, ha a szabadban töltött idő heti 0-5 óra helyett heti 14, vagy több óra.

·         Képernyőhasználat korlátozása – a holland Erasmus Myopia Research Group a közeli képernyő használatának teljes mellőzését javasolja 2 éves korig; 5 éves korig maximum 1 óra/nap, és maximum 2 óra/nap a 5-12 éves gyermekek számára a megengedhető képernyőhasználat mennyisége.

·         Közeli tevékenységek esetében fontos az ideális olvasási távolság: 20-30 cm ≦; a folyamatos olvasási idő max. 30-45 perc legyen, és ügyeljünk a helyes testtartásra.

·         Beltéri megvilágítás – maximalizáljuk a természetes megvilágítást, a nagyobb fényintenzitásnak a rövidlátással szemben védőhatása van (az ideális a kültéri környezethez hasonló fényintenzitás elérése beltérben). Az elmúlt években a hagyományos fényforrások helyett a light-emitting-diode (LED) megvilágítás terjedt el, mint új generációs lokális fényforrás. Sajnos a legújabb kutatások kimutatták, hogy LED lámpák használata fokozza a rövidlátás kialakulását, így gyermekek által gyakran látogatott helyeken érdemes kerülni a használatukat.

 Természetesen a szakembereknek is van tennivalójuk, legfontosabb teendőik a tudatosság növelése és ajánlások megfogalmazása, a rövidlátás kialakulásának megelőzése és a betegség súlyosbodásának (progressziójának) kezelése.

A rövidlátás elleni küzdelem egyik kulcsa felismerni azt, hogy mely – pl. 6 évnél fiatalabb – gyermeknél magasabb a kockázata a myopia későbbi kialakulásának (pl.: rövidlátó családtag, életmódi kockázatok), illetve kinél figyelhetők meg már e korban a későbbi rövidlátás klinikai jelei (premyop). Esetükben a szorosabb orvosi követés, és ösztönzés a szabadban eltöltött idő növelésére a fő tennivaló.

A már kialakult rövidlátás esetében a progresszió (a rövidlátás fokozódásának) lassítása a feladat.  A gyermekeket/fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy mindig viseljék a teljes rövidlátás korrekciójukat. Gyakran találkozni még ma is azzal, hogy a gyermek szemein direkt a szükségesnél gyengébb dioptriájú lencse van, mivel „ezzel lassítható a rövidlátás romlása”. Ma már tudjuk, hogy ez tévhit, a tudomány jelenlegi állása szerint kétszemes alulkorrekció nemhogy nem hatékony, hanem egyenesen ártalmas a rövidlátás progresszió szempontjából.

A már kialakult rövidlátás esetén fontos új lehetőséget jelentenek az elmúlt években megjelent myopiakontroll-szemüveglencsék, amik fő tulajdonsága, hogy lassítják vagy akár le is állítják a rövidlátás romlását.

Ezek közé tartozik az ún. Defocus Incorporated Multiple Segments (DIMS) szemüveglencsék. Ez a lencsekialakítás egy központi optikai zónával rendelkezik a fénytörési hiba korrekciójára, és e zónát több, myopiás defókuszt előidéző (+3,50 D) szegmens veszi körül.  Az eszközzel végzett vizsgálat szerint a DIMS-lencsét viselő gyermekeknél 52%-kal kisebb volt a rövidlátás progressziója a normál szemüveget viselőkhöz képest, a kétéves vizsgálati időszak alatt a DIMS-lencsét viselők mintegy 21,5%-ánál nem volt kimutatható a rövidlátás progressziója, míg a kontrolloknál ez csak 6%-ban volt így. Ráadásul a rövidlátás-szabályozó hatás a harmadik évben is fennmaradt. A DIMS-technológiájú szemüveg már hazánkban is elérhető, az egy éves hazai eredményekről magyar szakemberek is publikáltak már.

A már kialakult rövidlátás esetében történő kezeléseknél fontos kezelési lehetőséget kínál az antimyopia kontaktlencsék, az éjszaka viselhető orthokeratológiai kontaktlencsék (ortho-K), valamint az alacsony dózisú atropin hatóanyagú szemcsepp kezelések. Ráadásul ezek kombinált kezelésként is alkalmazhatóak, például az ortho-K kontaktlencsék és atropin szemcsepp (egyik ugye fizikai, a másik pedig kémiai úton hat) nagyon jól erősítik egymás pozitív hatását, és így a hatékonyságot.

Világszerte és hazánkban is folyamatosan növekszik a cukorbetegség és a cukorbetegek szemkárosodásának (diabéteszes retinopathia DR) előfordulása. A fejlett világban a 463 millió cukorbetegből mintegy 90 milliót érint a DR, ami a fejlett országok középkorú lakosságának körében a vakság egyik leggyakoribb oka.

A KSH becslése alapján 2022-ben Magyarországon már több mint 1,4 millió felnőtt cukorbeteg élt. A SE Szemészeti Klinika kutatócsoportjának felmérése szerint hazánkban az 50 év feletti lakosság mintegy 20%-a cukorbeteg, és minden 5. cukorbetegnél felfedezhetőek a diabéteszes retinopathia szemfenéki jelei. A DR hazánkban is a legfőbb vaksági okok közé tartozik, így az érintettek szűrése feltétlenül szükséges.

Cukorbetegséggel élőknél a vakság kockázata tízszeres, ezért minden kezelési protokoll számukra legalább évenkénti szemvizsgálatot ír elő, mivel a szemkárosodás gyakran csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már súlyos, előrehaladott látásromlás alakul ki. Ehhez képest a hazai Elkerülhető Vakság Gyors Felmérése (Rapid Assessment of Avoidable Blindness; RAAB) vizsgálat tanulságai szerint ez kevesebb mint a cukorbetegek felénél valósul csak meg.

Bár ez világszerte megfogalmazott szükséglet és kihívás, egy egész országot lefedő szűrőprogram csupán néhány országban valósult meg, inkább a telemedicinával kombinált helyi projektek a jellemzőek Európában is.

Az egyik első jó példa Izland, ahol már 1980-ban megkezdődik az országos szűrés, és bár csak azon csak a betegek egy rész vesz részt, mára ötödére esett a cukorbetegségben megvakultak száma!

Angliában 80-nál is több helyi programmal (NHS Diabetic Eye Screening Program) 2015-16-ban a 12 évnél idősebb korú cukorbetegek 82.8%-át tudták megvizsgálni (2.140.000 beteg), Skóciában pedig egy év alatt a cukorbetegek több mint 84%-át vizsgálták meg.

Jól látható tehát hogy a telemedicinával kombinált helyi programokkal nagyon jó hatékonyságot lehet elérni. 2012 óta hazánkban is elérhető a telemedicinális szűrés, optikai üzletekben szűrőállomások indultak, a központi elemző és képolvasó állomás pedig a SE Szemészeti Klinikáján található. (Semmelweis Kft.).

 A továbblépést egy országos, minden cukorbeteg számára elérhető telemedicinális DR szűrőhálózat kiépítése jelentené. Ehhez funduskamerák kihelyezésére van szükség az alapellátásban (háziorvosi rendelők/diabetológiai szakrendelések) amivel egyben növelhető lenne a beteg compliance, és szorosabb szemész-diabetológus együttműködés valósulhat meg. A magas rizikójú betegek kiszűrésével mind az egészségügyi rendszer mind a betegek terhei csökkennének.

Magyar Szemorvos Társaság ezért együttműködést kezdeményezett a Magyar Diabetes Társasággal többek között egy új egészségügyi a diabéteszes retinopátia szűréséről, diagnosztikájáról, kezeléséről, gondozásáról szóló szakmai irányelv kidolgozására.

Mindezeken túl a szakemberek abban is bíznak, hogy a döntéshozók e kérdésben nem lesznek „rövidlátók”, és elismerik a telmedicinális rendszer egyszeri kiépítési költségének sokszoros megtérülését.

Forrás: Magyar Szemorvos Társaság


Szakértőink

dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus



Bezár