Minden országban ezer embert kérdeznek meg, hogy egy tízfokú létrán melyik fokra állnának, ha a saját boldogságát kéne meghatároznia. A boldogsági rangsorban Norvégiát Dánia, Izland, Svájc és Finnország követi, míg a legboldogtalanabb országok csökkenő sorrendben Ruanda, Szíria, Tanzánia, Burundi és Közép-Afrikai köztársaság.

A boldogabb országok közé általában a nyugati államok tartoznak, amelyek rendre az élmezőnyben foglalnak helyet. Hollandia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Svédország most is a legjobbak között szerepelnek. A legszomorúbb helyek most is főleg Afrikában találhatók, ahol a gazdasági gondokat súlyosbítják a háborús konfliktusok vagy az általános nyomor és éhezés. 

Noha a boldogság érzésének mércéje nagyban szubjektív, olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az állam szociális támogatása, a várható élettartam, a szabadság foka, a korrupció mértéke, az emberek közti viszony. Némileg meglepő, hogy az Egyesült Államok némileg visszacsúszott a rangsorban a gazdasági növekedése ellenére. Ennek okát abban látják, hogy az utóbbi években nőtt az egyenlőtlenség, a korrupció és az elmagányosodás. Szakértők szerint túlzás válságról beszélni, de kétségtelen, hogy az amerikaiak egyre inkább úgy érzik, hogy az emberek közötti szociális kapcsolat szétesőben van. Politikusok egy csoportja azzal a programmal állt elő, hogy „állítsuk vissza Amerika boldogságát”.   

Az észak-európai országok boldogságának titka, hogy nemcsak a gazdasági mutatókat tekintik fontosnak, hanem a barátságos és emberi környezetet a munkahelyeken, iskolákban, a hétköznapi élet minden területén.


Forrás: BBC