Egy párkapcsolatban igen magas, 40 és 76 százalék között váltakozik annak esélye, hogy valamelyik fél megcsalja a másikat – derül ki a kutatásból, amelyet a Montreali Egyetemen végeztek el. A tudósok szerint a számok azt mutatják, hogy a dolgok egy kapcsolatban még akkor sem mindig alakulnak a terveknek megfelelően, ha a felek a lehető legjobb szándékkal közelítenek egymáshoz.

A vizsgálat fő célja annak elemzése volt, hogyan hat a párkapcsolatban jellemző elkötelezettség szintjére a neveltetés. Mint kiderült, a kikacsintgatási hajlam szorosan összefügg azon mintákkal, amiket a szülői házból hozunk magunkkal, vagyis – mint oly sok minden más – ez is a gyermekkorban gyökeredzik. A pszichológusok véleménye szerint a szüleikhez kevésbé kötődő gyerekek felnőttkorban nemcsak kevésbé képesek igazán intim kapcsolatot kialakítani, de sokkal inkább hajlamosak arra is, hogy félrelépjenek, és egyszerre akár több szexuális viszonyt is folytassanak.

A montreali kutatók négy különböző lépcsőben jutottak el a fenti feltételezés bizonyításáig. Az első felmérésben 145, átlagosan 23 éves egyetemi hallgatót kérdeztek ki párkapcsolatairól, szexuális szokásairól, vágyairól. 68 százalékuk azt mondta, már gondolkodott félrelépésen, 41 százalékuk pedig nem is maradt meg a gondolkodás szintjén. A kutatás második részében 270, átlagosan 27 éves felnőtt válaszait elemezték: ebből a csoportból 54 százalék gondolkodott már félrelépésen, és 39 százalékuk csalta meg partnerét. A kutatás e két része egyértelműen azt mutatta, hogy a gyermekkorban szüleikkel kevésbé szoros kötődést ápolók hajlamosabbak voltak mással is ágyba bújni.

A kutatók szerint ezen emberek számára a hűtlenség amolyan érzelmi stratégia is lehet: a félrelépés segít nekik abban, hogy leküzdjék félelmeiket az elkötelezettségtől, távolságot tartsanak stabil partnerüktől, és megadja nekik a függetlenség, az önállóság érzését. A vizsgálat második része is ezt támasztotta alá, ebben a szakaszban ugyanis a félrelépés motivációját firtatták mindkét korcsoportban. A válaszadók elsődleges indoka életkortól függetlenül a kötöttségek kerülése volt.

A kutatás nem tárt fel különbségeket a férfiak és a nők viselkedése között, a közvélekedéssel ellentétben tehát ez a vizsgálat azt mutatta, hogy a hűtlenség egyáltalán nem jellemzőbb az erősebb nem képviselőire.