A Hegyek Napja – december 11.

2010.12.11.

A Hegyek Napja – december 11.

A hegyek, hegységek természeti kincseink. Jelentőségük többek közt a Föld klímájában beöltött szerepük miatt felbecsülhetetlen. Szerencsére a hegyvidékek egy része napjainkig megőrizte érintetlenségét. A világ hegyvidékeinek ásványi kincsei nélkülözhetetlenek számunkra, tájaik különleges kultúrákat zárnak el szemünk elől, melyek ismerete nélkül szegényebbek vagyunk.

Az ENSZ 2003-tól – a 2002-es Hegyek Nemzetközi Éve után – december 11-ét a Hegyek Nemzetközi Napjának nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja tagországainak figyelmét a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hangsúlyozza a megkerülhetetlenségét a feladatnak, hogy felmérjük országainkban a hegyvidékek adta lehetőségeket és korlátokat, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

A hegy mint szimbólum

A hegy szimbóluma az állandóságnak, megközelíthetetlenségnek, szimbóluma istenségnek, a hegy a világmindenség központja. Sok népnek van létező vagy csupán mitologikus szent hegye, amelyet isteni lakhelyként tisztel, s amely ezért rituális szertartások színhelye vagy zarándokhely is.
A hindu és buddhista hagyományban szent hegy a Mahábhárata világhegye, a Méru, a perzsa Avesztá- ban az Albur, a japánoknál a Fudzsi. A szakrális szertartásokat is gyakran magas helyen, az éghez, a szellemi, az isteni szférához közel tartották.
A hegy a Távol-Keleten a stabilitás, a bölcsesség, a nyugalom, a kitartás, az uralkodói fenség jelképe. Kínában a janghoz kötődik; ebben az értelemben ellentétpárja a völgy. A mind a konfucianizmusban, mind a taoizmusban megjelenő jin és jang elmélete szerint a hegy déli oldala a jang princípium ( Nap, száraz, maszkulin jelleg), északi oldala a jin princípium (Hold, nedves, feminin jelleg), s együtt a világ anyagi valóságának egységét reprezentálják.
A Biblia számos szent hegyet tart számon. Mikeás és Izajás próféta hegyhez hasonlítja az Úr templomát: a hívők „felmennek a hegyre”). Az Úr a Sínai-hegyen köti meg Mózessel a szövetséget, s ott adja át neki a tízparancsolat kőtábláit is. Miután Illés próféta a Kármel-hegyen imádkozott, eleredt a csodás eső.
A Golgotát dombként szokás ábrázolni, ezen áll, mint világfa, Krisztus keresztje Ádám sírja fölött. Pál apostol szerint a hegy maga Krisztus, s a Sínai-hegy helyett hozzá kell járulnunk.
A hegy tetejére épített görög kolostorok, a Meteórák mintegy a hegy meghosszabbításának tűnnek, jelezvén ezzel a földiről való lemondást és az isteni felé való törekvést. A német romantikus festő, Caspar David Friedrich Kereszt a hegyen c. művén a hegyorom természeti fensége a fénysugarakkal és a kereszttel együttesen hordozza a megváltás misztériumát.
Spirituális szinten a hegytető a tudat teljes birtoklása, a lélek magasabb rendű minőségének, a tudat feletti életerő működésének, a lentről felfelé való haladásnak a kifejezője. A hegytetőre való feljutás, zarándoklat a földi dolgokról való lemondás, a legmagasabb állapot elérése.

 

 

Forrás: Pál József/Szimbólumtár
 


Szakértőink

dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus



Bezár