A terhességről gyakran úgy beszélünk, mint állandó minőségekkel jellemezhető folyamatról, holott a terhesség különböző szakaszaira különféle testi változások a jellemzők, melyek ráadásul nem kizárólag egyenes irányúak: bár a kismama pocakja, s benne magzata szépen fejlődik, a várandós nő hormonháztartása ingadozó, szinte liftezik, ha nem is egyik pillanatról a másikra, de trimeszterenként mindenképpen.

A változás, az ismeretlen kapujában való várakozás – a változás mértékével egyenes arányban – szorongást is ébreszt az emberekben, még akkor is, ha alapvetően örömteli eseményeknek néznek elébe. Gondoljunk bele: még egy közelgő esküvő is mennyi-mennyi kérdést vet fel; hát még egy újszülött, saját gyermekünk érkezése. A számtalan egzisztenciális kérdésen túl a nőt rengeteg testi változással is szembesíti várandóssága, hegyesedő pocakja csupán a „jéghegy azon csúcsa, amely kilátszik a terhesség tengeréből”.

A bekövetkező és küszöbön álló változásokkal a nő napról napra együtt él, a gyermek megszületéséig a partner viszont csak kisebb mértékben. A szex legfőképp annak függvénye, mennyire képes a kismamával azonosulni partnere – ebben az életszakaszban a társ, a kispapa részéről mutatott fokozott empátia lehet az egyik legjobb ajzószer a nő számára.

Persze nem kizárólag empátia kérdése a dolog: sok várandós kismama szexuális „farkasétvágyról” számol be, aminek közvetlen oka lehet a terhesség normális következményeként fellépő, a nemi szerveket érintő vérbőség, illetve bizonyos hormonális változások – ezek hatására a nőknek nem ritkán mindennemű empátia híján is igen nagy örömet okoz a szex. Azonban a hormonháztartás változik, így az extra libidó nem feltétlenül jellemzi a terhesség mind a kilenc hónapját – ilyenkor szerencsére még mindig bevethető a törődés, a babusgatás és a különös figyelem, mint afrodiziákumok.

Minden pár különböző. Egyáltalán nem biztos, hogy a férfi szexuális vágya töretlen marad a terhesség idején, a nőknél pedig majdnem biztos, hogy libidó valamilyen irányban megváltozik a megszokotthoz képest. Akárhogyan is alakul, a legfontosabb a nyílt kommunikáció, sokkal inkább, mint az élet egyéb, hétköznapibb szakaszaiban – hiszen mindkét fél komoly változásokkal szembesül, ezért érzéseiket, gondolataikat sokkal inkább fontos megosztaniuk egymással. A kölcsönösségben közelebb kerülhetnek egymáshoz: a fokozódó intimitás fokozhatja szexuális vágyukat; illetve a beszélgetések, a törődés, a figyelem, a partner igényeinek, vágyainak, aggodalmainak elfogadása, megértése a harmóniát mindenképpen magával hozza majd – és ez nem kevés.

Szabad? Tilos?

Bár az nőgyógyászok normális terhességben általában nem tiltják a szexet – a terhesség utolsó heteit leszámítva –, a társadalomban számos tévhit él a témával kapcsolatban. Ezek azonban orvosilag többnyire teljesen megalapozatlanok.

• A szexuális együttlét, beleértve a szexuális aktust, nem árt a magzatnak, mivel olyan erősen, biztonsággal ágyazódik be az anyaméh falába, hogy a szex maximum elringatja őt.
• Az aktus nem indítja be a szülést sem – normális terhesség esetén biztosan nem. Egészen a terhesség legutolsó szakaszáig megengedett az aktus – amikor viszont a szervezet nagyjából amúgy is felkészült a szülésre, már nem tanácsos szexuális életet élni.
• Megfelelő intim higiéné mellett nem kell tartani attól, hogy a nemi úton terjedő fertőzések károsíthatják a magzatot – a méhnyaknál lévő nyákdugó szigetel, és elzárja a kórokozók útját. A nemi úton terjedő betegségek akkor veszélyeztethetik a kisbabát, amikor születése során áthalad a szülőcsatornán – ebből a szempontból viszont kitüntetett szerepe van az intim higiénének.

Van azonban néhány olyan állapot, amelyben a szexuális együttlét valóban nem javallt, sőt, tiltott. Lássuk, melyek ezek.

• Korábbi, vetéléssel végződő terhesség
• Hüvelyi eredetű vérzés vagy vérezgetés
• Elől (a méhnyakon) fekvő placenta
• Méhtáji vagy hüvelyfájdalmak
• A partner fertőzöttsége (pl. Herpes genitalis, vagy más, kezeletlen nemi betegség illetve arra utaló gyanús tünetek)
• A terhesség utolsó három hete
• Veszélyeztetett terhesség

Amennyiben aggódik, kérdések merülnek fel önben, beszéljen szakorvossal, kérje ki tanácsát – minden bizonnyal kielégítő választ tud majd adni önnek. Ezen túlmenően a védőnői szolgálatra is számíthat, ha bizonytalan valamiben. Kérdezni sohasem szégyen – megfelelő információk birtokában viszont rengeteg szorongástól, sok álmatlan, átaggódott éjszakától megkímélheti magát.