Mindennapi nehézségek ILD-ben – különös tekintettel a téli időszakra

2023.12.12.

Mindennapi nehézségek ILD-ben – különös tekintettel a téli időszakra

Az ILD a tüdő hegesedését (fibrózist) okozó betegségek nagy csoportjára használt gyűjtőfogalom. A betegségben szenvedők nehézségekkel találkoznak a mindennapokban. A téli időszak kihívás elé állítja betegeket. A táplálkozás is befolyásolja a beteg állapotát

Ismerjük meg a betegséget

Az ILD rövidítés (Interstitial Lung Disease, intersticiális tüdőbetegség) egy betegségcsoportot jelöl, amelybe több mint 200 különböző tüdőbetegség tartozik. A betegségek közös jellemzője, hogy gyulladás, majd hegesedés alakul ki a tüdő kötőszövetes vázában, amit fibrózisnak nevezünk. A hegesedés következtében a tüdő elveszíti rugalmasságát, ami nehézzé teszi a belégzést és kilégzést, azaz a tüdő tágulását és elernyedését. Az ILD-be tartozó ritka betegségek együttesen már meghaladják a félezrelékes határt: szakemberek becslése szerint a Magyarországon élő ILD-betegek száma elérheti a tízezret.1

 

Mit jelent mindez a beteg számára?

A leggyakoribb tünet, amely egy ILD-betegnél jelentkezik, és amelynek hatására orvoshoz fordul, az a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Ez jellemzően emelkedőn, lépcsőzés közben, hosszabb séták alkalmával jelentkező légszomj. Egyéb tünet lehet a száraz köhögés, a köhögésroham, a mellkasi fájdalom, az extrém fáradékonyság. Nagyon jellegzetes tünet a dobverő ujj, azaz a kéz- és lábujjak végének kiszélesedése, és a tüdő vizsgálatakor hallható hóropogáshoz hasonló recsegő hang. A tüdő kapacitásának csökkenése tehát alapvetően kihat a beteg terhelhetőségére és munkavégző képességére, és ez nemcsak a munkahelyi tevékenységekre értendő, hanem az otthoni, háztartással kapcsolatos aktivitásokra és az utazásra is.

 

A téli időjárás hatása – mire érdemes figyelnie a betegnek

A téli hónapokban még az egyébként egészséges embereknél is gyakrabban jelentkeznek légúti panaszok, mint az év többi részében.  A tüdőbetegséggel élők számára pedig további kihívásokat jelenthet a tél.2  

Csökken a hőmérséklet, a levegő hideg és száraz, és ez az időjárás kiválthatja a betegség fellángolását. A fellángolást jelzi a szokásosnál erősebb köhögés, a nehezebb légzés, nyálka, esetleg vér felköhögése, a szokásosnál erősebb fáradtság, emelkedett testhőmérséklet.

Ügyelni kell arra, hogy a beteg ne fázzon meg, és kerülje azokat a helyzeteket, ahol megfertőződhet. A gyerekek könnyen továbbadhatják a fertőzést, ezért a járványos időszakban fokozott elővigyázatossággal érdemes tartani a kapcsolatot gyerekközöségbe járó családtagokkal (pl. gyakori kézmosás, kézfertőtlenítés, szájmaszk használata), betegség tünetei esetén pedig kerülni kell a közvetlen testi kontaktust, az egy légtérben való tartózkodást. Ugyanis egy esetleges vírusfertőzés is okozhat fellángolást az ILD betegnél.

Arra is érdemes ügyelni, hogy a beteg otthona, azon belül is azok a helyiségek, ahol a legtöbbet tartózkodik, meleg legyen, és kellő páratartalmú.

 A hideg időjárás ellenére fontos fenntartani az aktivitást, mert ez késlelteti a tüdő funkciójának romlását. A lakásban is végezhetőek tornagyakorlatok, sőt akár egy széken ülve is végezhető számos gyakorlat, amivel biztosítható a szükséges testmozgás.

Ha pedig kinti sétára kerülne sor, javasolt inkább orron keresztül lélegezni, mert ilyenkor a belélegzett levegő kissé felmelegszik. De ha túl hideg vagy szeles az idő és a betegnek ez nem esik jól, akkor marad az otthoni torna.

 

A táplálkozás és a betegség

Fontos, hogy a beteg étrendje kiegyensúlyozott legyen, azaz legyen benne zöldség, gyümölcs, fehérjék, teljes kiőrlésű gabonák. A fehérjék segítenek az izomépítésben, és erősíthetik az immunrendszert. A gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák rostokat, számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amelyekre a szervezetnek szüksége van az egészség megőrzéséhez.3

 Az első és legfontosabb szabály, hogy tilos a dohányzás, mert az súlyosbíthatja a beteg állapotát. Vonatkozik ez az aktív és – a beteg környezete által okozott – passzív dohányzásra is.

 A „tányér módszer” segítségével egyszerűbb a kiegyensúlyozott étel összeállítása: a tányér felén gyümölcs és zöldség van, az egynegyedén teljes kiőrlésű gabona, egynegyedén pedig fehérje.

 Javasolt, hogy a reggeli legyen a nap legnagyobb étkezése, ez elegendő energiát biztosít a nap további részéhez, amikor inkább kisebb adagok fogyasztása tanácsos. A bőséges étkezés hatására a gyomor nyomja a tüdőt és a rekeszizmot, ami megnehezíti a légzést.

 Alapvetően inkább vizet fogyasszon a beteg, mert a szénsavas vagy magas cukortartalmú italok befolyásolják az étkezési rutint is. A kávé, tea, kóla túlzott fogyasztása kerülendő, mert koffeintartalmuk befolyásolhatja a gyógyszerek hatását, megnehezíti a pihenést, az elalvást, idegessé, nyugtalanná teheti a beteget. De egy régóta a napi rutinban lévő kávétól vagy teától, ha azoknak a gyógyszerekre való hatását a beteg megbeszélte az orvosával, ne legyen senkinek lelkiismeretfurdalása!

 A sófogyasztás mértékét is csökkenteni kell, ugyanis a só hatására a szervezet visszatarthatja a vizet, ami megnehezíti a légzést. Figyelembe kell venni, hogy a feldolgozott élelmiszerek – konzervek, felvágottak – viszonylag sok sót tartalmaznak.

 A magas rosttartalmú ételek fogyasztása elősegíti a jóllakottság érzését. Ezek az élelmiszerek lehetnek például a dió, a barna rizs és a teljes kiőrlésű gabonák. Viszont kerülni kell a puffadást okozó élelmiszereket - bab, brokkoli, káposzta, uborka, paprika, fehérrépa és szénsavas italok -, mert a gázképződés vagy puffadás szintén nehezíti a légzést.

A diagnózist követően a fenti életmód tanácsokon kívül a betegnek lelki támogatásra is szüksége lehet családjától, orvosától és betegtársaitól. Segítséget jelenthet, ha a beteg csatlakozik egy betegszervezetekhez4, ahol találkozhat hasonló helyzetben lévő emberekkel – megértésre találhat a problémáival, gyakorlati tanácsokat kaphat a mindennapi élet könnyebbé tételéhez, az életminőség megtartásához, és mindezzel együtt erőt és motivációt ahhoz, hogy megküzdjön a betegségével.

 

¹ https://szimpatika.hu/cikkek/12246/egy-nehezen-diagnosztizalhato-tudobetegseg-az-ild

2 https://lungfoundation.com.au/patients-carers/after-your-diagnosis-title/hot-and-cold-weather/

3 https://www.lung.ca/eat-healthy-living-well-ild

4 https://tudofibrozis.hu/


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus



Bezár