A pszichológiában a gátlás egy olyan képesség mely lehetővé teszi, hogy egyetlen ingerre koncentráljunk, kizárva minden mást. Ez az agyi hálózat fogékony a belső és külső hatásokra: az előbbi azok a viselkedési formák, amelyek a személyiség által az emberen belül léteznek, a utóbbi pedig azok, melyek az egyénen kívüli és a környezetünkből származnak.

„Tehát egy kognitív (gondolkodáson alapuló) vagy affektív (érzelmileg befolyásolt) hajlam idegi jele jelentősen váltakozhat a különböző tevékenységtől függően.” - mondja az új tanulmány szerzője.

Dr. Petrician és Dr. Grady azt vizsgálta, hogy az életkor és a környezeti hatások befolyásolják-e a gátlásokhoz kapcsolódó agyi hálózat tevékenységét.

A kutatás során 359, 22 és 36 év közötti személy MRI adatait vizsgálták meg, akik részt vettek a Human Connectome Projectben. Kutatásaikban arra kívántak bizonyítékot találni, hogy a gátlásokhoz kapcsolódó agyi kapcsolatok mintája változik-e a körülmények változásával és az idő múlásával.

Az agyi kapcsolatok változnak az évek során

A leletek azt mutatják, hogy a fiatal felnőttek és a középkorúak agyi kapcsolatainak mintázata idővel megváltozik. Továbbá a mintázat az elvégzett tevékenységektől függően is változik. Például változásokat észleltek egy olyan feladat között mely a munkamemóriát tesztelte és egy olyan között, amely közösségi és pénzügyi jutalmak feldolgozását igényelte.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a gátlások alapvető idegzeti rendszere változik az egyén korától és körülményeitől függően. Tehát az idegzeti kapcsolat mintázata átalakul a korai és későbbi felnőtt kor folyamán. Későbbi évek során kevesebb speciális agyterületet használunk mely lehetővé teszi a hatásosabb információfeldolgozást.

A kutatók azt vették észre, hogy azok a 30 év feletti résztvevők, akiknek nem egyezett az agyi mintázata a kortársaik többségével, nagyobb eséllyel rendelkeztek olyan pszichológiai tulajdonságokkal melyek a szorongással, az agresszióval és a depresszióval köthető össze.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy a belső megismerés és a külsőleg befolyásolt irányítás hálózatainak neurológiai dinamikája teszi különbözővé a gátlásos és kevésbé gátlásos egyéneket. (…) Eredményeink rámutatnak, hogy a magas kognitív terhelés és a magas jutalomértékű kontextusok között a kiváló gátló szabályozással rendelkező személyek különféle folyamatokat mutatnak be, és ily módon rávilágítanak az egyedi mechanizmusokra, amelyeken keresztül a kognitív kontroll befolyásolhatja a kognitív és a társadalmi-affektív teljesítményt.” – teszik hozzá a kutatók.

Dr. Petrician és Dr. Grady felfedezései azt sugallják, hogy a gátlás a későbbi felnőttkorban fejlődik ki. Ez a kései kialakulás elengedhetetlen alapja az egészséges pszichológiai működésnek és a mentális egészségnek.



Forrás: medicalnewstoday.com