Olyan is előfordul, hogy a maszturbációs szituációban 100%-os a merevedés, de partner-helyzetben teljes, vagy részleges gátlást szenved. Amennyiben a panaszos az idevonatkozó kérdésre azt válaszolja, hogy az előjáték során tökéletes erekció még a hímvessző hüvelybe való bevezetése előtt csökken, akkor arra kell gondolnunk, hogy a páciens a nemi aktus létrejöttétől szorong. Ennek a személyiség mélyén rejtett oka, pszichoterápia segítségével feltárható. A merevedés csökkenése lehet teljes, vagy részleges. A részleges csökkenés azt jelenti, hogy a merevedés megbecsült erőssége nem süllyed a 60-70% alá. Ilyenkor az aktus létrejöhet. Természetesen az adott esetben, ezt senki sem mérte meg szögmérővel, mégis a nagy számok tapasztalati képlete megbízhatóan igazolja ezt. Amennyiben valaki 50-60%-ra becsüli a merevedés értékét, majdnem biztosra vehető, hogy a hímvessző a behatolásra alkalmatlan.

Ugyanez a jelenség oly módon is tapasztalható, hogy a merevedés elindul ugyan, de az említett százalékos arányra utaló megbecsülés szerint egy szint után megáll. A fent említett százalékos becslésnek megfelelően a pénisz alkalmas, illetve alkalmatlan a nemi aktusra.
Olyan eset is van, hogy a behatoláskor tökéletes merevedés a nemi aktus során csökken. Ez fajta zavar is lehet teljes, vagy részleges. Amennyiben teljes, megszakad az együttlét. A részleges gátlásnak kétféle kimenetele valószínű. Az egyik szerint a merevedés rehabilitálódik, vagy ha nem is, de végigvihető a magömlésig az aktus. A másik variáció az, amikor félmerev állapotban megtörténik a magömlés.

Minden pszichés eredetű szervi működészavar, ha ez nem is nyilvánvaló a szenvedő egyén számára, mégis Én-védő mechanizmus, akkor is, ha a tünet kóros. Van, aki például szorong a hüvelybe hatolástól, ilyen többnyire a másodszülött fiúknál fordul elő. Ez persze nem törvény, hiszen sokan vannak, akiknek bátyjuk van, és még sincs semmiféle szexuális zavaruk. 35 éves tapasztalataim azt mutatják, hogy akinek viszont van hasonló jellegű merevedési zavara, azoknak 76%-a másodszülött fiú.

Ennek háttér magyarázata lehet az, hogy Magyarországon a két gyerekes család ideál a „divat”. Még a sorrend sem elhanyagolandó: egy kisfiú, egy kislány. Amennyiben ezt a szülői vágyat a másodszülött nem váltja be, szorong attól, hogy „nem teljesítette” szülei elvárását. Így van ez akkor is, ha a kisgyereknek a leghalványabb fogalma sincs ezekről a dolgokról. Ambivalensen viszonyul a nemi szervéhez, csakúgy szorong a megtartásától, mint az elvesztésétől. Az elvesztés egyik lehetősége a nemi aktus, amikor pénisze kikerül a saját fennhatósága alól. Ez ellen úgy védekezik, ahogy tud, jelen esetben az aktus meggátlásával.

Persze, nemcsak mélylélektani okok vannak, mint a fenti példában. Előfordul, hogy egy hibás, merevedési gátlással társult kudarc, hosszú távon meghatározó lehet. Így van ez akkor is, ha az illető meg tudja magyarázni az aktuális kudarc okát. A kudarc után szorong az újabb együttléttől, s ez a szorongás újból gátolni fogja a zavartalan aktust. Jellemző védekezési módja a korai magömlésnek a merevedési gátlás, amely, ha csak részleges, valóban meghosszabbítja az aktus időtartamát.
Ezek persze csak szemelvény-minták, kiragadott példák, de azért talán segíthetnek a zavar értelmezésében, sőt a gátlás oldódásában is.