A tüdőrák legyőzhető!

2014.03.28.

A tüdőrák legyőzhető!

Százból huszonöt tüdőrákos beteg életét meg lehetne menteni, ha időben felismernék náluk a betegséget - hangzott el a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának közös, „Célkeresztben a tüdőrák – együtt a gyógyulásért” című rendezvényén. Hazánkban a daganatos megbetegedések között a tüdőrák a vezető halálok. A szakemberek szerint a betegek negyede túl későn kerül orvoshoz.

 

A tüdőrák világszerte Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát, évente körülbelül 8 ezren halnak meg ebben a betegségben. A betegség kialakulásában 80-90 százalékban a dohányzásnak oki szerepe van, az orvosok azt mondják: a káros szenvedély visszaszorításával és a korszerű, célzott kezelések alkalmazásával csökkenthető a halálozás mértéke.

A pénteki rendezvényen Prof. Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, valamint a TV2 Jóban Rosszban című kórházsorozatának sztárja, Gazdag Tibor bejelentette, hogy megalakul a Harcosok Klubja, aminek a célja a tüdőbetegségben szenvedők és családtagjaik támogatása. A szükséges információk biztosításán túl a Pongrácz Főorvost játszó színművész fővédnöksége alatt álló betegklub szeretné felhívni a figyelmet a dohányzás elleni harcra, illetve a tüdőrák társadalmi és egyéni súlyára. A Harcosok Klubja országos rendezvényekkel, betegtalálkozókkal kívánja célját elérni.

Az orvos-betegtalálkozón a szakma nagyjai tartottak előadásokat a mintegy kétszáz érdeklődőnek a tüdőrák legfontosabb aspektusairól, a felismeréstől, megelőzéstől kezdve a kezelési lehetőségeken át a lelki támogatás fontosságáig. Az egészséges életmód és táplálkozás a daganatos betegek esetében különös fontosságot kap, azonban a sokszor meggondolatlanul alkalmazott alternatív terápiákkal kapcsolatosan felhívták a szakorvosok a betegek és hozzátartozók figyelmét a használatot megelőző orvosi konzultáció fontosságára. A család, barátok, betegszervezetek részéről érkező lelki támogatás elengedhetetlen a beteg számára, hiszen könnyebben küzdenek meg ezzel a betegséggel.

Az előadásokat, valamint a szűrővizsgálati és tanácsadási szekciót követően a jelenlévők fáklyás felvonulással és figyelemfelhívó transzparensekkel vonultak át a Nemzeti Múzeumhoz, ezzel demonstrálva a tüdőrák ellen, a tüdőrák hónapjában.

A tüdőrákról

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat, világszerte évente 1,3 millió ember haláláért felelős. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. A tüdőrák fő típusai az úgy nevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdődaganat, ahol az elnevezések a daganatot felépítő sejtek mikroszkópos megjelenését tükrözik. Az elkülönítés fontos, mert elsősorban ez határozza meg a további kezelési lehetőségeket.

Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2009-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 10935 új megbetegedést regisztráltak. A tüdőrák ugyanakkor a magyar daganatos halálozásban is első helyen áll, sőt férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világelső.

A betegek a tüdőszűrésen sokszor már az előrehaladott kórral szembesülnek. A szakemberek szerint, ha 40 év felett mindenki évente elmenne a vizsgálatra, vagy a panaszaival rögtön orvoshoz fordulna, kevesebb áldozatot követelne e súlyos probléma. A tüdőrák esetében ugyanis csak a korai felismerés és azonnali orvosi beavatkozás adhatja meg a gyógyulás esélyét.
Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint a tüdőrákban elhunytak körülbelül 25 százaléka megmenthető lenne, és sokan egyáltalán nem betegednének meg, ha nem dohányoznának. A tüdőrákosok 80-90 százaléka a dohányosok közül kerül ki. Ha tíz százalékkal csökkenne a cigarettázók száma, kevesebb lenne a tüdőrákban elhunytak száma is - állítja Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

A tüdőrák alattomosan kialakuló megbetegedés. A korai stádium panaszmentes, az első intő jelek a rákos daganat fejlődése és gyógyíthatósága szempontjából sajnos általában már későn jelentkeznek, legfontosabb tünetei a következők: nehézlégzés, vérköpés, krónikus köhögés, fogyás, fáradékonyság, visszatérő, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás.

A tüdőrák hajlamosító tényezői a dohányzás, a passzív dohányzás, valamint a környezeti faktorok: légszennyeződés, azbeszt, kristályos szilikátok, radon, aromás szénhidrogének (pl. benzol), nehézfémek. A belélegzett káros anyagok először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket támadják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag (DNS) szerkezetét, aminek következtében a sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak.

A tüdőráknál, hasonlóan a többi daganatos megbetegedéshez, több kezelési lehetőség is adódik. A műtét akkor adja a legjobb esélyt a teljes gyógyulásra, ha a betegséget korai stádiumban fedezték fel, amikor a daganat még kicsi és nem terjedt túl a tüdő állományán.
A sugárkezelés a tumor méretének csökkentésére, az elsődleges, vagy áttéti daganat által okozott tünetek enyhítésére szolgál. Sajnos a felhasználási lehetőség erősen függ a felismerés időpontjától is, hiszen a tüdő közvetlen besugárzásának korlátot szab a légzésfunkció megóvása.
A kemoterápia során gyógyszereket (citosztatikumokat) alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását. Mivel a citosztatikumok nem kizárólag a daganatsejteket pusztítják, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, így számos mellékhatást okoznak. A leggyakrabban károsított egészséges sejtek a csontvelő sejtjei, a gyomor-bélrendszer hámsejtjei, valamint a bőrben található szőrtüszők sejtjei.

Ahogyan azt Dr. Ostoros Gyula onkopulmonológus főorvos is elmondta, az elmúlt évek során új gyógymódok az úgynevezett célzott biológiai terápiák jelentek meg e betegségben is. A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését és/vagy túlélését gátló gyógyszerek leggyakoribb célpontjai a daganatsejtek felszínén megtalálható speciális jelfogó molekulák, így a célzott biológiai terápiás gyógyszerek csak ezeken a sejteken fejti ki hatásukat; mintha egy háborúban nehézbombázók helyett mesterlövészeket vetnénk be.

A daganatos sejt a normális társainál gyorsabban növekszik és szaporodik („burjánzik”), így a túléléshez szükséges tápanyagfelvétele is többszöröse a normálisnak. Egyértelmű tehát, hogy ha a tumor sejteket elvágjuk az éltető „utánpótlási vonalaiktól”, akkor a beteg sejt képtelen lesz szaporodni és fenntartani magát. Már pedig a szervezetben a tápanyagokat és az oxigént szállító utánpótlási útvonalak a hajszálerek, amik sejt növekedésével párhuzamosan alakulnak ki és fejlődnek. Kézenfekvő megoldás tehát a daganatos sejtekben növekvő erek képződésének megakadályozása, mivel így a daganatos sejtet megakadályozzuk a fejlődésben és a szaporodásban. Ráadásul ez a módszer a daganatos sejtek nagyobb tápanyagigénye miatt specifikusan jobban hat a beteg sejtekre, mint normálisra, ami – a már említett speciális jelfogó molekulákon túl – további célzottságot is jelent.
 


Szakértőink

dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász



Bezár