Utazási thrombosis

2012.05.24. - Írta: Meskó Éva dr

Utazási thrombosis

Az elmúlt évtizedben az utazási engedélyek egyszerűsitésével, az utazás lehetőségeinek kiterjesztésével jelentősen nőtt az utazási kedv, s ezzel az utazók száma is.

Ma már Amerikába, Ausztráliába, távolkeletre is könnyedén elutazunk, s érdeklődésünknek talán csak pénztárcánk szabhat határt. Nem mindig gondolunk arra, hogy gyakran alaposan meg kellene fontolnunk, mivel, hogyan, milyen körülmények között és milyen járművel utazhatunk, egészségünk megengedi-e a gyakran fárasztó utazási körülményeket.

Az utazással kapcsolatos veszélyekre a repülőutak kapcsán kialakult szövődmények és klinikai tünetek hivták fel a figyelmet. A tünetek elsősorban a turista osztály utasait érintették, akiknek ülőhelyei szorosabbak, kényelmetlenebben voltak, de a későbbi vizsgálatok az első osztály utasai érintettségét is igazolták.

Milyen tünetekkel találkozunk utazás kapcsán?
A leggyakoribb a bokaoedema, végtagi nyomásérzékenység, általános rossz közérzet, félelemérzet, mellkasi fájdalom, szapora pulzus, nehézlégzés, szivrhythmuszavar...
Mindez általában a gépre való felszállást követő első 24 órában jelentkezik. Leírtak már súlyos ájulással, légzészavarral fellépő tüdőemboliat is, mely az utazást követő 1-2 héten belül is kialakulhat.
Mit nevezünk utazási thrombosisnak?
Utazási thrombosisnak az 5 óránál hosszabb időtartamú, vagy 5ooo km-nél nagyobb út megtétele kapcsán fellépő thrombosist nevezzük. Az utazás történhet repülőgéppel, autóval, autóbusszal, vonaton, kialakulásának feltétele a tartós ülés, kényelmetlen testhelyzet. A leggyakoribb a repülés kapcsán kialakult thrombosis, 1954-ben Homans” Economy class syndrome”elnevezést alkalmazta a tünetegyüttesre.

Milyen rizikofaktorai vannak a thrombosis kialakulásának?
l/ a repüléssel és kabinnal kacsolatos rizikófaktorok:
- 5-8 óráig tartó repülési idő
- 5ooo km-nél távolabbi úticél
- mozgáshiány/ immobilitas/
- kényszertesttartás
- alacsony légnyomás
- alacsony páratartalom

2./ az utassal kapcsolatba hozható rizikótényezők.
- életkor:4o év felett
- előzetesen lezajlott thrombosis
- visszértágulatok
- terhesség, nemrég lezajlott szülés,
- közelmúltban lezajlott műtét, trauma
- fogamzásgátló vagy hormonpótló kezelés
  -idült szívbetegség
- kövérség,túlsúly
- daganatos betegség
- thrombosis hajlam/ thrombophilia/

Milyen érterületeket érinthet a thrombosis?
Leggyakrabban alsóvégtagi visszérthrombosis alakul ki, de leírtak már agyi és felsővégtagi érthrombosist is.

Milyen ajánlások ismertek az utazási thrombosis megelőzésére?
l/ ülő helyzetben a lábszár, lábfej köröző mozgatása, mély lélegzetvételek, lehetőség szerint óránként néhány lépés megtétele
2/ bőséges folyadékfogyasztás/ nem alkohol!/ Óránként 5o-1oo ml már kielégitő.
3./compressios harisnya viselése. Régebben egyes légitársaságok minden utasnak a felszállás előtt kis csomagban compressios harisnyát adtak, ez sajnos napjainkban egyre ritkább!
4./ a kezelőorvossal történt megbeszélés szerint az idős betegeknek, veszélyeztetett, rizikós egyéneknek alacsony molekulatömegü heparin adása. Kiemelt rizikót jelent a közelmúltban operált beteg/ csipőmütét, boka, lábtörés!  Visszérműtét után legalább 2 hétig nem célszerű utazni.

Amennyiben indokolt,utazás előtt 2 órával testsúlyhoz illesztett heparint kell adni bőr alá, melynek injekciózási technikáját a betegnek otthon meg kell tanulnia. Az injekciót az utazás utáni napon meg kell ismételni, visszafelé ugyanúgy, ill. körutazás esetén naponta kell adagolni a heparint.
Aspirin vagy egyéb thrombocyta gátló gyógyszer nem elegendő a thrombosis megelőzésére! Kiegészitő gyógyszerként - amennyiben ismert az idült visszérbetegség - célszerü flavonoidokat, diosmin tartalmú készítményt adagolni.

Utazás előtt helyes, ha a beteg felkeresi kezelőorvosát, megbeszéli vele a rizikótényezőket és a védekezés lehetőségét. Ha a beteg repülés közben keletkezett tünetei (oedema, végtagfájdalom, nehézlégzés) a repülés után el is múlnak, megérkezés után keresse fel kezelőorvosát, számoljon be a tünetekről.
Mivel a thrombosis diagnosztizálható tünetei 1-2 hét múlva is felléphetnek, esetenként mérlegelni kell a vizsgálatok (ultrahang, D dimer Rtg stb) elvégzésének szükségességét. Ha mindezt utazás előtt átgondoljuk, szorongás nélkül útra kelhetünk, mert hiszen:” navigare necesse est” vagyis „ hajózni/utazni/ szükséges"!


Szakértőink

dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus



Bezár