Ha támad az infarktus...

Ha támad az infarktus...

Kellemetlen dolgokról nem szeretünk gondolkodni. Csodálatos érzés elmélázni a balatoni naplementéről, álmodozni Velencéről, Barcelonáról vagy Stockholmról, de annál rosszabb szembenézni a betegséggel, fájdalommal, olyan rosszulléttel, amiről tudjuk, hogy a végünket is jelentheti. Pedig ha irtózásunkat képesek vagyunk leküzdeni, akkor nyugodtan végiggondolhatjuk, mit is tennénk akkor, ha valami furcsa, ijesztő történnék velünk, olyasmi, ami szívroham lehet. Amikor nem várhatunk, hátha a fájdalom magától is megszűnik, hanem azonnal döntenünk kell, mert azon múlhat az életünk. Fölkészültebbek lehetünk arra az eseményre, ami remélhetőleg soha nem következik be, de ha igen, nem ér váratlanul. Magunkon, vagy esetleg valaki máson is segíthetünk.

Az infarktus-eseteknek mintegy felében a betegnek korábban semmi panasza nem volt, nem tud arról, hogy a szívizmát vérrel ellátó koszorúerek között van olyan, amit a betegség beszűkít, s ami hirtelen elzáródhat, és a hozzá tartozó szívizomterület az oxigénhiány miatt „fuldokolni” kezd, majd elhal. Sokan azt hiszik, hogy ez csupán az idősebb urak betegsége, mindenképp csak férfikórság.

Tudnunk kell, hogy a szív-, és érrendszeri betegségek mindkét nemben a halálozási statisztika első helyén állnak, és egy ötvenéves nőnek Európában 45 százalék esélye van arra, hogy életének hátralévő részében koszorúérbeteggé váljék, és 30 százaléknál nagyobb a kockázata annak, hogy ez okozza a halálát is. Ezzel szemben annak, hogy emlőrákban megbetegedjék csupán 10 százalék az esélye, és hogy abban haljon meg: 3 százalék.

A tünetek elég sokfélék lehetnek ahhoz, hogy néha alig dönthető el, infarktus, vagy valami más van a háttérben. Leggyakrabban mellkasi nyomáshoz, feszítéshez, teltséghez hasonló, igen kínzó, gyakran halálfélelemmel járó kellemetlen érzés jelentkezik, esetleg fájdalom, ami a mellcsont mögötti területről a váll, a nyak, az állkapocs, a kar, vagy a hát irányába sugárzik. Gyakori a felső testfél területén a hideg verejtékezés, amelyhez fulladás, émelygés társulhat. Sok beteg úgy tapasztalta, mintha a mellkasát abroncsba szorították volna, és nem kapott levegőt. Gyengeség érzés, szédülés, főleg álló testhelyzetben jellemző lehet.

Ha ez egy-két perc múlva magától megszűnik, akkor is keressük meg kezelőorvosunkat, mert tisztázni kell, nincs-e koszorúér szűkület kialakulóban, hogy ez nem az első anginás roham volt-e? Ha a rosszullét 15 perc alatt nem oldódik, addig, amíg részletes vizsgálatokkal nem zárták ki az infarktus lehetőségét, úgy kell vennünk, hogy ez heveny szívizomelhalás kezdete, ezért késedelem nélkül szakintézetbe, lehetőleg koszorúér-őrzőszobába kell jutnunk. Ne késlekedjünk, ne kérjünk tanácsot a szomszédtól, hanem azonnal hívjunk mentőt. Semmiféle körülmények között ne próbáljunk autót vezetni, mert az infarktus első időszakában olyan szívritmuszavarok jelentkezhetnek, hogy nem csupán a magunk, de mások életét is kockáztatjuk!

Ha a fájdalom kezdetét követően egy órán belül a kórházba kerülünk, esély lehet az eret elzáró vérrög feloldására, a beszűkült koszorúér kitágítására, a korai szívritmuszavarok megelőzésére. Sajnos, ritkán jutnak be a betegek az őrzőszobába az infarktus első órájában, de még a következő egy-két órában is tudunk tenni valamit. Ám a beavatkozás lehetősége csökken minden elszalasztott perccel. Gondolkodjunk néha az infarktusról, ha esetleg bekövetkezik, gondolkodás nélkül tudjuk, mit kell tennünk magunk, és felebarátaink érdekében.


Szakértőink

Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus



Bezár