Aki búcsút mond a múzsáknak

2012.03.30. - Írta: Cultura

Aki búcsút mond a múzsáknak

Janus Pannonius csupán 38 évet élt, halála után vershagyatékát; epigrammáit, hosszabb költeményeit Mátyás király utasítására összegyűjtötték, s a humanisták jóvoltából fennmaradtak a Corvina könyvtárban.

Pannoniae decus, Pannónia ékessége - így nevezte itáliai iskolatársa, Battista Guarini az első nagy humanista költőt, Janus Pannoniust, aki latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője volt. 

Önmagáról
Szüntelenül dícsérsz, egy sorba helyezve a régi
költőkkel: füllentsz, hallani mégis öröm.
 
Janus Pannonius 1434. augusztus 29-én született a szlavóniai Csezmicén a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője. Pontos születési helye és eredeti neve nem ismert, egyes források szerint Csezmiczei Jánosnak hívták, s tehetősebb horvát kisnemesi családból származott. Egyes források szerint Csezmiczei Jánosnak hívták, és tehetősebb horvát kisnemesi családból származott. Apját korán elvesztette, 13 éves koráig anyja, Vitéz Borbála nevelte és taníttatta.
1474-ben nagybátyja, Vitéz János, a Hunyadiak tudós főembere a feltűnően eszes fiút Ferrarába, Guarino da Verona iskolájába küldte tanulni. Az itt eltöltött nyolc esztendő alatt alapos humanista műveltségre tett szert, és költővé érett. E korszakának fő műfaja a szatirikus, csipkelődő epigramma, szerelmi költészete is ebben a műfajban szólal meg először. Sokszor meglepően szabad szájú erotikus versei arról tanúskodnak, hogy az ifjú költő meglehetősen mozgalmas és változatos szerelmi életet élhetett.
Mestere, Guarino felismerve tanítványa tehetségét széles körben propagálta műveit, így ismert és kedvelt lett az észak-itáliai humanista körökben. 1454-től a padovai egyetemen kánon- és római jogot hallgatott. Költészete is új irányt vett: felfedezte a panegyricus műfaját, amelynek legmaradandóbb darabja a Guarinóról írt dicsőítő ének.
1458-ban nagybátyja hívására hazatért, és előbb királyi személynökként kamatoztatta jogi tudását, majd a királyné kancellárja lett. 1459-ben Mátyás a pécsi püspökség élére állította, és ezzel az ország egyik legbefolyásosabb emberévé tette. Janus beilleszkedése nem volt zökkenőmentes: alig akadt szellemileg egyenrangú társa, és költészetének sem volt igazán értő közönsége.
Mátyás Magyarország királyává választása
Hogy Magyarország trónján megpillantja a holló
  Mátyást, örvend, s így károg az ősi madár:
Én, akit atyjának lobogóin vittek a harcba,
  Átadnám örömest már a helyem, s ha talán
Én lehetek Mátyás zászlója s címere éke,
  Több lesz mindennél és becsesebb ez a kegy.
1465-ben Mátyás követeként Velencében és Rómában tárgyalt a török elleni segély ügyében. Ugyanakkor pápai engedélyt szerzett Vitéz János pozsonyi egyeteméhez, kódexeket vásárolt a király és maga számára, és új ismeretségeket kötött, többek közt Marsilio Ficinóval, a neoplatonizmus vezető képviselőjével. Az olasz út költészetének újabb ösztönzést jelentett, ám a Mátyással való kapcsolatában már a válság jelei mutatkoztak. Nem lett még teljesen kegyvesztett, ám régi befolyását nem tudta visszaszerezni, e válságot növelte súlyosbodó tüdőbaja is. Egyre több időt töltött Pécsett, ahol görögből fordított, és a költészet mellett filozófiával is foglalkozott.
Qualem optet amicam – Milyen barátnőt szeretne

(fordította: Csorba Győző)
Hogyha velem fekszik, legyen ingerlő, fenekedvű,
   nem fontos, hogy túl szép legyen és szüzies.
Hatni ne kislánykodva, ijedt sutasággal akarjon:
   mindennél inkább kell bujasága nekem. 
1471-ben végleg szembefordult Mátyással, és nagybátyja mellett tevékeny szerepet vállalt a király elleni összeesküvésben. Mátyás az összeesküvőket elfogatta, kivéve Janust, aki Itáliába akart menekülni. Útközben azonban meghűlt, tüdőgyulladást kapott, és a Zágráb melletti Medvedgradnál 1472. március 27-én meghalt. A kiengesztelődött király később Pécsett eltemettette, és műveit összegyűjtette a Corvina könyvtár számára.

Életműve: több száz epigramma, két kötetnyi elégia, nagyszabású panegyricusok, episztolák, vers- és prózai fordítások. Gerézdi Rabán szerint ő “az első nagy magyar lírikus, bár egy magyar nyelvű verssor sem maradt utána, csak latinul énekelt”.

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár