Mit kell tudni az ételmérgezésről?

- Írta: SzN

Címkék: ételmérgezés
Mit kell tudni az ételmérgezésről?

Az ételmérgezés tüneteinek erőssége, a fertőzés súlyosságának foka az immunrendszer felkészültségétől függ. Míg egy erős szervezet „szinte észre sem veszi” a kórokozót, addig más embereknél ugyanaz a fertőző ágens nagy mértékben veszélyeztetheti az egészséget. Általánosságban elmondható, hogy az ételmérgezés súlyosságának megítélése függ az életkortól és az általános egészségi állapottól.

Ételmérgezést bármilyen, az élelmiszerbiztonsági előírásokat nem megfelelően betartva készített vagy tárolt, illetve kezelt élelmiszertől, készételtől kaphatunk. Különösen a nyers vagy félig feldolgozott élelmiszereket tartalmazó készételek, például a különféle saláták okoznak olykor sajnos igen súlyos emésztőrendszeri tüneteket. A nem elégségesen hőkezelt és/vagy tárolt húsneműk, tojásos ételek illetve tojás fogyasztása is előkelő helyet foglal el az ételmérgezés kiváltó okai között.

Bár az ételmérgezéses tünetek hátterében leggyakrabban a hús és a tojás áll, sajnos, szinte bármilyen, fertőzött élelmiszertől kaphatunk ételmérgezést – ugyanis az élelmiszer fertőződése annak típusától függően az előállítás szinte bármelyik szakaszában bekövetkezhet – a betakarítástól kezdve egészen a tárolásig.

Számos baktérium, vírus és parazita lehet felelős a különféle, ételmérgezéses tünetekért, és épp a kórokozók nagy változatossága miatt az ételmérgezés tünetei, illetve a szimptómák kombinációi is nagy változatosságot mutatnak.

Legfőképp tehát a a nyers, illetve készételek előállítása során jelentkező élelmiszerbiztonsági hiányosságok felelősek az olykor súlyos tünetekért, de az sem ritka, hogy a tárolás vagy a forgalmazás során jutnak a fertőző ágensek az ételbe. A koszos munkaeszközök, a koszos kéz, a piszkos tárolóedények mind-mind kiváló táptalajai lehetnek a kórokozóknak.

Veszélyes is lehet

Az ételmérgezés tüneteinek erőssége, a fertőzés súlyosságának foka az immunrendszer felkészültségétől függ. Míg egy erős szervezet „ szinte észre sem veszi” a kórokozót, addig más embereknél ugyanaz a fertőző ágens nagy mértékben veszélyeztetheti az egészséget. Általánosságban elmondható, hogy az ételmérgezés súlyosságának megítélése függ az életkortól és az általános egészségi állapottól. S hogy kiket veszélyeztet leginkább az ételmérgezés?

Időskorúakat

A szervezet elöregedésével az immunrendszer is gyengül, így már nem képes ugyanolyan hatékonysággal védekezni a kórokozók ellen, mint az egészségesebb, aktív, fiatalabb életévek idején.

Kismamákat

A terhességben fokozódó anyagcsere miatt a korokozók terjedése is gyorsul a szervezetben, emiatt a tünetek is gyorsabban és erősebben lépnek fel. Bár ritkábban, de a magzat is érintett lehet – kismamáknak ételmérgezés-gyanú esetén épp ezért mindenképp ajánlatos orvoshoz fordulni.

Csecsemőket és a kisgyermekeket

Ebben az életszakaszban az immunrendszer fejletlensége miatt betegség fellépésekor minden esetben – így ételmérgezés gyanúja esetén is – orvoshoz kell fordulni!

Krónikus betegséggel élőket

Számos krónikus betegségben gyengült az immunrendszer működése, emiatt lassult és/vagy elégtelen az immunreakció, és egy normális esetben enyhe lefolyású betegség is komoly kihívást jelenthet a szervezetnek. Épp ezért krónikus betegséggel élőknek is tanácsos ételmérgezés gyanúja esetén sürgősen orvosi segítséget kérni.

Mitől kaphatunk ételmérgezést?

Kórokozó

 

Lappangási     

idő

Fertőzés közvetlen oka

 

Campylobacter 2-5 nap Ürülékkel szennyezett, nem megfelelően hőkezelt húsfélék, tej fogyasztása okozhat Campylobacter fertőzést. Akár szennyezett ivóvízzel is bevihetjük szervezetünkbe.
Clostridium perfringens 8 és 16 óra Rosszul tárolt húsételek elfogyasztásával jut az emberi szervezetbe.

Escherichia coli

(E. coli)

1-8 nap Főképp az elégtelenül hőkezelt marhahús fogyasztása során fertőződhet az emberi szervezet, de ivóvízben, lucernacsírában, az almában és a nyers tejben is előfordulhat.
Giardia lamblia 1-2 hét A kórokozó nyers, fogyasztásra kész termékekben fordulhat elő.
Hepatitis A 28 nap A kórokozó nyers, fogyasztásra kész termékekben és szennyezett vízből származó kagylókban fordulhat elő.
Listeria 9-48 óra A kórokozót többek közt hot- dog, löncshús, pasztörizálatlan tej és sajt tartalmazhatja, illetve bármilyen, mosatlanul elfogyasztott nyers élelmiszerrel, vagy akár szennyezett ivóvízzel is bevihetjük szervezetünkbe.
Norovírusok (Norwalk-szerű vírusok) 12-48 óra Nyers, fogyasztásra kész élelmiszerekben illetve szennyezett vízből származó kagylókban fordulhat elő.
Rotavírus 1-3 nap Nyers, fogyasztásra kész élelmiszerekben fordul elő leginkább.
Salmonella 1-3 nap Nem megfelelően hőkezelt vagy nyers, állati ürülékkel szennyezett húsnemű, tej vagy tojás fogyasztásával juthat az emberi szervezetbe. Megtelepedhet tárgyakon, késen, de konyhai törlőben is.
Shigella 24-48 óráig Nyers, fogyasztásra kész élelmiszerekben fordul elő leginkább.
Staphylococcus aureus 1-6 óra Húsok és fogyasztásra kész saláták, mártások, tejszínes sütemények közvetítik leginkább. Cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszögés), vagy akár kézfogás útján is terjed.
Vibrio vulnificus 1-7 nap Osztriga, illetve nyers vagy nem elégségesen hőkezelt kagylófélék terjeszthetik.

 

Az ételmérgezés (lehetséges) tünetei:

  • hányinger,
  • hányás,
  • súlyos hasmenés,
  • hasi fájdalom,
  • gyomorgörcs,
  • étvágytalanság,
  • elesettség,
  • láz.

 

Amikor tanácsos orvoshoz fordulni…

  • több mint két napon keresztül fennálló, gyakori hányás esetén,
  • vérhányás esetén,
  • egy napon át tartó folyamatos folyadékvesztés (hányás és/vagy hasmenés) esetén,
  • tartós, legalább három napon keresztül fennálló hasmenés esetén,
  • amennyiben a székletben vér tűnik fel,
  • súlyos, erős gyomorgörcsök illetve hasi görcsök esetén,
  • amennyiben az ételmérgezésnek akár enyhe tüneteit tapasztaljuk nagy melegben,
  • a kiszáradás – nagyfokú, állandó szomjúság, szájszárazság, csökkent vizeletürítés, súlyos elesettség, szédülés vagy ájulás – tüneteinek fennállása esetén.

Szakértőink

dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár