Mire allergiás a gyermek?

- Írta: dr. Polgár Marianne, gyermekorvos

Mire allergiás a gyermek?

Sokat beszélünk és hallunk az allergiáról, de mit is jelent ez tulajdonképpen? Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója a környezetünkben előforduló anyagokra. Ezek az egyébként ártalmatlan anyagok, amelyek az emberek többségének semmi gondot nem jelentenek a túlérzékenyek számára fenyegető, ellenséggé válhatnak. A szervezet immunegyensúlyának a fenntartásában szerepet játszó fehérvérsejtek (T-limfociták) és az általuk termelt aktiváló anyagok (citokinek) mennyisége a normális védekezésből egyes egyénekben az allergia kiváltásának irányába tolódnak el. Ennek következtében az aktiválódott immunrendszer bizonyos anyagokra heves túlérzékenységi reakciót vált ki.

Kik ve­szé­lye­ztetet­tek al­ler­gi­á­ra?

A családi örökletes hajlam szerepe bizonyítható. Ha a családban már van allergiás, az újszülött kisbaba számára 30–40% a valószínűsége, hogy allergiás lesz, ha pedig mindkét szülő és testvér is allergiás, az allergia kialakulásának a kockázata még ennél is jóval nagyobb. De a genetikai hajlam mellett még egyéb tényezők is számítanak az allergia kiváltásában, mint a nagyon rövid ideig tartó szoptatás, a helytelen csecsemőtáplálási szokások (pl. a korai hozzátáplálás) és környezeti tényezők is, mint a környezetszennyezés. Még a korábbinál is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a dohányzásnak, aminek a káros hatása a magzatra már a terhesség idején kimutatható. Ennek megfelelően nemcsak az anyának nem szabad dohányoznia, de a környezetnek is dohányfüstmentesnek kell lennie. 

Mik az allergének (az al­ler­gi­át ki­vál­tó anya­gok)?

A gyermek a környezetében levő minden anyagra allergiássá válhat. A lakások pora, a benne levő atka, a nedves lakásokban megtelepedő penészgomba, a babakozmetikumok egész évben allergiás tünetek kiváltói lehetnek. A korán virágzó fák, a gyomnövények, és a hírhedt, bűnös parlagfű, virágzásuk idején termelődő pollenjeikkel válthatnak ki allergiás megbetegedést. Mégis számos gyermekre leselkedő veszély között gyakorisági sorrendet lehet felállítani. 

Me­lyek az el­ső ve­szély­for­rá­sok?

Csecsemő és kisdedkorban az első allergének a táplálékokban levő fehérjék, amelyek allergiás betegséget válthatnak ki. A gyomor-bélcsatorna hatalmas felület, ami a táplálékkal felvett allergének számára olyan, mint egy nagy nyitott kapu, amelyen keresztül az allergének elérik az immunrendszert, és onnan eljutnak valamennyi szervhez. A bél immunrendszere még nem olyan érett és ellenálló, mint későbbi életkorban, ennek következtében a bélcsatorna átjárhatósága nagyobb a táplálék fehérjék számára mint későbbi életkorban, és ezzel lehetővé válik, hogy a szervezettől idegen fehérjék átjussanak a bélfalon és az immunrendszert izgalmi állapotba hozva betegségi tüneteket váltsanak ki. Ezért olyan egészséges táplálékok, amelyek a későbbi életkorban értékes fehérjeforrást jelentenek, mint a tehéntej, a tojás, a gabonafélék, a halak ebben az életkorban allergiás reakciót válthatnak ki. Mivel rendszerint a tehéntej az első idegen fehérje, amivel a kisbaba találkozik, a tehéntej allergiának kiemelt fontossága van ebben az életkorban. A légúti allergénekkel (allergiát kiváltó anyagok) okoznak, és csak későbbi gyermekkorban, 5-6 éves kor körül alakul ki az allergiás megbetegedés. 

Mi lehet a tünete a csecsemő és kisgyermekkori táplálékallergiának?

A betegség egész enyhe tünetektől a súlyos betegség formákig sokféle formában jelenhet meg. A kis csecsemőknél leggyakrabban allergiás bőrkiütés (atópiás dermatitis) alakul ki, de nem ritka a gyomor-bélrendszeri tünet sem. A mással nem magyarázható hányás, hasmenés, fejfájás, étvágytalanság, haspuffadás, vashiányos vérszegénység, éjszakai sírás is lehet tehén-tejallergia jele. Visszatérő légúti betegség, ami láztalanul jelentkezik csecsemő és kisdedkorban szintén gyanút kelthet tehéntejallergiára. Ezeken a betegség formákon kívül vannak azonban olyan azonnali súlyos túlérzékenységi reakciók (anafilaxia) is, amelyek a vérkeringés és a légzés zavarával halált is okozhatnak. A légúti allergénekre kialakult szenzitizáció rendszerint allergiás nátha (szénanátha), szemviszketés (allergiás kötőhártyagyulladás), vagy asztma formájában jelenik meg. 

Milyen módon lehet védekezni az allergia kialakulásával szemben, ha a gyermek veszélyeztetett csoportba tartozik?

A kisbaba és a szoptató édesanya körültekintő, tudatos táplálásával és a környezetben levő allergének mennyiségének csökkentésével nagymértékben lehet csökkenteni az allergia kialakulásának veszélyét. A nemzetközi és a hazai gyermekorvos társaságok ajánlásai szerint az anyatejtáplálás védelmet jelent. Különösen kedvező a hatás, ha a kisbaba még gyümölcsöt és főzeléket sem kap 6 hónapos korig. A szoptató anyuka ne fogyasszon sok tehéntejet, tojást, halat a kalcium és fehérjebevitelt más tápanyagokkal oldja meg. Erősen allergizáló fehérjéket 1 éves kor alatt ne adjunk a kisbabának. Ha nincs anyatej vagy pótlás válik szükségessé, lebontott fehérjét (hidrolizált) tartalmazó tápszerrel kell helyettesíteni az anyatejet. Az anyának és a kisbaba környezetének nem szabad dohányozni, a portalanításra és a megfelelő szellőztetésre nagy súlyt kell helyezni. Háziállatot ne tartsanak a gyermek környezetében. 

Az al­ler­gia ke­ze­lé­se

Már kialakult allergiás megbetegedés esetén a tünetektől függően történik a kezelés: Hypoallergén tápszerekkel (ezek hidrolizált formában tartalmazzák a fehérjét), belélegezhető (inhalációs) gyógyszerekkel és speciális bőrápoló készítményekkel. A felsoroltak mellett az allergia kezelésének eszköztárában ma már nélkülözhetetlenek azok a korszerű gyógyszerek (második és harmadik generációsnak nevezett antihisztaminok), amelyek az allergiát kiváltó immunfolyamatra gyakorolt kedvező hatásuk mellett csökkentik az allergiás gyulladást is.


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász



Bezár