Amikor új tapasztalatunk van, az esemény memóriája egy neurális áramkörben tárolódik, amely a hippocampus és más agyi struktúrák több részéhez kapcsolódik. Mindegyik neuronhalmaz csoportja tárolhatja a memória különböző aspektusait, például az esemény helyszínét vagy az ehhez kapcsolódó érzéseket.

Az agyi régiók többsége már jól felfedezettnek számítanak, de van még egy kis terület, amit subiculum-nak hívnak, és a kevésbé tanulmányozott területek közé tartozik.  A Tonegawa laboratórium kitűzte célul, hogy felfedezze ezeket  ismeretlen régiókat is.

A kísérleteket genetikailag módosított egereken fogják végezni, az állatok subiculum  idegsejtjeinek ki-be kapcsolásával. Az idegsejtek ki és bekapcsolását fény segítségével  hajtják végre.

A kutatók ugyanezt a megközelítést használták a memória cellák kontrollálására is, félelem-kondicionált  eseményeknél (amit elektrosokkal váltottak ki), amikor egereket egy megadott  kamrába betereltek.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy ezeket az emlékeket a hippocampusnak egy része dekódolja, amit CA1-nek neveztek el, ami információkat közvetít  az agy további részébe: ezt entorhinal kéregnek nevezik.  Az agy ezen két területén ilyenkor neuronok részhalmaza aktivizálódik, memória nyomokat formálva, amit engramnak hívnak.
 
A kutatók arra jutottak, hogy a fent  említett két agyi áramkör  könnyebbé teszi az agynak az emlékek létrehozását , illetve az emlékek frissítését.  Megállapították, hogy ezek a kutatások érdekes lehetőséget adhatnak az Alzheimer-kór kezelésére. Tanulmányok szerint  a subiculum  kör az agyban hatással lehet az Alzheimer-kórra, habár a kutatók  ezt még részletesen nem kutatták.
 

Forrás: www.sciencedaily.com