Az Alvás Világnapja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző péntekre, idén március 13-ára esik. 2015-ben a világnap szlogenje: „When sleep is sound, health and happiness abound”, ami körülbelül annyit tesz, mint „a pihentető mély alvás gyümölcse egészség és boldogság.” Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a pihentető alvás fontosságára. 2008 óta a világ több pontján kerül megrendezésre, Magyarország először 2009-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. Az ötlet az Egyesült Államokból indult, de idén már több mint 50 országban tartják meg ezt a napot, és orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy rámutassanak az alvászavarok veszélyeire és aktualitására, hiszen a kialvatlanság napjainkra már népegészségügyi problémává nőtte ki magát.
Egyes kutatások szerint a magyarok mintegy fele találkozott már az alvászavar kellemetlen tüneteivel, de sajnos sokan nem ismerik fel, vagy nem vesznek tudomást a problémáról. Túlhajszolt, rohanó életritmusunknak (felborult bioritmus, elektronikai eszközök túlzott mértékű használata, stimulánsok – koffein, nikotin – túlfogyasztása, nagyfokú és tartós stressz) köszönhetően csak ritkán adottak a nyugodt éjszakai pihenéshez szükséges körülmények.
Az alvás nélkülözhetetlen a szervezetünk számára
Az alvás szervezetünk nélkülözhetetlen aktív állapota, amely elengedhetetlen a testi és szellemi megújulásunkhoz. A nem megfelelő minőségű vagy hosszúságú alvásnak nem csupán fizikai, de szellemi tünetei is lehetnek. A kialvatlanság korai tünetei a fáradtság, ingerlékenység esetleg fejfájás, koncentrációs nehézség és a feledékenység is.
Az alvászavarok megszüntetése nem feltétlenül igényel orvosi beavatkozást. Tudatos stratégiával, életmódváltással dolgozhatunk a problémán. Számos praktika és szabály létezik, melyek betartása megkönnyítheti az elalvást és elősegítheti a nyugodtabb éjszakai pihenést: a sötét, hűvös, csendes szoba, kényelmes matrac, rendszeres lefekvési és felkelési idő, rendszeres napközbeni testmozgás, esti órákban a nehéz ételek, koffein és alkohol elkerülése. Ha azonban a mindennapi rohanó életritmusunk nem mindig teszi lehetővé az ideális életkörülményeket, alvászavar esetén érdemes először a gyógynövényekhez, gyógynövényt tartalmazó készítményekhez fordulnunk.
Az alváskutatással foglalkozó, független amerikai alapítvány, a National Sleep Foundation közleménye szerint a 18-64 év közötti felnőttek alvásigénye napi 7-9 óra.
Svájci minőségű gyógynövény alapú gyógyszer alvászavarokra
A klinikailag igazolt hatású hatóanyagokat tartalmazó ReDormin hspt® filmtablettát a mintegy másfél évszázados múlttal rendelkező svájci gyógyszercég, a Max Zeller Söhne AG fejlesztett ki alvászavarok kezelésére és enyhe idegfeszültség csökkentésére. 1 2
A ReDormin hspt® macskagyökér és komlótoboz kivonatot tartalmaz (valeriana: 187 mg, komló: 41,88 mg), illetve azon kevés gyógynövény alapú altatók közé tartozik, melyeknek hatását és biztonságosságát klinikai vizsgálatok is igazolják.1 2 Ennek a gyógynövény-kombinációnak a jótékony hatását az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) „well established use” („Jól megalapozott gyógyászati felhasználás”) minősítéssel ismerte el.3
Az alvásban szervezetünk által termelt két hormon, a melatonin és az adenozin, illetve ezek szintjének ciklikus változása (az ún. cirkadián ritmus) játszik kulcsfontosságú szerepet. A készítmény macskagyökér összetevője adenozinszerű hatást fejt ki, vagyis csökkenti az elalvási időt, míg a komló komponens a melatonin hatását utánozva az alvás-felébredés ritmusát szabályozza.1
A legújabb kutatások eredményei
a. A modern technika hátulütője
Akárcsak a televízió, a gyakran az ágyba is becipelt laptopok, tabletek és okostelefonok is olyan frekvencia tartományú fényt bocsátanak ki, melyek elalvás előtt fokozottan káros hatással vannak a szervezetre. Ez a „kék fény” jelentősen gátolja a melatonin hormon termelődését, mely elalvási nehézségekhez, nyugtalan alváshoz, ezáltal csökkent teljesítőképességhez vezet. Norvég tudósok megállapították, hogy nemcsak a lefekvés előtti, de a nappali elektronikus eszköz használat is befolyásolja az éjszakai pihenésünk minőségét. A mintegy 10.000 fős kutatásban 16 és 19 év közötti fiataloknál vizsgálták az alvási, illetve az internet és az elektronikus eszközhasználati szokások közti kölcsönhatást.4 Mari Hysing, a kutatás vezetője az eredményeket összefoglalva rámutatott, hogy minél többet tölt valaki képernyő előtt, annál kevesebbet alszik az éjszaka és annál nehezebben merül álomba. Az ilyen bioritmusunkra veszélyes eszközök például a televízió, a számítógép, a tablet, az okostelefon és minden olyan egyéb készülék, ami elektromos hullámot bocsát ki.
a. A modern technika hátulütője
Akárcsak a televízió, a gyakran az ágyba is becipelt laptopok, tabletek és okostelefonok is olyan frekvencia tartományú fényt bocsátanak ki, melyek elalvás előtt fokozottan káros hatással vannak a szervezetre. Ez a „kék fény” jelentősen gátolja a melatonin hormon termelődését, mely elalvási nehézségekhez, nyugtalan alváshoz, ezáltal csökkent teljesítőképességhez vezet. Norvég tudósok megállapították, hogy nemcsak a lefekvés előtti, de a nappali elektronikus eszköz használat is befolyásolja az éjszakai pihenésünk minőségét. A mintegy 10.000 fős kutatásban 16 és 19 év közötti fiataloknál vizsgálták az alvási, illetve az internet és az elektronikus eszközhasználati szokások közti kölcsönhatást.4 Mari Hysing, a kutatás vezetője az eredményeket összefoglalva rámutatott, hogy minél többet tölt valaki képernyő előtt, annál kevesebbet alszik az éjszaka és annál nehezebben merül álomba. Az ilyen bioritmusunkra veszélyes eszközök például a televízió, a számítógép, a tablet, az okostelefon és minden olyan egyéb készülék, ami elektromos hullámot bocsát ki.
b. Alvással a jó memóriáért
A Perspectives on Psychological Science szakoldalon megjelent publikációban5 amerikai kutatók elemezték és összegezték 50 év több mint 200 alváskutatását az alvás memóriára gyakorolt hatásáról, és arra jöttek rá, hogy a pihentető alvás jótékony hatása évtizedekkel később a kitűnő memória formájában is jelentkezik, vagyis akik a húszas, harmincas és negyvenes éveikben elegendő időt töltenek pihentető mély alvással, azoknak az életében akár három évtizeddel is később kezdődhet majd a memóriájuk romlani. Arra is rámutattak a szakemberek, hogy a napközben beiktatott rövid alvások is jó hatással lesznek a memóriára a nyugdíjas években.
Információk, kutatások, eredmények, alvásnapló a www.redormin.hu oldalon.
-----------
1. Füssel, A. et al. European Journal of Medical Research, 2000
2. Koetter, U. et al. Phytotherapy Research, 2007
3. http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Herbal_-_Community_herbal_monograph/2010/09/WC500096128.pdf
4. http://bmjopen.bmj.com/content/5/1/e006748
5. http://pps.sagepub.com/content/10/1/97
