Mindig van remény!

Egy gyermekre vágyó, kitartó pár sikertörténete

2013.01.24.

Mindig van remény!

Julianna és párja 7 éve vannak együtt, a házaspár mai mércével mérve fiatalon döntött úgy, hogy gyermeket szeretnének vállalni. Annak ellenére, hogy azt gondolták, hogy nincs semmi akadálya, hogy szülővé váljanak mégis sokat kellett küzdeniük, amíg gyermekeiket – egy kisfiút és egy kislányt - a karjaikban tarthassák. Azért vállalkoztak arra, hogy mesélnek kálváriájukról, mert remélik, hogy történetük segít erőt adni azoknak a pároknak, akik még az útjuk erején járnak.

„Négy éve döntöttünk úgy, hogy szeretnénk babát, akkor kezdődött az egész. Nem fogantam meg természetes úton, ezért orvostól-orvosig jártunk, de mindenhól negatív visszajelzéseket kaptunk. A különböző klinikákon, amiket felkerestünk azt mondták a szakemberek, hogy túl nagy a probléma ahhoz, hogy babánk szülessen, ugyanis az eredményeim alapján korai petefészek kimerülés szindrómában szenvedtem. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a 20-as éveim közepén járok, már klimaxszerű tüneteim vannak, vagyis a petefészkem idő előtt elkezdett leállni” – meséli a Julianna.


„Nagyon elkeserítő volt, ahogy a szakemberek az eredményeink alapján folyamatosan azt jelezték vissza nekünk, hogy esélyünk sincs arra, hogy kisbabánk szülessen. Már kezdtük feladni a reményt, amikor eljutottunk mostani kezelőorvosunkhoz, Dr. Vereczkey Attila endoszkópos és meddőségi specialistához. A Főorvos úr végig őszinte volt velünk, és a kivizsgálásokat követően egyetértett abban, hogy a feleségemnek összetett és bonyolult az egészségügyi problémája, de mégis megerősített minket, hogy igenis van remény arra, hogy gyermekünk szülessen” – veszi át a szót Julianna férje. Juliannánál tehát már fiatalon korai petefészek kimerülést diagnosztizáltak, amely miatt 24 éves korában bekövetkezett a menopazua.


„Máshol azt mondták, hogy természetes úton úgy sem foganhat kisbabánk, és tegyünk le arról is, hogy valaha petesejthez jutunk. Itt azonban megtudtuk, hogy arra is lehetőség van, hogy egy rokonunk adományozzon petesejtet. Először megpróbálkoztunk azzal, hogy hagyományos stimulációs protokollal érik-e tüszőm, bár a Főorvos úr elmondta, hogy erre kevés az esély. Legnagyobb örömünkre mégis sikerült érett tüszőket produkálni, de sajnos a petesejtjeim nem voltak elég érettek. Ekkor Vereczkey doktorral történő hosszas konzultációt követően végül arra a döntésre jutottunk, hogy petesejt donációt veszünk igénybe. Egy unokanővérem segített, akinek három fia van már, és már biztosan tudta, hogy nem szeretne több gyermeket vállalni, ezért is vállalkozott arra, hogy segít nekünk. Végül két embrióm is megtapadt. Persze végigizgultuk az egész időszakot, hogy képes lesz-e a szervezetem kihordani a babákat. Szerencsére minden jól alakult, az ikrek minden komplikáció nélkül a 39. héten jöttek a világra, és négy nap után haza is vihettük őket a kórházból.


Csak a legszűkebb család ismeri a történetünket, a legtöbb ismerősünknek nem meséltük el, hogy milyen hosszú utat jártunk be. Hihetetlenül sokat segített nekünk, hogy a klinikán persze senki sem tudta teljes biztonsággal ígérni, hogy sikerülni fog, de azt igen, hogy van remény. A sikerhez mindenképpen hozzájárult a klinika szakmai koncepciója is, ami szerint a párokat több szakorvos együttműködésében kezelik. Nagyon nagy segítséget jelentett az intézet pszichológusa is, aki végig támogatott minket, és segített a nehéz pillanatokban erőt gyűjteni. Már a második beültetés sikerrel járt, és végül két gyönyörű, egészséges kisbabánk született. Azóta is mindig nagy örömmel fogadnak, amikor behozzuk a kicsiket látogatóba.


Ezért is szeretnénk mindenkinek elmondani, aki hasonló helyzetben van, mint amiben mi voltunk, hogy sokszor még akkor is van remény, amikor az embernek sorozatos visszautasításban van része. Arra bíztatunk mindenkit, hogy merjenek váltani, legyenek bátrak és kitartóak. Mi is több pofont kaptunk, de nem adtuk fel, bár be kell, hogy valljam, hogy már a határán voltunk. A kitartásunknak és a professzionális szakmai segítségnek köszönhetően most két kisbaba szülei vagyunk, ezért is szeretnénk, hogy minél több emberhez eljusson a történetünk…” – hangsúlyozza a pár.


A korai petefészek elégtelenség


(premature ovarian failure, POF)


A korai petefészek kimerülés szindróma, azaz premature ovarian failure (POF) sajnos számos nőt foszt meg attól a lehetőségtől, hogy saját gyermekük szülessen. A témával kapcsolatban Dr. Csajbók Éva endokrinológust, valamint Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialistát kérdeztük.


Nagy készlettel születünk


Jól ismert, hogy az életkor előrehaladtával a petefészkekben lévő petesejtek mennyisége csökken, minőségük romlik. A terhesség 20. hetében a leánymagzatok petefészkei (ovárium) körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Közvetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első menstruáció idején már csak körülbelül 300-500.000 az ováriumokban lévő elsődleges tüszők száma. 35 éves kor után a petefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent fogamzóképességgel, magasabb vetélési, rátával, illetve az esetleges korai működésleállás („korai menopauza”, POF) miatt pedig visszafordíthatatlan meddőséggel is számolnunk kell.


A nyugati kultúrákban, így hazánkban is a nők átlagosan 51 éves korban kerülnek „változó korba”, azaz következik el a menopauza ideje. Amennyiben ez 40 éves kor alatt jelentkezik, korai petefészek elégtelenségről (premature ovarian failure, POF) ill. kimerülésről beszélünk. A 40 éves korban levő nők kb. 1%-ánál van jelen ez a probléma. Ezekben a hölgyekben hasonló folyamat zajlik, mint a természetes menopauza bekövetkeztével: a petefészkek működése leáll, mind a hormontermelés, mind pedig a peteérés tekintetében – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától.


A POF kialakulásának okai és fajtái


Egészséges felnőtt fogamzóképes hölgyekben a normális petefészek működéshez az agyalapi mirigyben termelődő FSH (follikulus stimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon) valamint a petefészkek által termelt ösztrogén és peteérés, sárgatest- képzés összehangolt működése szükséges. A korai petefészek kimerülés esetén a petefészkek idejekorán elvesztik mind hormontermelő-mind pedig érett petesejt-képző funkciójukat. Emiatt a menstruációs ciklus elmarad (amenorrhoea), és infertilitás alakul ki. Emellett - csakúgy, mint idősebb társaikban - ezekben a hölgyekben is kialakulhat csontritkulás az ösztrogén-hiány következtében. Oka sok esetben ismeretlen marad, de állhat a hátterében korábbi kétoldali petefészek eltávolítása vagy korábbi kismedencei sugárkezelés, esetleg kemoterápia, de lehet autoimmun eredetű és genetikai okokból létrejött is (mint pl. ún.”törékeny X kromoszóma”). A kórképet elsőként Fuller Albright írta le 1942-ben. Egy fiatal hölgynél talált magas FSH (follikulus stimuláló hormon) és alacsony ösztrogén szintet a menstruációs ciklus elmaradása mellett. Ő nevezte ez a kórállapotot primer (elsődleges) petefészek elégtelenségnek elkülönítve azt az ún. másodlagos petefészek-elégtelenségtől, ahol a hiba nem a petefészekben magában, hanem az agyalapi mirigyben van.


El kell különítenünk a korai petefészek-elégtelenséget az ún. primér (elsődleges) petefészek elégtelenségtől. Az utóbbiban szenvedő betegekben soha nem jelentkezik spontán menstruációjuk (mint pl. Turner szindróma), míg a POF- nél a betegek ciklusa korábban teljesen normális volt. A POF- nak van olyan fajtája, melyben „csak” az érő petesejtek érintettek és a primordiális tüszők egészségesek (pl. bizonyos autoimmun folyamatokban) és van olyan forma, amiben már a petesejt- előalakok is betegek. Utóbbiban szenvedő hölgyek csak donor petesejt segítségével kerülhetnek áldott állapotba, az előzőeknél előzetes ösztrogén-kezelés után külsőleg adott FSH-val megkísérelhető a petesejt-érés elérése.


Jellemző tünetek


A kórkép diagnosztikájában a klinikai jelek (amenorrhoea, hőhullámok) mellett a laboratóriumi paraméterek, a magas FSH és LH és alacsony ösztrogén szintek bizonyító erejűek lehetnek. A kétszeri alkalommal 40 mIU/l feletti FSH-érték esetén a POF diagnózisa szinte bizonyos. Az utóbbi néhány évben (Magyarországon kb. 1,5 éve) áll rendelkezésünkre egy újabb laboratóriumi paraméter, az ún. AMH (anti müllerian hormon) mérésének lehetősége, mely segítségünkre lehet a diagnosztikában. Az AMH alacsony értéke szintén támogatja a petefészek-elégtelenség diagnózisát. Az AMH egy olyan hormon, melynek szérum-szintje a kor előrehaladtával is csökken, de egyértelmű összefüggés mutatkozik a petefészkekben még jelen levő “érlelhető”petesejtek száma és az AMH szintek közt. Születésünkkor egy bizonyos mennyiségű petesejt van a petefészkeinkben, ezek az ún. primodrális tüszők, melyek közül normális esetben 28 naponta 1-1 petesejt megérik, és vagy megtermékenyül vagy elhal. Minél kevesebb petesejtünk van, annál alacsonyabb az AMH szintünk. Az AMH tehát –bizonyos korlátok mellett- jól használható a POF gyanújának megerősítésére vagy kizárására – magyarázza a szakember.


A legfontosabb kérdés: teherbe eshet-e egy POF- es beteg?


A korábban POF- ként diagnosztizált betegek 5-10%a spontán teherbe eshet, amennyiben nem genetikai vagy anatómiai okú a petefészek elégtelenség, és csak az érő tüszőket érinti a kórkép. Amennyiben vélhetően a petefészkek vérellátását veszélyeztető hasi műtétet, vagy szisztémás kemo- illetve radioterápiát terveznek, érdemes megfontolni a petesejt- vagy esetleg petefészek-szövet fagyasztást, amennyiben a beavatkozás után fertilitási igény lenne. Különösen érdemes erre figyelni gyerek- és fiatal felnőttkorban.


A kezelést érdemes a diagnózis felállítása és a potenciális rizikófaktorok felmérése után mihamarabb megkezdeni a csontritkulás kialakulásának kivédése céljából. Fontos azonban tudnunk, hogy fokozott trombózis-hajlam, dohányzás, nem jól beállított magas-vérnyomás esetén a női hormonpótlás ellenjavallt. Amennyiben a beteg saját vagy családi anamnézisében szerepelt trombózis, a kezelés megkezdése előtt mindenképpen szükséges a trombózis-hajlam felmérése, az ún. trombofília- panel elvégeztetése, családi halmozódású emlőrák esetén különös óvatosság szükséges szintén a hormonpótlás ideje alatt – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától.


Esélyek és veszélyek


Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista szerint az IVF (In Vitro Fertilizációs) kezelést megelőzően nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy vannak-e működő petesejtek a petefészekben. Mivel a POF- ben szenvedő páciensek petefészek működése hasonlít a menopauzában lévő nők petefészek működésére, így sajnos a stimulációs kezelés sokszor sikertelen, tüszőnövekedés nem látható, petesejtet nem nyerhető.


Ez az oka annak, hogy sok esetben a POF- ben szenvedő pácienseknél a petesejt adományozás jelentheti az egyedüli megoldást. A petefészek petesejtállományának meghatározására azonban már van mód napjainkban, így nagyjából meg lehet állapítani, hogy a korai petefészek leállás veszélyezteti-e a pácienst? Ilyen vizsgálatokat a meddőségi klinikánkon rutinszerűen végzünk, melyek közé speciális ultrahang -, hormon-, és genetikai vizsgálatok is tartoznak. Ha egy páciensnél azt látjuk, hogy elindult a folyamat, melynek a végeredménye a POF lehet, mindenképpen javasoljuk, hogy vegye fontolóra az előrehozott gyermekvállalást.


A korai petefészek kimerülés szindróma okainak hátterében feltétlenül meg kell említeni a környezeti tényezők hatását, több tudományos tény igazolja, hogy az életmódunk, táplálkozás, stressz, károsító környezeti hatások, valamint egyéb toxikus anyagok is vezethetnek ehhez a máig tisztázatlan betegséghez. Ez az oka annak, hogy nemcsak a saját egészségünk, hanem a jövendőbeli gyermekáldás miatt is javasolt a lehető legegészségesebb életkörülményeket biztosítani saját magunk, párunk, és leendő számára – javasolja Vereczkey doktor.

Forrás: www.versysclinics.com


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász



Bezár