Áttörés a súlyos epilepszia kezelésében

2011.03.22. - Írta: Sz.N.

Áttörés a súlyos epilepszia kezelésében

A Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti és Neurológiai Klinikáján a világon az elsők között kezdték alkalmazni az úgynevezett Mély Agyi Stimulációs terápiát – más néven DBS - kezelést – epilepsziára, amelyet egyébként Nagy-Britanniában és az USA-ban is alkalmaznak, többek közt pszichés betegségek, nem utolsó sorban súlyos depresszió vagy épp a Turet-szindróma tüneteinek enyhítésére.

Az úgynevezett agyi pacemakert, vagy más néven DBS-t – amely a deep brain stimulation kifejezés mozaikszava – a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján és Neurológiai Klinikáján ültették a páciensek agyába.

A mély agyi stimulációs eszköz a pécsi szakemberek szerint hazánkban mintegy hatvanezer epilepsziás beteg gyógyulását segíthetné elő. A DBS-terápia lényege az agy speciális, meghatározott területének stimulációján alapszik, amely során az agyi pacemaker szigorúan szabályozott elektromos impulzusokkal ingerli az agy egy precízen célzott területét.

A DBS klinikailag bizonyított eljárás, amelyet akkor érdemes bevetni, amikor a gyógyszerek rendre hatástalannak bizonyulnak: a speciális gyógymód hatására ugyanis szignifikánsan csökken a legsúlyosabb típusú epilepsziás görcsrohamok gyakorisága azokban az esetekben is, amikor a betegek semmilyen más kezelésre nem reagálnak.

A Pécsi Tudományegyetem sajtóközleménye leírása szerint a DBS-kezelés a gyógyszeres kezelésnek ellenálló, másodlagosan generalizált epilepsziában – amelyben az agy kis, pontosan meghatározható területéről induló roham az agy többi területére is átterjed, eszméletvesztést és az egész testen észlelhető görcsrohamot okozva – szenvedő felnőttek esetében javallott kiegészítő kezelés, amely csökkenti a rohamok számát.

A DBS-eljárás során különleges képalkotási eljárással figyelik a beteg agyát, hogy lokalizálják a stimulálandó agyterületet, ahová vékony, szigetelt elektródákat helyeznek be, és ezeket hosszabbító-vezetékekkel csatlakoztatják a külső neurostimulátorhoz, amelyet általában végül a beteg mellkasába, a bőr alá ültetnek be.

Az epilepsziában szenvedő betegek jelentős hányadának világszerte nagy szüksége lenne a DBS-kezelésre, és napjainkban jelentős lépések történnek abban az irányban, hogy az agyi pacemaker egyre szélesebb körben válhasson elterjedtté.

Az előzetes, úgynevezett SANTE-vizsgálatok eredményei szerint két év elteltével a betegek a görcsrohamok gyakoriságának 56 százalékos medián csökkenését tapasztalták a kiinduláshoz képest; a beültetésen átesett betegek 13 százaléka hat hónapig, vagy ennél is hosszabb ideig nem tapasztalt görcsrohamokat, miközben a műtétet megelőzőleg az átlagos havi görcsrohamok száma meghaladta a 18-at. Egy évvel a kezelés után a betegek arról számoltak be, hogy a rohamok kevésbé intenzívek, javult életminőségük, amelynek köszönhetően sokkal könnyebben tudnak együtt élni az epilepsziával, és sokkal függetlenebbnek érzik magukat.

A vizsgálat eredményei szerint 8,2 százalékos volt (110 betegből 9) a nem kívánt mellékhatások előfordulása, amelyek nagy része spontán vagy a stimulációs paraméterek megváltoztatásával elmúlt.

A leggyakoribb mellékhatásnak a végtagbizsergés bizonyult amely a beültetésen átesett betegek 18 százalékát érintette. Ez a legtöbb esetben a stimulátor újraprogramozásával megszűnt, azonban a betegek ezek mellett depresszióról és memóriakárosodásról számoltak be, azonban közvetlen összefüggést egyelőre nem mutattak ki a szakemberek a DBS-kezelés és ezen, a pszichés illetve kognitív tünetek között.

 

Forrás: a Pécsi Tudományegyetem sajtóközleménye
 


Szakértőink

dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus



Bezár