Sajnos a cukorbetegség felfedezése előtt már 5-10 évvel elkezdődik a betegség érkárosító hatása, ami szívinfarktushoz, agyvérzéshez, vaksághoz, vesebetegséghez vezethet. Olyannyira, hogy a gyakoribb, 2-es típusú kórformában szenvedők mintegy háromnegyede kardiovaszkuláris betegségben hal meg.
Egyes becslések szerint Magyarországon a cukorbetegek fele nem tud betegségéről. Pedig egy "frissen felfedezett" cukorbetegség esetén a kóros anyagcsere-folyamatok évek óta fennállnak, a beteg tünet- és panaszmentes, de a magas vércukorértékek miatt megkezdődik a szövődmények – szív és érrendszeri betegségek, diabeteszes láb stb. – kialakulása. A kettes és az egyes típusú diabétesz előfordulásának aránya 9:1, tehát nagyon durván, minden 10 cukorbetegből 1 valószínűsíthető egyes, és 9 kettes típusúnak. Miután a nagyobb hányadot kitevő kettes típus igen sokszor észrevétlenül alakul ki, a már létező, de még felismeretlen cukorbetegek száma még egyszer annyi, mint a már felismerteké. A diabétesz elő állapotában levőké pedig annyi, mint az ismert és nem ismert betegeké együttesen. Hogy egyértelmű legyen: számoljunk – kis túlzással – 600 000 ismert diabéteszessel. A fenti képlet szerint 1.200.000-re tehető azoknak a száma, akik már cukorbetegek, de mintegy a fele meg nem tud róla. Még egyszer ennyien, azaz körülbelül 2.400.000-ren vannak azok, akik vagy cukorbetegek, vagy a betegség valamelyik elő állapotában élnek.
Az ő életüket mentheti meg a Findrisc kérdőív, amelyet a világ számos nyelvére, köztük magyarra is lefordítottak. Ez egy nagyon egyszerű, mindenki számára követhető és könnyedén kitölthető kérdéssorozat. A kérdések között szerepel többek között az illető életkora, hogy volt-e valaha magasabb vércukorral járó állapota, szenvedett-e magasvérnyomás-betegségben, szed-e olyan gyógyszert, ami vagy a vérnyomást csökkenti, vagy a vérzsír-eltérés korrigálására való, végez-e naponta fizikai aktivitást, van-e a családban a legközelebbi hozzátartozók között cukorbeteg. A kérdésre adott válaszok egy-egy számot generálnak, ezeket összesítik, s ha az eredmény 10 pont alatti, a válaszadó – a diabétesz szempontjából – nincs nagy veszélyben. Minél nagyobb az összesített pontérték; a score-szám, annál magasabb a betegség rizikója. 15 fölött minden harmadik, 20 pont fölött minden második személynél számolhatunk a cukorbetegség kialakulásával 10 éven belül. A maximum pontszám 26. Ha az adott személy 12 vagy afölötti pontszámmal rendelkezik, akkor célszerű, ha minél hamarabb aláveti magát egy cukorterheléses vizsgálatnak.
A kockázatalapú diabétesz-szűrés elve az, hogy csak azok körében történjék a cukorbetegség tényét megerősítő laboratóriumi vizsgálat, akik fokozottan veszélyeztetettek. 2008-ban indult a Magyar Diabetes Társaság szakmai felügyeletével, a 77 Elektronika, és az EGIS támogatásával valamint az Országos Alapellátási Intézet együttműködésével kereken 70.000 ember adatainak összegzése történt meg. Európában, sőt a világon sem volt még ilyen nagy esetszámmal végzett mérés. Az eredményeket feldolgozzák a szakemberek, és június 8-án a Magyar Tudományos Akadémián számolnak be a részletekről. Ha ez is azt bizonyítja, hogy a 12 pont fölötti eredmény valóban diabétesz rizikót jelent, akkor érdemes bevinni a háziorvosi gyakorlatba.
A kockázat fölismerése azért is hasznos, mert az illető szembesülhet azokkal a szokásokkal, amelyeken adott esetben változtatnia kell, vagyis sokat tud tenni annak érdekében, hogy a betegség kialakulásának rizikója csökkenjen. Például, csökkenti a súlyát, áttér egészségesebb életmódra, napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt, zöldséget, rostdús ételeket, csökkenti a zsírtartalmat, és beépíti életmódjába a napi fél óra, a teherbíró képességéhez igazodó fizikai aktivitást pedig klinikai kutatások bizonyítják, hogy megfelelő életmód-váltással – testsúly csökkentése, a fizikai aktivitás növelése – a cukorbetegség kialakulásának kockázata 58 százalékkal csökkenthető. Már a testsúly 5-7 százalékos csökkentése is mérsékli a kockázatot.
