A jobb váll és a kar fájdalma

2020.01.30.

A jobb váll és a kar fájdalma

Számos oka van annak, hogy valaki fájdalmat érezhet a jobb vállában és karjában. Sok esetben a fájdalom az izmok túlhasználatának vagy sérülésének eredményeként jelentkezik. A fájdalom azonban az idegrendszer károsodásából is származhat.

A vállfájdalom az Egyesült Államokban a harmadik legfontosabb izom- és csontpanasz. A kutatók becslése szerint a váll sérülések 4,5 millió orvos látogatást és 3 milliárd dollár egészségügyi költséget jelentenek az Egyesült Államokban.

Időnként a váll- és karfájdalomnak semmi köze sincs a testmozgáshoz vagy a sérüléshez. A megmagyarázhatatlan váll- és karfájdalom néha szívroham tünete is lehet.

Alábbi összefoglalónkban a jobb váll és a kar fájdalmainak lehetséges okait, fajtáit és az azokhoz kapcsolódó kezelési lehetőségeket mutatjuk be.

1. Úszó váll

Az úszó vállát számos vállsérülés jellemzi, amelyek az úszás eredményeként előfordulhatnak. Az úszóknak fokozott a vállsérülések kockázata, mivel az edzés során nagy számú úszási löket ismétlődik.

2. A rotátor köpeny íngyulladás

A rotátor köpeny izmok és ínak csoportjába tartozik, ezek támogatják és veszik körül a vállízületet. Ezeknek az izmoknak a feladata, hogy a mozgások során a felkarcsontot a vállízületben ideális helyzetben tartsák. Ez az állapot különösen gyakori az elit sportolók (baseball játék) körében, valamint a rendszeresen sportolók körében is emberek.

Az orvosok ilyen esetben a váll, a gerinc és a nyak fizikai vizsgálatát végzik.

3. Túlzott használat

A túlzott használat a kar és a váll izmainak károsodását és gyulladását okozhatja. Ez izomfájdalmat és fáradtságot okozhat.

A 2018. évi áttekintés szerint a fáradt izmok kezelésére a masszázskezelés lehet a leghatékonyabb. Az izomgyulladást és fáradtságot enyhítő egyéb technikák közé tartozik a kompressziós ruházat és a hidegvízbe merítés.

4. Disuse szindróma

A disuse szindróma általános kifejezés olyan állapotokra, amelyek mozgásképtelenség vagy fizikai inaktivitás időszakából származnak, mint például a felfekvés vagy hosszabb fekvési időszak.

Az amerikaiak fizikai aktivitási irányelvei azt javasolják, hogy a felnőttek hetente legalább 150 percig végezzenek közepes intenzitású aerob tevékenységet.

Azonban vannak olyan krónikus állapotok, amelyek korlátozzák az embereket a mozgásukat vagy a fizikai aktivitásukat. Ilyen esetben a gyógytornász tud segítségünkre lenni.

5. Brachial neuritis

A brachial neuritis a perifériás neuropathia egy típusa, amely a következő testrészeket érinti:

  • mellkas
  • váll
  • kar
  • kéz


A perifériás neuropathia az idegek olyan betegsége, amely jeleket továbbít a központi idegrendszer és a test többi része között. Az idegfájdalom és a funkciók csökkenése az érintett testrészekben jellemzi a betegsége, emellett a beteg gyengeséget és hirtelen fellobbanó fájdalmat tapasztalhat a vállán és karján,

6. Szívproblémák

Sokan szívrohamot társítanak a bal kar fájdalmához, azonban megeshet, hogy fájdalmat érezhet a beteg a jobb vállon és a karon, vagy a test mindkét oldalán.

A leggyakrabbi tünetek:

  • mellkasi fájdalom vagy kellemetlenség, amely nyomást, égetést, szorítást okozhat
  • az állkapocs egyik vagy mindkét oldalán sugárzó fájdalom
  • légszomj
  • hányinger
  • hányás
  • szédülés
  • gyors szívverés
  • túlzott izzadás

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a szívrohamot gyanítja, sürgősen orvosi segítséget kell keresnie.

Sportsérülések, például az úszó vállának és az RCT-nek orvoshoz kell fordulniuk, ha a pihenés és a jég nem enyhíti a tüneteket. Az orvos előírhat fájdalomcsillapítást, és további kezelésre ítélheti a beteget.

Brachialis neuritisben szenvedők diagnosztizálás és fájdalomcsillapítás miatt fordulhatnak szakemberhez. Kevés más kezelési lehetőség áll rendelkezésre.

Összefoglalás

A jobb váll és a kar fájdalma gyakran izom- vagy ínkárosodásnak tulajdonítható. Ez előfordulhat a perifériás idegek károsodásának eredményeként is.

A megmagyarázhatatlan váll- és karfájdalom néha figyelmeztető jele lehet a szívrohamnak. Aki a korábban felsorolt tüneteket érzi minden esetben forduljon orvoshoz, aki a legmegfelelőbb diagnosztikát fogja felállítani.

Forrás: https://www.medicalnewstoday.com/articles/327172.php#summary


Szakértőink

dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta



Bezár