Tér(d)kép - Utazás a térdem körül - Előzmények

I. rész

2012.09.05.

Tér(d)kép - Utazás a térdem körül - Előzmények

Hát itt vagyok. Gyorsan elment a nyár, és most bent fekszem a kórházban. Hogy jutottam el idáig?. A férjem szerint öreg vagyok én már ahhoz, hogy heti négyszer járjak edzésre, és nyilván túlerőltettem öregedő! testemet, ezért történt a „baleset”. Én meg, ha már így alakult, büszkén mesélem fűnek-fának, hogy ez egy edzésen összeszedett sportsérülés, és milyen megpróbáltatások után állhatok vissza edzeni úgy 8-10 hónap elteltével. Ugyanis elülső keresztszalag-szakadásom van a bal térdemben. És karatézok. Amúgy meg majd negyven vagyok, a két gyerekemmel együtt edzek.

Először csak hiányzott a mozgás, és nem tudtam másképp megoldani a munka és a család mellett. Aztán meg beleszerettem! Annyira, hogy ezután is folytatni tudjam, még egy dupla-csontátfúrásos, szalagpótlásos, spinális érzéstelenítéses műtétet is bevállalok! Mert nincs nekem elég bajom! Holnap kéne kezdjek az új munkahelyemen…és holnap lesz a műtét. Nem félek, nem is nagyon izgulok, bár az esti vérnyomásmérés eredménye ezt nem igazán támasztotta alá. Mégis inkább a műtét utáni hosszú macerától félek, a kitudja hány hét mankózástól, térdgépezéstől, na meg a hónapokig tartó gyógytornától. A fájdalomküszöböm mondjuk elég magas, és gyorsan gyógyulok, állítom ezt egy felnőttkori mandulaműtét, két szülés, és egy hasplasztika után.

Szóval alaposan utánajártam a műtétnek és a rehabnak, hogy a lehető legkevesebb meglepetés érjen. Minden tájékoztatót elolvastam, láttam műtétet, a rehabilitáció lépéseit, és olvastam személyes tapasztalatokat is a neten. Állítólag nagyon fáj utána.. Reménykedem, hogy én talán könnyebben átvészelem. Nekem a szakadás se fájt nagyon, és főleg nem sokáig. Május végén, edzésen, bemelegítés közben óriási reccsenés a térdemben, és úgy estem össze, mint egy harmonika. Pár perc ücsörgés, zsibbadás után folytattam az edzést. Furcsa érzés volt, de ment. Utána hazavezettem, vacsorát csináltam, gyereket fürdettem. Sántikálva, de ment. Éjjel aztán bedagadt és persze fájt is. Másnap sebészet, röntgen, majd két hét rugalmas pólya és kenőcsözés után megint edzettem. Ment, de furcsán instabil volt a térdem. Majd június közepén egy hét edzőtábor, ahol első nap megint kiment a térdem, újra lezsibbadt, aztán folytattam, ahol abbahagytam. Instabilan. Észrevettem, hogy nem tudok mellben úszni, mert a lábtempóban kicsavarodik és fáj. Futás közben koncentrálni kellett, hogy teszem a lábam, nehogy összecsukoljak. Nem tudtam guggolni. Vasalás közben, egyhelyben állva úgyszintén kiment, csak mert elfordulva nyúltam egy újabb vasalandó ingért. Aztán július elején azt mondta a férjem, menjek már el egy hozzáértő orvoshoz, aki megnézi, mert az tuti nem normális, hogy egyáltalán nem terhelem a bal térdemet, és már látványosan vékonyabb a combom, mint a másik. Így hát elmentem a barátnőm által javasolt jónevű specialistához, aki kettő nyújtás-hajlítás, csavarás után kimondta az ítéletet: keresztszalag-szakadás, amit műteni javasol. Mivel ő csak diagnosztizál, ezért felkerestem egy másik ortopéd és sport-szakorvost, aki térdspecialista és műt is. Az ő diagnózisa is ugyanaz volt, de igazolandó csináltatott MRI-t meg ultrahangot is. Teendő: kis műtét most, nagy műtét 6 hét múlva. Ennyit a nyári edzőtáborokról, na meg az övvizsgáról!

Július közepén volt egy artroszkópos műtét, amikor kiszedte az elszakadt szalag darabjait, meg a levált porcdarabokat, hogy a gyulladás megszűnjön. Egy hét múlva már vezettem, és mentem gyógytornára. A gyógytornász is –akár a dokim- első pillanattól kezdve nagyon szimpatikus volt, és érezhető volt a sok-sok éves tapasztalat és hozzáértés. Így részemről 100%-os volt bizalom, ami szerintem a legfontosabb egy orvos-páciens, illetve gyógytornász-páciens kapcsolatban. Nyilván ez pénzbe kerül, nem is kevésbe, de biztosan megéri, ha az ember túlteszi magát a bosszúságon, hogy hiába fizeti ezer éve a TB-t.
Eltelt tehát a hat hét az artroszkópos műtét óta, túl vagyok a nyaraláson sok gyógytornával (minél jobb állapotban megyek neki a műtétnek, annál gyorsabb lehet a gyógyulás), előkészültem a gyerekek suli kezdésére (vásárlással meg füzetkötéssel), úgyhogy viszonylag nyugodtan várom a holnapi műtétet. A szobatársam, aki tájbokszol (és előtte tizenakárhány évig karatézott, és ismeri az edzőmet), úgy tűnik jobb alvó nálam. Majd meglátjuk holnap ki milyen alvó lesz….


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár